Ez a bejegyzés 1920 áprilisából származik, amikor a naplóíró a maroshévízi egyházi rendezvény kétnyelvű plakátja felé azt írta: „Így oláhosodunk!”
Fotó: Forrás: Gernyeszegi Reformárus Egyházközség
„Március 14. Örök szégyen: ma tűztük ki először a toronyba a román nemzeti zászlót. Ott lógott reggeltől estig. Szembeülve sírtunk...”
2020. június 08., 12:022020. június 08., 12:02
Száz évvel ezelőtt, amikor még a számítógép, mobiltelefon és internet nem segítette a kommunikációt és tájékoztatást, levelekből, újságcikkekből, egymástól tudták meg a fontos történéseket az emberek. Az 1920-as trianoni békeszerződés kapcsán is sok találgatás, híresztelés kelt életre, és sokan sokáig nem is hitték, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Csekme Ferenc, a Maros–Torda megyéhez tartozó Gernyeszeg református lelkipásztora naplót vezetett, ebből tallózva láthatnak be egy kicsit a száz évvel ezelőtti világba a Székelyhon napilap hétfői számában a Hit-vallás melléklet olvasói.
A trianoni békeszerződés századik évfordulójára Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. Az erdélyi vonatkozású adatokat az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárából gyűjtötték.
Mint Ősz Sándor Előd, a levéltár vezetője elmondta, nagyon szegényes volt a békeszerződéssel kapcsolatos anyag, akkor már az egyházi adminisztráció szabályozva volt, a lelkészi jelentés kérdőíves volt, így semmi plusz információt nem tartalmazott, csak a válaszokat a kérdésre. Bár a gyülekezeti feljegyzésekben, lelkészi beszámolókban, presbiteri üléseken készült jegyzőkönyvekben nincs semmi Trianonról, Csekme Ferenc (1860–1935) gernyeszegi lelkipásztor, a Görgényi Református Egyházmegye esperese részletes naplót vezetett szolgálatáról (1887–1932), a mindennapi eseményekről, és 1920–1921-ben egyebek közt a békeszerződésről is írt.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!