
Tüzérként az első világháborúban
Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona
Legismertebb versének megzenésített verzióját ünnepeinken énekeljük, szülővárosában rendszeresen megemlékeznek róla. Hamvai a székelyudvarhelyi református temetőben pihennek 1965 óta, de az talán kevésbé ismert, hogy repülős tisztből a Magyar Rádió egyik legfontosabb munkatársa lett, és egészen haláláig ott dolgozott. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében Csanády Györgyre emlékezünk.
2020. február 21., 11:572020. február 21., 11:57
2020. február 21., 13:202020. február 21., 13:20
Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Jogászcsaládból származott, a Református Kollégiumban érettségizett, majd Budapesten járt kereskedelmi akadémiára. Az első világháborúban katonaként szolgált, előbb a keleti fronton volt tüzér, majd Észak-Olaszországban repülős tiszt lett, az ellenséges állásokat fényképezte repülőből. Fia elmondása szerint egyszer az is megtörtént, hogy gépüket bevetésre riasztották, ám amíg a fiatal Csanády felvette repülős öltözetét, felettese elrepült – ez számára végzetes volt, a gépet lelőtték, az olasz tiszt meghalt. A repülőgép légcsavarját – akárcsak a Csanády-örökség több más darabját – ma a Haáz Rezső Múzeum őrzi.
Születésének 125. évfordulója alkalmából szombaton a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben 12 órakor emlékünnepséget tartanak, amelyen jelen lesznek az egykori író és rádiós szerkesztő leszármazottai, köztük fia, a 91 éves Csanády András. Pénteken pedig Csanády András Magányos és közös sorsok című grafikai kiállítását nyitják meg délután 5 órakor a Haáz Rezső múzeum képtárában.
Rádiós tudósítóként Székelyföldön 1940-ben
Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona
A Székely himnusz szerzőjének életútjáról, írói és rádiós pályafutásáról bővebben a Liget életmód-kiadvány február 21-ei számában olvashatnak.
A Székely himnusz keletkezése
A dalt Csanády György visszaemlékezései szerint többszakaszos versként írta 1921-ben, még Szegeden. A szöveget Mihalik Kálmán egyetemi hallgató zenésítette meg, első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a nagyáldozat alkalmából. Még abban az évben, szeptember 26-án Szegeden a zeneszerző tífuszban elhunyt, mindössze 26 éves volt. Az Új Élet nevű újságban Mihalik temetéséről megjelent cikket Csanádynak tulajdonítják, abban ez áll: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is” – ekkor nevezte először himnusznak a költeményt.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!