
Ez a bejegyzés 1920 áprilisából származik, amikor a naplóíró a maroshévízi egyházi rendezvény kétnyelvű plakátja felé azt írta: „Így oláhosodunk!”
Fotó: Forrás: Gernyeszegi Reformárus Egyházközség
„Március 14. Örök szégyen: ma tűztük ki először a toronyba a román nemzeti zászlót. Ott lógott reggeltől estig. Szembeülve sírtunk...”
2020. június 08., 12:022020. június 08., 12:02
Száz évvel ezelőtt, amikor még a számítógép, mobiltelefon és internet nem segítette a kommunikációt és tájékoztatást, levelekből, újságcikkekből, egymástól tudták meg a fontos történéseket az emberek. Az 1920-as trianoni békeszerződés kapcsán is sok találgatás, híresztelés kelt életre, és sokan sokáig nem is hitték, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Csekme Ferenc, a Maros–Torda megyéhez tartozó Gernyeszeg református lelkipásztora naplót vezetett, ebből tallózva láthatnak be egy kicsit a száz évvel ezelőtti világba a Székelyhon napilap hétfői számában a Hit-vallás melléklet olvasói.
A trianoni békeszerződés századik évfordulójára Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. Az erdélyi vonatkozású adatokat az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárából gyűjtötték.
Mint Ősz Sándor Előd, a levéltár vezetője elmondta, nagyon szegényes volt a békeszerződéssel kapcsolatos anyag, akkor már az egyházi adminisztráció szabályozva volt, a lelkészi jelentés kérdőíves volt, így semmi plusz információt nem tartalmazott, csak a válaszokat a kérdésre. Bár a gyülekezeti feljegyzésekben, lelkészi beszámolókban, presbiteri üléseken készült jegyzőkönyvekben nincs semmi Trianonról, Csekme Ferenc (1860–1935) gernyeszegi lelkipásztor, a Görgényi Református Egyházmegye esperese részletes naplót vezetett szolgálatáról (1887–1932), a mindennapi eseményekről, és 1920–1921-ben egyebek közt a békeszerződésről is írt.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!