
Hobo magyar és román zászlóból összevart palástot is viselt az 1990. március 5-i fellépésen
Fotó: Bálint László archívumából
Pontosan ma harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás utáni első igazi rockkoncert Székelyudvarhelyen: 1990. március 5-én, hétfőn este a sportcsarnokban adott több mint két órás koncertet a Hobo Blues Band. Szubjektív visszaemlékezés az akkori időkre.
A romániai rendszerváltás utáni időszaknak talán az első egy-két hónapja volt csodálatos egy székelyföldi magyar számára, hiszen a marosvásárhelyi események (1990. március 19–21.) lerombolták az addigi optimizmust, a szabadságba vetett hitet. A decemberi forró napok után az élet hamar újraindult, és minden szegmensében újat jelentett mindenkinek. Az üzletekben lett ennivaló, lehetett szabadon beszélgetni bármiről, nem mellékesen kezdtek újszerű kultúresemények is történni az erdélyi és székelyföldi településeken.
Székelyudvarhelyen az egyik ilyen első történet, ami az új kor hajnalán jött létre, a Hobo Blues Band fellépése volt 1990. március 5-én, hétfőn este. A koncertnek voltak „előzményei” (más városokban is), hiszen két nappal korábban ez együttes Kolozsváron lépett fel (olyan más fellépők mellett, mint az Első Emelet, a 100 Folk Celsius vagy az R-Go), illetve Aradon január 29-én (ebben a városban március 14-én még egy koncertet adtak).
Érdekes mozzanat volt az is, hogy koncertet megelőzően, még egy februári napon a székelyudvarhelyi központi könyvesboltban (ma a hús- és hentesáru-üzlet van a helyén) magyarországi műsoros kazettákat lehetett kapni – többek között a pár éve újraalakult Beatrice régi és új dalait (előbbinek piros, utóbbinak fekete babos borítója volt), illetve a Hobo Blues Band Tiltott gyümölcs című dupla koncertalbumát.
HBB- és Beatrice-kazettákat lehetett kapni a könyvesboltban
A székelyudvarhelyi koncertet egy akkor Aradon élő, de székelyudvarhelyi fiatalember, Bálint Zoltán szervezte – a január-februári hónapokban már létezett Udvarhelyen a SzISz (Székelyudvarhelyi Ifjak Szervezete), ami a ma is létező Udvarhelyi Fiatal Fórum elődszervezete volt, illetve a RISZ-t, vagyis a Rockkedvelő Ifjak Szervezete. A HBB-koncert szervezésébe ezek a szervezetek segítettek be, az akkori Olimpia mozi nagytermébe szervezett február végi gyűlésen már lehetett kapni a koncertre szóló belépőket. Akkori pénzben mérve ez elég nagy összeg volt, hiszen 100 lejbe került a jegy, de ettől függetlenül abszolút teltház volt a koncerten, a becslések szerint kb. háromezer néző préselődött be az udvarhelyi sportcsarnokba. Egyébként a RISZ húsz nappal később, március 25-én alakult meg hivatalosan egy szejkefürdői villában.
1990. március 5-én este jó sok ideig tartott bejutni is a koncertre, iszonyatos gyúródás volt a sportcsarnok ajtajánál. A visszaemlékezések szerint a szervezők mézet és tejet kellett szerezzenek Hobónak, az már akkor közismert volt, hogy Földes László nem iszik alkoholt, és nem is dohányzik.
Az előzenekar az udvarhelyi, kisebb-nagyobb megszakításokkal működő Kronos együttes volt (később Európa Hátsó Udvara néven léptek fel) a Bilaus András énekes, Fehér Sándor dobos, Józsa Attila,Bakó Kálmán gitárosok és Ilyés István basszusgitáros felállásban.
