
Nyomorgott, majd gazdag lett, és kétszer vette el feleségül ugyanazt a nőt. Egyik leghíresebb könyvének kiadását már nem érte meg. Száztíz esztendeje, 1910. május 28-án hunyt el az egyik legnagyobb magyar író, Mikszáth Kálmán. Életéről és különös házasságáról emlékeznek meg az e heti Erdélyi Naplóban.
2020. június 18., 15:182020. június 18., 15:18
Az 1847. január 16-án született Mikszáth igazán nem panaszkodhatott őseire: evangélikus lelkész felmenői a családi hagyományt követve a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, és nevelőként nemesi családokhoz jutottak be. Apja jómódú kisnemes volt, kocsmát és mészárszéket bérelt a felvidéki Szklabonyán (a mai Szlovákiában), az író szülőfalujában.
Az elemit falujában járta ki, majd a rimaszombati protestáns iskola diákja lett. Az irodalmi önképzőkörnek lett tagja, ott kezdte írogatni első verseit, prózáit. Tanulmányait a selmecbányai evangélikus iskolában folytatta, itt is érettségizett 1866-ban. Bár jogi tanulmányainak nem maradt írásos nyoma, Mikszáth 1872-ben ügyvédbojtár lett, Balassagyarmaton kapott hivatalt. Emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, az Igazmondó, a Szabad Egyház, a Fővárosi Lapok és a kor egyik legolvasottabb lapja, a Borsszem Jankó. Szolgabíró akart lenni, de a tekintélyesebb nemes urak és gazdagabb földbirtokosok fiai mellett nem érvényesülhetett. Egy ideig szorgalmasan végezte hivatali munkáját, később elment a kedve a megyei szolgálattól.
Mikszáth Kálmán huszonhat évesen vette feleségül Mauks Ilona Máriát.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!