
Székelyudvarhelyi asszony siratja a hazáját egy korabeli képeslapon
„Az élethez való jogról nem mondunk le. Hazánk integritása nekik semmi, nekünk minden” – olvasható az egyik lap 1920. június 5-ei számában. A Székelyhon napilap júniusi Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában a trianoni békediktátummal kapcsolatos cikkeket gyűjtöttek össze.
2020. június 15., 12:482020. június 15., 12:48
„Tiz órakor tiz perczre megdermedt minden élet. Utána megrázkódott, megindult és meg se is pihenjen, a míg az a világ, mely megdermesztette, fönnáll. A mi lelkiismeretünk tisztább, mint a győzteseké” – írja Az Újság című lap 1920. június 5-ei száma. A cikk további részében ez olvasható: „Magyarországot széttépték, de nem halt meg. Mindegyik része tovább él, kinban vergődve, megkinozva.”
Ugyanebben a lapszámban számolnak be a nemzetgyűlés üléséről is. „A halott utczák, a bezárt boltok, a megdermedt élet fővárosának legszebb palotájában csak néhány perczre gyűltek össze a nemzet képviselői, hogy a rendületlen bizalom férfias szavával tiltakozzanak a barbár erőszak és oktalan elvakultság háboruságcsináló békeokmánya ellen.”
A 8 Órai Újság 1920. június 3-ai lapszámában a menekültek demonstrációjáról írnak. „A békeszerződés aláírásakor országos gyásznap lesz. Magyarország lakosai közül legfájdalmasabban a menekültek lelke jajdul fel, akik otthonukból kiüldözve hontalanul élnek a megcsonkított országban. Pénteken reggel 9 órakor a menekültek tizezrei a millenáris emlékoszlop előtt gyülekeznek és honalapító Árpád szobrától a Szent István Bazilikához vonul a hatalmas gyászoló tömeg, ahol P. Zadravecz tábori püspök fog beszédet tartani.”
A Sajtóhistorikum összeállításából azt is megtudhatják, miért nem nyírta angolosra egy borbélysegéd a kliens bajuszát, és hogy mozidarabot írtak a román betörésről.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!