
Az 1932. évi teniszverseny udvarhelyi és gyergyói részvevői
Fotó: Forrás: Vofkori György
A két világháború közötti időszakban igencsak népszerű volt a tenisz Székelyudvarhelyen, létezett teniszpálya, és a sétatéren, valamint a Kollégium-kertben gyakran rendeztek meccseket. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport e heti mellékletében a székelyudvarhelyi teniszezés múltjába kalandoznak.
2020. február 11., 12:502020. február 11., 12:50
Székelyföldön a huszadik század első éveiből vannak adataink arra nézve, hogy Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában teniszpályák létesültek, és az ifjúság rendszeresen űzi ezt a sportágat a testedzés többi formája mellett. Udvarhelyen az első teniszpályát 1907-ben készítették el a mai sétatér alsó részén, de később a Kollégium-kertben, a labdarúgópálya és a tornapavilon mellett is létesült egy teniszpálya.
1922. április 30-án arról adott hírt a Székely Közélet hetilap, hogy „A Hargita T. E. választmánya a városi tanáccsal való megállapodás után elvállalta a városi uszoda és teniszpálya mihamarábbi üzembe helyezését. A teniszpálya és uszoda újraépítését már el is kezdték.”
Mérkőzések a sétatéri pályán, háttérben a park fái
Fotó: Forrás: Vofkori György
Azokban az évtizedekben gyakoriak voltak az ún. tornaünnepélyek a városban – ezeket évente több alkalommal általában a Kollégium-kertben tartották, és több sportág művelői is bemutathatták tudásukat, főleg barátságos, bemutató jellegű vagy helyi bajnokságok, vetélkedők zajlottak. 1925. augusztus 9-én azt adta hírül a Székely Közélet, hogy a Hargita Testedző Egylet vasárnap délután „fél 3 órai kezdettel, a kollégiumkerti sport-telepen nagyszabású zenés és mindenkit szórakoztató sportünnepélyt rendez”, amely keretében „játsszák le az udvarhelyi teniszezők Udvarhely város tennisz bajnokságáért a döntő mérkőzéseket.”
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!