
Illat-, íz- és nosztalgiaélmény egy tányér borjúpörkölt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nem volt telefontéma a ’80-as években a borjúvágás, az erre vonatkozó szigorú törvények miatt „senki nem vágott borjút”, mégis be lehetett szerezni. A néhány évtizeddel ezelőtti „borjúhúsos” történetekre emlékeznek vissza a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.
2020. február 26., 10:182020. február 26., 10:18
A kommunizmus éveiben szigorúan könyvelték az állami gazdaságokban a borjúállományt. Jelenteni kellett a vemhességet az illetékes megyei hatóságnak, azonnal nyilvántartásba vették az anyaállatot, követték a vemhességet, és ellés után fülszámozták a szaporulatot. Egész ágazat épült az exportborjú és növendékállatok hizlalására. Jórészt feldolgozás nélkül, vágóállatként külföldön értékesítették, és ha igaz, a bevételt az államadósság csökkentésére fordították.
Állampolgári kötelességként tudatosult a népben ez a folyamat, és az egyéneknek is le kellett szerződniük a várható állománynövekedést. Ha pedig nem sikerült teljesítenie a tehénnek a gazda vállalását, sógorok, komák segítették ki az egyébként bajba kerülő állattartót. Ha mégis le kellett vágni a tsz-ben egy-egy selejtes jószágot, megyei, illetve állatorvosi engedély és sokféle bizonylat beszerzése előzte meg a jóváhagyott vágást.
Mit nem adtunk volna az átkosban egy ilyen pörköltért!
Fotó: Erdély Bálint Előd
A borjúvágást tiltó szigorú törvényeket azokon a településeken könnyebb volt kicselezni, ahol nem volt kollektív termelőszövetkezet. Ki is alakultak azok a beszerzési, rendszerint „kertek alatt” vezető útvonalak, amelyeket biztonságosnak vélt a gazda és „orgazda” is. Merthogy utóbbinak számított a vásárló is, és tette ugyanúgy büntetendő volt, mint az eltitkolt vemhességből, ellésből származó állat tartása és értékesítése.
Van, aki úgy emlékszik, hogy még börtönbüntetés is kiszabható volt az elkövetőkre.
És hogy milyen emlékek idéződnek fel a titkos, de jól bejáratott utakon beszerzett borjúhús kapcsán, megtudhatják az Erdélyi Gasztró február 26-i számából.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!