Csanády György élete – ahogyan kevesen ismerték

Tüzérként az első világháborúban

Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona

Legismertebb versének megzenésített verzióját ünnepeinken énekeljük, szülővárosában rendszeresen megemlékeznek róla. Hamvai a székelyudvarhelyi református temetőben pihennek 1965 óta, de az talán kevésbé ismert, hogy repülős tisztből a Magyar Rádió egyik legfontosabb munkatársa lett, és egészen haláláig ott dolgozott. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében Csanády Györgyre emlékezünk.

Liget

2020. február 21., 11:572020. február 21., 11:57

2020. február 21., 13:202020. február 21., 13:20

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Csanády György 1895. február 23-án született Székelyudvarhelyen. Jogászcsaládból származott, a Református Kollégiumban érettségizett, majd Budapesten járt kereskedelmi akadémiára. Az első világháborúban katonaként szolgált, előbb a keleti fronton volt tüzér, majd Észak-Olaszországban repülős tiszt lett, az ellenséges állásokat fényképezte repülőből. Fia elmondása szerint egyszer az is megtörtént, hogy gépüket bevetésre riasztották, ám amíg a fiatal Csanády felvette repülős öltözetét, felettese elrepült – ez számára végzetes volt, a gépet lelőtték, az olasz tiszt meghalt. A repülőgép légcsavarját – akárcsak a Csanády-örökség több más darabját – ma a Haáz Rezső Múzeum őrzi.

Születésének 125. évfordulója alkalmából szombaton a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben 12 órakor emlékünnepséget tartanak, amelyen jelen lesznek az egykori író és rádiós szerkesztő leszármazottai, köztük fia, a 91 éves Csanády András. Pénteken pedig Csanády András Magányos és közös sorsok című grafikai kiállítását nyitják meg délután 5 órakor a Haáz Rezső múzeum képtárában.

Rádiós tudósítóként Székelyföldön 1940-ben

Fotó: Csanády György hagyatéka, a Haáz Rezső Múzeum tulajdona

A Székely himnusz szerzőjének életútjáról, írói és rádiós pályafutásáról bővebben a Liget életmód-kiadvány február 21-ei számában olvashatnak.

A Székely himnusz keletkezése

A dalt Csanády György visszaemlékezései szerint többszakaszos versként írta 1921-ben, még Szegeden. A szöveget Mihalik Kálmán egyetemi hallgató zenésítette meg, első előadása 1922. május 22-én volt Budapesten, a nagyáldozat alkalmából. Még abban az évben, szeptember 26-án Szegeden a zeneszerző tífuszban elhunyt, mindössze 26 éves volt. Az Új Élet nevű újságban Mihalik temetéséről megjelent cikket Csanádynak tulajdonítják, abban ez áll: „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is” – ekkor nevezte először himnusznak a költeményt.