A Hobo Blues Band aznap este az egyik legnagyobb és leghosszabban tartó felállásában játszott: az énekes-szövegíró Földes Lászlón kívül Póka Egon basszusgitáros, Tátrai Tibor és Tóth János Rudolf gitárosok, valamint Solti János dobos léptek színpadra. A HBB-koncert több mint két órát tartott, a zenekar egy addig már több mint tíz éves életművét felölelő műsort adott. Többek között elhangzott az Oly sokáig voltunk lenn, a Hajtók dala, a Rohadt rock and roll, a Mesél az erdő, a Ki vagyok én vagy a Halálapa blues – utóbbi, Allen Ginsberg költő szerzeménye azért is maradhatott emlékezetes e koncertről, mert Hobo kérésére a közönség elöl levő része leült a sportcsarnok padlójára, pontosabban a szőnyegre.
Tóth János Rudolf és Tátrai Tibor gitárosok
Fotó: Bálint László archívumából
Az énekes a román-magyar barátság jegyében a két ország zászlóiból készített, összevarrt palástot is viselt a koncert egy részén. Akkor még minden szépnek tűnt, ám alig három két-három héttel a koncert után jöttek a véres vásárhelyi események... Ettől függetlenül a koncert után HBB-nek jelentős rajongótábora lett a városban és környékén. A zenekar 1990-ben elkészítette egyik legfontosabb albumát, a Tábortűz mellett című dupla nagylemezt.
Az 1990. évi Hobo-koncert óriási siker volt, minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy még abban az évben több magyarországi rockegyüttes is fellépett az udvarhelyi sportcsarnokban: augusztus elsején az akkori, klasszikus Ossian-felállás zenélt, majd szeptember 28-–29-én két koncertet adott a Bikini együttes, illetve október 30-án az Edda is játszott itt.
• Videó: Rédai Attila
A Hobo Blues Band még két alkalommal koncertezett Székelyudvarhelyen. 1995 tavaszán szintén a sportcsarnokban (a basszusgitáros akkor Zsoldos Tamás volt), a fellépés vége felé a színpad hátsó része leszakadt, szerencsére Solti János nem sérült meg, de ráadás már nem volt, Hobo a Zöld sárga eléneklésével oldotta fel a hangulatot. 2007-ben a Tomcsa Sándor Színház nagytermében koncertezett a Hobo Blues Band, akkor a Fehér Géza (gitár), Hárs Viktor (basszusgitár), Nagy Szabolcs (billentyűk) és Gyenge Lajos (dob) felállásban – egyébként ez az együttes készítette el abban az évben a Hobo Blues Band néven kiadott utolsó stúdióalbumot Senkiföldje címmel. 2008-ban volt a zenekar harmincadik, jubileumi koncertje a Budapest Arénában, de Hobo a 2010 évi, utolsó előtti Székelyföldi Rockmaratonon is fellépett a Szejkén Hobo és bandája néven. 2011-ben tartották a zenekar búcsúkoncertjét, azóta Földes László nem lép fel Hobo Blues Band néven, csak a saját nevén, illetve Hobo és bandája néven.
Dedikáció a kép alján Bálint László fotósnak
Ami a többi produkciót illeti, Hobo szerencsénkre regeteget járt Erdélyben és Székelyföldön a különböző műsoraival – számtalan József Attila-estet mutatott be, de volt a Hármasoltár című műsorával is, legutóbb tavaly ősszel mutatta be A föltámadás című Ady Endre-estjét. Az idén 75 éves művész turnézni fog a Kárpát-medencében, minden bizonnyal erdélyi és székelyföldi fellépései is lesznek.
Az 1990-es koncerten több fénykép- és videófelvétel is készült – utóbbiról megtudtuk, hogy azóta elkallódott, ám az eredeti fényképek közül kettőt sikerült előkeríteni, mindkettőt a székelyudvarhelyi Bálint László készítette. A harmadik kép egy korábbi Hobo-fotó, ennek alján a dátum és az autogram – ezt Földes László a fényképésznek, Bálint Lászlónak dedikálta.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!