
Ez a bejegyzés 1920 áprilisából származik, amikor a naplóíró a maroshévízi egyházi rendezvény kétnyelvű plakátja felé azt írta: „Így oláhosodunk!”
Fotó: Forrás: Gernyeszegi Reformárus Egyházközség
„Március 14. Örök szégyen: ma tűztük ki először a toronyba a román nemzeti zászlót. Ott lógott reggeltől estig. Szembeülve sírtunk...”
2020. június 08., 12:022020. június 08., 12:02
Száz évvel ezelőtt, amikor még a számítógép, mobiltelefon és internet nem segítette a kommunikációt és tájékoztatást, levelekből, újságcikkekből, egymástól tudták meg a fontos történéseket az emberek. Az 1920-as trianoni békeszerződés kapcsán is sok találgatás, híresztelés kelt életre, és sokan sokáig nem is hitték, hogy Erdélyt Romániához csatolták. Csekme Ferenc, a Maros–Torda megyéhez tartozó Gernyeszeg református lelkipásztora naplót vezetett, ebből tallózva láthatnak be egy kicsit a száz évvel ezelőtti világba a Székelyhon napilap hétfői számában a Hit-vallás melléklet olvasói.
A trianoni békeszerződés századik évfordulójára Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. Az erdélyi vonatkozású adatokat az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárából gyűjtötték.
Mint Ősz Sándor Előd, a levéltár vezetője elmondta, nagyon szegényes volt a békeszerződéssel kapcsolatos anyag, akkor már az egyházi adminisztráció szabályozva volt, a lelkészi jelentés kérdőíves volt, így semmi plusz információt nem tartalmazott, csak a válaszokat a kérdésre. Bár a gyülekezeti feljegyzésekben, lelkészi beszámolókban, presbiteri üléseken készült jegyzőkönyvekben nincs semmi Trianonról, Csekme Ferenc (1860–1935) gernyeszegi lelkipásztor, a Görgényi Református Egyházmegye esperese részletes naplót vezetett szolgálatáról (1887–1932), a mindennapi eseményekről, és 1920–1921-ben egyebek közt a békeszerződésről is írt.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!