
Az 1932. évi teniszverseny udvarhelyi és gyergyói részvevői
Fotó: Forrás: Vofkori György
A két világháború közötti időszakban igencsak népszerű volt a tenisz Székelyudvarhelyen, létezett teniszpálya, és a sétatéren, valamint a Kollégium-kertben gyakran rendeztek meccseket. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport e heti mellékletében a székelyudvarhelyi teniszezés múltjába kalandoznak.
2020. február 11., 12:502020. február 11., 12:50
Székelyföldön a huszadik század első éveiből vannak adataink arra nézve, hogy Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában teniszpályák létesültek, és az ifjúság rendszeresen űzi ezt a sportágat a testedzés többi formája mellett. Udvarhelyen az első teniszpályát 1907-ben készítették el a mai sétatér alsó részén, de később a Kollégium-kertben, a labdarúgópálya és a tornapavilon mellett is létesült egy teniszpálya.
1922. április 30-án arról adott hírt a Székely Közélet hetilap, hogy „A Hargita T. E. választmánya a városi tanáccsal való megállapodás után elvállalta a városi uszoda és teniszpálya mihamarábbi üzembe helyezését. A teniszpálya és uszoda újraépítését már el is kezdték.”
Mérkőzések a sétatéri pályán, háttérben a park fái
Fotó: Forrás: Vofkori György
Azokban az évtizedekben gyakoriak voltak az ún. tornaünnepélyek a városban – ezeket évente több alkalommal általában a Kollégium-kertben tartották, és több sportág művelői is bemutathatták tudásukat, főleg barátságos, bemutató jellegű vagy helyi bajnokságok, vetélkedők zajlottak. 1925. augusztus 9-én azt adta hírül a Székely Közélet, hogy a Hargita Testedző Egylet vasárnap délután „fél 3 órai kezdettel, a kollégiumkerti sport-telepen nagyszabású zenés és mindenkit szórakoztató sportünnepélyt rendez”, amely keretében „játsszák le az udvarhelyi teniszezők Udvarhely város tennisz bajnokságáért a döntő mérkőzéseket.”
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!