Doktor Páter, a zetelaki vértanú
P. Boros Fortunát összesen 27 könyvet írt
Fotó: Kép forrása: Magnificat.ro
Lapáttal verték agyon a Duna-csatornánál, de már életében sokat zaklatták a szekusok. Megírta a csíksomlyói búcsú és a kegyszobor történetét, volt rendfőnök Udvarhelyen is, ma iskola viseli nevét szülőfalujában. 125 éve született a zetelaki mártírpap, P. Boros Fortunát.
Katona Zoltán
2020. június 03., 16:222020. június 03., 16:22
Az ötvenes-hatvanas években a hatalomra került kommunisták – ha fogalmazhatunk így – tűzzel-vassal irtották az egyházi személyeket. Felekezettől függetlenül és a kommunizmus által leuralt egész Kelet-Európában kíméletlen üldözésben, börtönben, megalázásban részesültek a papok, egyházi vezetők. A leghíresebb és legismertebb példák talán Mindszenty József bíboros és Márton Áron püspök – igaz, ők legalább a súlyos börtönévek után életben maradtak, és valamilyen formában tudták tovább szolgálni közösségüket. Sajnos a munkatáborok poklában nagyon sok ember odaveszett, nem mindenki bírta ki a súlyos fizikai és lelki bántalmazást. P. Boros Fortunát atya is a mártírjaink közé tartozik.
Az Udvarhely megyei településen, Zetelakán született pontosan 125 évvel ezelőtt: 1895. június 3-án Boros István és Lukács Mária gyerekeként jött a világra, Boros Domokos néven.
Előbb Székelyudvarhelyen járt iskolába, 16 évesen lépett be a ferences rendbe. Szászmedgyesen leérettségizett, majd Vajdahunyadra került teológiát tanulni a Ferences Hittudományi Intézetbe. Páter Boros Fortunátot 1918. június 11-én szentelték pappá, egy évvel később már Kolozsváron elkezdte az egyetem történelem-földrajz szakát – az impériumváltás miatt ezeket a tanulmányait csak 1923-ban, Szegeden fejezhette be, jelzett évben ott tett doktori vizsgát is. Az, hogy Csíksomlyóval, a kegytemplommal és a híres szoborral sokat foglalkozott már akkor, jelzi a doktori dolgozatának címe is: A csíksomlyói harminckét confrater.
Közben a trianoni gyászos évben, 1920-ban szülőföldjére került vissza, Székelyudvarhelyen élt több mint tíz évet, 1930-ban az udvarhelyi ferencrendiek házfőnöke lett, addig pedig a Kollégium Szerafikum tanáraként, vezetőjeként dolgozott. A pap-történész 1932-ben Kolozsvárra került, ahol egyházi lapoknak lett a szerkesztője – többek között a Katolikus Világ, a Szent Kereszt, a Hírnök lapokat szerkesztette, de emellett házfőnök lett, illetve az egyházi kiadványokat készítő Szent Bonaventura nyomdát is vezette.
1934. december 15-től 1935. január 10-ig a Szentföldön tartózkodott, élményeiről könyvet is írt Szentföldi utam címmel, ez 1940-ben jelent meg.
Könyvei közül az egyik legismertebb a Csíksomlyó, a kegyhely című, ez először 1943-ban jelent meg Kolozsváron, de nagyon sok újrakiadást megért, ma is kapható a könyvesboltokban, és nemcsak a somlyói búcsú előtti héten. Szintén nagyon ismert könyvei közé tartozik az erdélyi ferencesek történetéről 1927-ben megjelent tanulmánya, illetve a a csíksomlyói kegyszoborról írt kötete is.
Fortunát atya a vészterhes időkben, a háború alatt is megpróbált Kolozsváron maradni, ám 1944 őszén az oroszok elől többedmagával Budapestre menekült. Ismerősei, illetve barátai egy részével néhány hónap múlva mégis hazatért Erdélybe – Budapestről azonban továbbküldte a többi rendtagot az amerikai Szent István Kusztódiába azzal, hogy „...ti tartsatok nyugatnak, addig, amíg már nem lesztek az oroszok hatalmában. Valahol építsetek újabb kolostort, a csíksomlyói mását, párját, hogy a világ ne feledhessen el minket.” Kérését megfogadva Youngstownban (Ohio, Egyesült Államok) valóban létesítettek egy kolostort.
Egyházi vértanú a zetelaki születésű pap
Fotó: Kép forrása: Szilveszter Barát Blogja
Idehaza nagyon nehéz idők jöttek, P. Boros Fortunát 1948-ban még a csíksomlyói búcsú körmenetét vezette, ám rövidesen bujkálni kényszerült, Márton Áront pedig letartóztatták. A brassói ferencesek vezetője lett, de a kommunista Románia hatóságai egyfolytában zaklatták. Aztán 1951. augusztus 20-án megtörtént az, amit már rég elterveztek: a legsötétebb sztálinizmust cinikusan a zászlajára tűző ország vezetői kíméletlenül leszámoltak a ferencrendiekkel. A magyarok szent ünnepének éjszakáján összegyűjtötték a ferenceseket, és az Arad megyei Máriaradnára vitték egy gyűjtőtáborba. P. Boros Fortunát azonban még ennél is rosszabbul járt: leparancsolták a kocsiról, és az épülő Duna-csatornához vitték kényszermunkára. Akkoriban a politikai foglyok egy része is a rettegett dobrudzsai építőtelepek egyikén-másikán találta magát, ahol a kegyetlen és embertelen bánásmód miatt nagyon sokan életüket vesztették.
Boros Fortunát atyából a Capul Midia település melletti építőtelep csinált mártírt – mivel cukorbeteg volt, és gyógyszerekhez nem juthatott, alig másfél év alatt teljesen tönkrement az egészsége, magatehetetlen betegként feküdt, dolgoztatni sem tudták. Pontosan nem tudjuk, hogy ki ölte meg, de az tényként kezelhetjük, hogy gyilkosság áldozata lett, méghozzá pont akkor, amikor a rendszer enyhülni kezdett – már ha Sztálin 1953. március 5-i halálát annak lehetett hinni.
Egyes források azt írják, hogy az őrök ölték meg, olyan feltételezés is van, hogy tüdőgyulladást is kapott, és teljes legyengülésben hunyt el. A Magyar Katolikus Lexikon azt írja, hogy „Mint gyengélkedőt, lapáttal agyonverték”, ám egy másik forrás szerint egy szintén raboskodó köztörvényes bűnöző ütötte agyon. Van olyan feljegyzés, hogy állítólag Balogh Edgár író hallotta, amint egy rabtársa azt mondja, hogy „Boros Fortunát papot lapáttal ütöttem agyon.” Ezek a dolgok pontosan soha nem fognak már kiderülni, a páter ismeretlen helyen, feltételezhetően egy tömegsírban nyugszik. Szülőfalujának temetőjében, szülei sírja mellett emlékműve áll, Zetelaka középiskoláját és egyik utcáját róla nevezték el.
Szobra a róla elnevezett iskola előtt
Fotó: Kép forrása: a zetelaki iskola honlapja
A település iskolájának névadó ünnepségét 1994-ben tartották, akkor avatták fel az iskola előtt a csíkszeredai Bara Barnabás által készített mellszobrot is, a plébánia pedig A zetelaki vértanú címmel jelentetett meg egy kiadványt. P. Boros Fortunát életéről, munkásságáról és haláláról több írott forrás is van, többek között Pap Károly Leonárd atya is írt róla egy hosszabb megemlékezést.
A 125 éve született mártír pap-történész emléke tehát töretlen.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!