
Áldás a hargitafürdői kolostorra (archív felvétel)
Fotó: Kristó Róbert
Rendalapítója halálának 750. évfordulója alkalmából esztergomi Boldog Özséb emlékének szenteli az idei évet a Magyar Pálos Rend. Ennek apropóján a pálos szerzetesrend történetéről kérdezték Darvas-Kozma József címzetes esperest a Székelyhon napilap februári Hit-vallás kiadványában.
2020. február 17., 13:032020. február 17., 13:03
2020. február 17., 15:122020. február 17., 15:12
Több mint 750 éves múltra tekint vissza a magyar alapítású pálos szerzetesrend, melynek tagjai Erdély területén is több településen tevékenykedtek. Számos viszontagsággal néztek szembe a történelem során, volt részük tatár- és törökdúlásban, elűzetésben, felszámolásban – mégis a mai napig fennmaradtak.Erdélybe 2013-ban tértek vissza, Hargitafürdőn telepedtek meg a Magyar Pálos Rend kusztódiájaként.
A pálos rend magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a volt esztergomi kanonok, Boldog Özséb hozott létre azáltal, hogy az 1250-60-as években egyesítette a környékbeli remeteségeket. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és 1328-ban pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.
A Hit-vallás február 17-ei lapszámában Darvas-Kozma József néhány történelmi eseményt is megoszt az erdélyi pálosok történetéhez kapcsolódóan, és a pálosok Erdélybe való visszatéréséről, valamint a rend lelkiségéről is olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!