
Keöpeczi Sebestyén József (1929)
Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész 1915-ben rajzolta meg az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap kiadványaként is megjelenő Előretolt Helyőrség februári számában.
2020. február 10., 11:282020. február 10., 11:28
2020. február 10., 11:292020. február 10., 11:29
Ifj. Sebestyén József 1878. november 12-én született Széken. Az apa, id. Sebestyén József épp ott volt tanító, később Magyarnemegyén, utóbb Nagysajón, végül Besztercén, ott járt iskolába. Sebestyén József a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét az 1898–1899-es tanév első félévében vendégdiákként látogatta.
Az 1964-ben elhunyt Keöpeczi Sebestyén József előszeretettel használta a nemesi előneveket, saját neve esetében is, előbb többféle változatban, aztán megállapodott. Kezdetben Kőröspataki és Keöpeczi Sebestyén Józsefként írta nevét, hol kisbetűvel, hol naggyal, mikor eö-vel, mikor csak ö-vel, sokszor csupán K. Sebestyén Józsefként.
A Genealógiai Füzetek címergrafikusáról, a Magyar Királyság új középcímeréről és pecsétjéről, valamint a Román Királyság 1921-ben elfogadott címeréről bővebben az erdélyi Előretolt Helyőrségben olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!