Csanády György élete – ahogyan kevesen ismerték
Tüzérként az első világháborúban
Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona
Legismertebb versének megzenésített verzióját ünnepeinken énekeljük, szülővárosában rendszeresen megemlékeznek róla. Hamvai a székelyudvarhelyi református temetőben pihennek 1965 óta, de az talán kevésbé ismert, hogy repülős tisztből a Magyar Rádió egyik legfontosabb munkatársa lett, és egészen haláláig ott dolgozott. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében Csanády Györgyre emlékezünk.
Liget
2020. február 21., 11:572020. február 21., 11:57
2020. február 21., 13:202020. február 21., 13:20
Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Jogászcsaládból származott, a Református Kollégiumban érettségizett, majd Budapesten járt kereskedelmi akadémiára. Az első világháborúban katonaként szolgált, előbb a keleti fronton volt tüzér, majd Észak-Olaszországban repülős tiszt lett, az ellenséges állásokat fényképezte repülőből. Fia elmondása szerint egyszer az is megtörtént, hogy gépüket bevetésre riasztották, ám amíg a fiatal Csanády felvette repülős öltözetét, felettese elrepült – ez számára végzetes volt, a gépet lelőtték, az olasz tiszt meghalt. A repülőgép légcsavarját – akárcsak a Csanády-örökség több más darabját – ma a Haáz Rezső Múzeum őrzi.
Születésének 125. évfordulója alkalmából szombaton a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben 12 órakor emlékünnepséget tartanak, amelyen jelen lesznek az egykori író és rádiós szerkesztő leszármazottai, köztük fia, a 91 éves Csanády András. Pénteken pedig Csanády András Magányos és közös sorsok című grafikai kiállítását nyitják meg délután 5 órakor a Haáz Rezső múzeum képtárában.
Rádiós tudósítóként Székelyföldön 1940-ben
Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona
A Székely himnusz szerzőjének életútjáról, írói és rádiós pályafutásáról bővebben a Liget életmód-kiadvány február 21-ei számában olvashatnak.
A Székely himnusz keletkezése
A dalt Csanády György visszaemlékezései szerint többszakaszos versként írta 1921-ben, még Szegeden. A szöveget Mihalik Kálmán egyetemi hallgató zenésítette meg, első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a nagyáldozat alkalmából. Még abban az évben, szeptember 26-án Szegeden a zeneszerző tífuszban elhunyt, mindössze 26 éves volt. Az Új Élet nevű újságban Mihalik temetéséről megjelent cikket Csanádynak tulajdonítják, abban ez áll: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is” – ekkor nevezte először himnusznak a költeményt.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!