
Az 1932. évi teniszverseny udvarhelyi és gyergyói részvevői
Fotó: Forrás: Vofkori György
A két világháború közötti időszakban igencsak népszerű volt a tenisz Székelyudvarhelyen, létezett teniszpálya, és a sétatéren, valamint a Kollégium-kertben gyakran rendeztek meccseket. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport e heti mellékletében a székelyudvarhelyi teniszezés múltjába kalandoznak.
2020. február 11., 12:502020. február 11., 12:50
Székelyföldön a huszadik század első éveiből vannak adataink arra nézve, hogy Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában teniszpályák létesültek, és az ifjúság rendszeresen űzi ezt a sportágat a testedzés többi formája mellett. Udvarhelyen az első teniszpályát 1907-ben készítették el a mai sétatér alsó részén, de később a Kollégium-kertben, a labdarúgópálya és a tornapavilon mellett is létesült egy teniszpálya.
1922. április 30-án arról adott hírt a Székely Közélet hetilap, hogy „A Hargita T. E. választmánya a városi tanáccsal való megállapodás után elvállalta a városi uszoda és teniszpálya mihamarábbi üzembe helyezését. A teniszpálya és uszoda újraépítését már el is kezdték.”
Mérkőzések a sétatéri pályán, háttérben a park fái
Fotó: Forrás: Vofkori György
Azokban az évtizedekben gyakoriak voltak az ún. tornaünnepélyek a városban – ezeket évente több alkalommal általában a Kollégium-kertben tartották, és több sportág művelői is bemutathatták tudásukat, főleg barátságos, bemutató jellegű vagy helyi bajnokságok, vetélkedők zajlottak. 1925. augusztus 9-én azt adta hírül a Székely Közélet, hogy a Hargita Testedző Egylet vasárnap délután „fél 3 órai kezdettel, a kollégiumkerti sport-telepen nagyszabású zenés és mindenkit szórakoztató sportünnepélyt rendez”, amely keretében „játsszák le az udvarhelyi teniszezők Udvarhely város tennisz bajnokságáért a döntő mérkőzéseket.”
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!