
Áldás a hargitafürdői kolostorra (archív felvétel)
Fotó: Kristó Róbert
Rendalapítója halálának 750. évfordulója alkalmából esztergomi Boldog Özséb emlékének szenteli az idei évet a Magyar Pálos Rend. Ennek apropóján a pálos szerzetesrend történetéről kérdezték Darvas-Kozma József címzetes esperest a Székelyhon napilap februári Hit-vallás kiadványában.
2020. február 17., 13:032020. február 17., 13:03
2020. február 17., 15:122020. február 17., 15:12
Több mint 750 éves múltra tekint vissza a magyar alapítású pálos szerzetesrend, melynek tagjai Erdély területén is több településen tevékenykedtek. Számos viszontagsággal néztek szembe a történelem során, volt részük tatár- és törökdúlásban, elűzetésben, felszámolásban – mégis a mai napig fennmaradtak.Erdélybe 2013-ban tértek vissza, Hargitafürdőn telepedtek meg a Magyar Pálos Rend kusztódiájaként.
A pálos rend magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a volt esztergomi kanonok, Boldog Özséb hozott létre azáltal, hogy az 1250-60-as években egyesítette a környékbeli remeteségeket. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és 1328-ban pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.
A Hit-vallás február 17-ei lapszámában Darvas-Kozma József néhány történelmi eseményt is megoszt az erdélyi pálosok történetéhez kapcsolódóan, és a pálosok Erdélybe való visszatéréséről, valamint a rend lelkiségéről is olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!