Húsz év történetekkel megtöltött terekben

Húsz éve indult Gyergyócsomafalváról a Manierart műhely, amelynek azóta szorosan összefonódott a története erdélyi múzeumok, kastélyok és történelmi épületek újragondolásával.

Két fő tevékenységre különíthető el munkásságuk:

Képzőművészek, grafikusok, animátorok, zenészek, programozók, mesteremberek, fordítók és más szakemberek alkotják a kört, amely létrehozott és létrehoz különleges, új szemléletű múzeumi kiállításokat, illetve új életet adnak a restaurált műemlékeknek.

Tárgyakból történet, térből élmény

A művészetekre alapozott vállalkozás vezetőivel, Baróti Hunor képzőművésszel és színésznő végezettségű feleségével, B. Porzsolt Erzsébettel beszélgetve megtudjuk, hogy a Manierart története tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy

Csergő Tibor akkori múzeumigazgató felkérésére előbb a népviseleti kiállítás újragondolásán dolgoztak, majd ásványkiállítás következett. Baróti Hunor számára ezek jelentették az első igazán fontos szakmai tapasztalatokat.

„Ennek a szakmaiságnak a lényege, hogy a műtárgyat helyezed a középpontba, úgy, hogy a mellette megépült környezet is ezeknek a tárgyaknak az esztétikumát emeli. Ehhez társul a grafikai arculat és az információközlés módja:

A következő fontos állomást a székelyudvarhelyi múzeum jelentette, ahol számos más mellett olyan kiállításokon dolgoztak, mint a Leonardo da Vinci-tárlat.

Kiemelkedő mérföldkő volt, amikor 2016-ban az Anna – Asszonysors a XX. században című tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumba is eljutott.

Ez máig a legtöbbet bemutatott és szakmailag is az egyik legfontosabb projektjüknek számít - mondták el. Eddigi munkáikba lehet betekinteni a weboldalukon is.

A múzeumtól a kastélyokig

A kiállításrendezések mellett a restaurálási munka is meghatározó a tevékenységükben. A Rhédey-kastély megnyitása Erdőszentgyörgyön újabb lehetőségeket hozott, majd a marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély következett. Később több olyan kastély és történelmi épület került a látóterükbe, amely ugyan nem működött hagyományos múzeumként, de a tulajdonosok és közösségek igényt tartottak arra, hogy saját múltjukat bemutassák.

Így alakult ki a Manierart munkáinak egyik sajátos területe:

Közös munkáik között szerepel a koltói Teleki-kastély, ahol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit.

3500 négyzetméteren a kommunizmus története

A legújabb és egyik legnagyobb léptékű munkájuk

A mintegy 3500 négyzetméteres kiállítótéren három éve dolgoznak, a megnyitás pedig már közel van. Amint rámutatnak, ebben is nagyon sok alkotóval, kivitelezővel dolgoztak együtt. Például a projekt zenéjét a Bagossy Brothers Company gitárosa, Bagossy László készítette – árulták el.

Amikor a templom is megszólal

A húsz év során közben egyre világosabbá vált számukra, hogy a kiállításoknak nemcsak látványuk, hanem hangjuk és digitális rétegük is lehet. Innen vezet az út a Manierart egyik újabb kezdeményezéséhez, a Kő kövön projekthez.

Az ötlet első változata a bögözi református templomhoz készült hangos tárlatvezetés volt. Később ebből fejlődött ki az alkalmazás, amely a történelmi templomok kulturális örökségét modern technológiával teszi hozzáférhetővé. A fejlesztést 2023-ban kezdték el, a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz benyújtott pályázatuk révén pedig támogatást kaptak a vízió megvalósítására.

A Kő kövön különlegessége, hogy nem akarja a szakrális tereket QR-kódokkal, táblákkal vagy plakátokkal telezsúfolni. Az alkalmazás egy, a templomokban megtalálható szimbólumrendszert használ:

A tartalom mögött minden esetben szakmai, tudományos háttérmunka áll. Művészettörténész segítségével választják ki, hogy az adott templomban mely pontok, részletek és történetek érdemesek arra, hogy a látogató figyelmét rájuk irányítsák. Az alkalmazás mellett minden templomhoz egy kis füzet is készül, amelyet a helyszínen meg lehet vásárolni, és amely emlékként is hazavihető.
Eddig a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna, a bögözi református templom, a nagyajtai unitárius templom és az agyagfalvi református templom került be a rendszerbe. A projektet azonban tovább szeretnék építeni, már más templomok iránt is mutatkozott érdeklődés.

Örökség a fiataloknak, érthetően

Baróti Hunorék szerint ebben nemcsak az a lehetőség rejlik, hogy

A külföldi, illetve más anyanyelvű látogatók számára is érthetővé lehet tenni a templomok történetét. Különösen fontos ez olyan útvonalak esetében, mint a Szent László-út, amelyhez egyre több történelmi templom kapcsolódik.

A Kő kövön így tulajdonképpen mindazt összesűríti, amit a Manierart húsz év alatt felépített:

A következő lépésben ezt szeretnék nagyobb volumenű projektté fejleszteni, és egy konferencia gondolatával is foglalkoznak.

„Sok hozzáadott értéket tudsz tenni a saját kis környezetedhez, és sok mindent ebből nem lehet pénzben mérni. Ilyen az ember lelkesedése is, a hozzáállása ahhoz, amit csinál” – fogalmaznak a Manierart vezetői.