
Székelyudvarhelyi asszony siratja a hazáját egy korabeli képeslapon
„Az élethez való jogról nem mondunk le. Hazánk integritása nekik semmi, nekünk minden” – olvasható az egyik lap 1920. június 5-ei számában. A Székelyhon napilap júniusi Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában a trianoni békediktátummal kapcsolatos cikkeket gyűjtöttek össze.
2020. június 15., 12:482020. június 15., 12:48
„Tiz órakor tiz perczre megdermedt minden élet. Utána megrázkódott, megindult és meg se is pihenjen, a míg az a világ, mely megdermesztette, fönnáll. A mi lelkiismeretünk tisztább, mint a győzteseké” – írja Az Újság című lap 1920. június 5-ei száma. A cikk további részében ez olvasható: „Magyarországot széttépték, de nem halt meg. Mindegyik része tovább él, kinban vergődve, megkinozva.”
Ugyanebben a lapszámban számolnak be a nemzetgyűlés üléséről is. „A halott utczák, a bezárt boltok, a megdermedt élet fővárosának legszebb palotájában csak néhány perczre gyűltek össze a nemzet képviselői, hogy a rendületlen bizalom férfias szavával tiltakozzanak a barbár erőszak és oktalan elvakultság háboruságcsináló békeokmánya ellen.”
A 8 Órai Újság 1920. június 3-ai lapszámában a menekültek demonstrációjáról írnak. „A békeszerződés aláírásakor országos gyásznap lesz. Magyarország lakosai közül legfájdalmasabban a menekültek lelke jajdul fel, akik otthonukból kiüldözve hontalanul élnek a megcsonkított országban. Pénteken reggel 9 órakor a menekültek tizezrei a millenáris emlékoszlop előtt gyülekeznek és honalapító Árpád szobrától a Szent István Bazilikához vonul a hatalmas gyászoló tömeg, ahol P. Zadravecz tábori püspök fog beszédet tartani.”
A Sajtóhistorikum összeállításából azt is megtudhatják, miért nem nyírta angolosra egy borbélysegéd a kliens bajuszát, és hogy mozidarabot írtak a román betörésről.
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!