
Keöpeczi Sebestyén József (1929)
Fotó: Forrás: Szekeres Attila István
Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész 1915-ben rajzolta meg az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap kiadványaként is megjelenő Előretolt Helyőrség februári számában.
2020. február 10., 11:282020. február 10., 11:28
2020. február 10., 11:292020. február 10., 11:29
Ifj. Sebestyén József 1878. november 12-én született Széken. Az apa, id. Sebestyén József épp ott volt tanító, később Magyarnemegyén, utóbb Nagysajón, végül Besztercén, ott járt iskolába. Sebestyén József a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjét, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdét az 1898–1899-es tanév első félévében vendégdiákként látogatta.
Az 1964-ben elhunyt Keöpeczi Sebestyén József előszeretettel használta a nemesi előneveket, saját neve esetében is, előbb többféle változatban, aztán megállapodott. Kezdetben Kőröspataki és Keöpeczi Sebestyén Józsefként írta nevét, hol kisbetűvel, hol naggyal, mikor eö-vel, mikor csak ö-vel, sokszor csupán K. Sebestyén Józsefként.
A Genealógiai Füzetek címergrafikusáról, a Magyar Királyság új középcímeréről és pecsétjéről, valamint a Román Királyság 1921-ben elfogadott címeréről bővebben az erdélyi Előretolt Helyőrségben olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!