
Nyomorgott, majd gazdag lett, és kétszer vette el feleségül ugyanazt a nőt. Egyik leghíresebb könyvének kiadását már nem érte meg. Száztíz esztendeje, 1910. május 28-án hunyt el az egyik legnagyobb magyar író, Mikszáth Kálmán. Életéről és különös házasságáról emlékeznek meg az e heti Erdélyi Naplóban.
2020. június 18., 15:182020. június 18., 15:18
Az 1847. január 16-án született Mikszáth igazán nem panaszkodhatott őseire: evangélikus lelkész felmenői a családi hagyományt követve a teológiát Wittenbergben, Halléban és Jénában hallgatták, és nevelőként nemesi családokhoz jutottak be. Apja jómódú kisnemes volt, kocsmát és mészárszéket bérelt a felvidéki Szklabonyán (a mai Szlovákiában), az író szülőfalujában.
Az elemit falujában járta ki, majd a rimaszombati protestáns iskola diákja lett. Az irodalmi önképzőkörnek lett tagja, ott kezdte írogatni első verseit, prózáit. Tanulmányait a selmecbányai evangélikus iskolában folytatta, itt is érettségizett 1866-ban. Bár jogi tanulmányainak nem maradt írásos nyoma, Mikszáth 1872-ben ügyvédbojtár lett, Balassagyarmaton kapott hivatalt. Emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, az Igazmondó, a Szabad Egyház, a Fővárosi Lapok és a kor egyik legolvasottabb lapja, a Borsszem Jankó. Szolgabíró akart lenni, de a tekintélyesebb nemes urak és gazdagabb földbirtokosok fiai mellett nem érvényesülhetett. Egy ideig szorgalmasan végezte hivatali munkáját, később elment a kedve a megyei szolgálattól.
Mikszáth Kálmán huszonhat évesen vette feleségül Mauks Ilona Máriát.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!