Doktor Páter, a zetelaki vértanú
P. Boros Fortunát összesen 27 könyvet írt
Fotó: Kép forrása: Magnificat.ro
Lapáttal verték agyon a Duna-csatornánál, de már életében sokat zaklatták a szekusok. Megírta a csíksomlyói búcsú és a kegyszobor történetét, volt rendfőnök Udvarhelyen is, ma iskola viseli nevét szülőfalujában. 125 éve született a zetelaki mártírpap, P. Boros Fortunát.
Katona Zoltán
2020. június 03., 16:222020. június 03., 16:22
Az ötvenes-hatvanas években a hatalomra került kommunisták – ha fogalmazhatunk így – tűzzel-vassal irtották az egyházi személyeket. Felekezettől függetlenül és a kommunizmus által leuralt egész Kelet-Európában kíméletlen üldözésben, börtönben, megalázásban részesültek a papok, egyházi vezetők. A leghíresebb és legismertebb példák talán Mindszenty József bíboros és Márton Áron püspök – igaz, ők legalább a súlyos börtönévek után életben maradtak, és valamilyen formában tudták tovább szolgálni közösségüket. Sajnos a munkatáborok poklában nagyon sok ember odaveszett, nem mindenki bírta ki a súlyos fizikai és lelki bántalmazást. P. Boros Fortunát atya is a mártírjaink közé tartozik.
Az Udvarhely megyei településen, Zetelakán született pontosan 125 évvel ezelőtt: 1895. június 3-án Boros István és Lukács Mária gyerekeként jött a világra, Boros Domokos néven.
Előbb Székelyudvarhelyen járt iskolába, 16 évesen lépett be a ferences rendbe. Szászmedgyesen leérettségizett, majd Vajdahunyadra került teológiát tanulni a Ferences Hittudományi Intézetbe. Páter Boros Fortunátot 1918. június 11-én szentelték pappá, egy évvel később már Kolozsváron elkezdte az egyetem történelem-földrajz szakát – az impériumváltás miatt ezeket a tanulmányait csak 1923-ban, Szegeden fejezhette be, jelzett évben ott tett doktori vizsgát is. Az, hogy Csíksomlyóval, a kegytemplommal és a híres szoborral sokat foglalkozott már akkor, jelzi a doktori dolgozatának címe is: A csíksomlyói harminckét confrater.
Közben a trianoni gyászos évben, 1920-ban szülőföldjére került vissza, Székelyudvarhelyen élt több mint tíz évet, 1930-ban az udvarhelyi ferencrendiek házfőnöke lett, addig pedig a Kollégium Szerafikum tanáraként, vezetőjeként dolgozott. A pap-történész 1932-ben Kolozsvárra került, ahol egyházi lapoknak lett a szerkesztője – többek között a Katolikus Világ, a Szent Kereszt, a Hírnök lapokat szerkesztette, de emellett házfőnök lett, illetve az egyházi kiadványokat készítő Szent Bonaventura nyomdát is vezette.
1934. december 15-től 1935. január 10-ig a Szentföldön tartózkodott, élményeiről könyvet is írt Szentföldi utam címmel, ez 1940-ben jelent meg.
Könyvei közül az egyik legismertebb a Csíksomlyó, a kegyhely című, ez először 1943-ban jelent meg Kolozsváron, de nagyon sok újrakiadást megért, ma is kapható a könyvesboltokban, és nemcsak a somlyói búcsú előtti héten. Szintén nagyon ismert könyvei közé tartozik az erdélyi ferencesek történetéről 1927-ben megjelent tanulmánya, illetve a a csíksomlyói kegyszoborról írt kötete is.
Fortunát atya a vészterhes időkben, a háború alatt is megpróbált Kolozsváron maradni, ám 1944 őszén az oroszok elől többedmagával Budapestre menekült. Ismerősei, illetve barátai egy részével néhány hónap múlva mégis hazatért Erdélybe – Budapestről azonban továbbküldte a többi rendtagot az amerikai Szent István Kusztódiába azzal, hogy „...ti tartsatok nyugatnak, addig, amíg már nem lesztek az oroszok hatalmában. Valahol építsetek újabb kolostort, a csíksomlyói mását, párját, hogy a világ ne feledhessen el minket.” Kérését megfogadva Youngstownban (Ohio, Egyesült Államok) valóban létesítettek egy kolostort.
Egyházi vértanú a zetelaki születésű pap
Fotó: Kép forrása: Szilveszter Barát Blogja
Idehaza nagyon nehéz idők jöttek, P. Boros Fortunát 1948-ban még a csíksomlyói búcsú körmenetét vezette, ám rövidesen bujkálni kényszerült, Márton Áront pedig letartóztatták. A brassói ferencesek vezetője lett, de a kommunista Románia hatóságai egyfolytában zaklatták. Aztán 1951. augusztus 20-án megtörtént az, amit már rég elterveztek: a legsötétebb sztálinizmust cinikusan a zászlajára tűző ország vezetői kíméletlenül leszámoltak a ferencrendiekkel. A magyarok szent ünnepének éjszakáján összegyűjtötték a ferenceseket, és az Arad megyei Máriaradnára vitték egy gyűjtőtáborba. P. Boros Fortunát azonban még ennél is rosszabbul járt: leparancsolták a kocsiról, és az épülő Duna-csatornához vitték kényszermunkára. Akkoriban a politikai foglyok egy része is a rettegett dobrudzsai építőtelepek egyikén-másikán találta magát, ahol a kegyetlen és embertelen bánásmód miatt nagyon sokan életüket vesztették.
Boros Fortunát atyából a Capul Midia település melletti építőtelep csinált mártírt – mivel cukorbeteg volt, és gyógyszerekhez nem juthatott, alig másfél év alatt teljesen tönkrement az egészsége, magatehetetlen betegként feküdt, dolgoztatni sem tudták. Pontosan nem tudjuk, hogy ki ölte meg, de az tényként kezelhetjük, hogy gyilkosság áldozata lett, méghozzá pont akkor, amikor a rendszer enyhülni kezdett – már ha Sztálin 1953. március 5-i halálát annak lehetett hinni.
Egyes források azt írják, hogy az őrök ölték meg, olyan feltételezés is van, hogy tüdőgyulladást is kapott, és teljes legyengülésben hunyt el. A Magyar Katolikus Lexikon azt írja, hogy „Mint gyengélkedőt, lapáttal agyonverték”, ám egy másik forrás szerint egy szintén raboskodó köztörvényes bűnöző ütötte agyon. Van olyan feljegyzés, hogy állítólag Balogh Edgár író hallotta, amint egy rabtársa azt mondja, hogy „Boros Fortunát papot lapáttal ütöttem agyon.” Ezek a dolgok pontosan soha nem fognak már kiderülni, a páter ismeretlen helyen, feltételezhetően egy tömegsírban nyugszik. Szülőfalujának temetőjében, szülei sírja mellett emlékműve áll, Zetelaka középiskoláját és egyik utcáját róla nevezték el.
Szobra a róla elnevezett iskola előtt
Fotó: Kép forrása: a zetelaki iskola honlapja
A település iskolájának névadó ünnepségét 1994-ben tartották, akkor avatták fel az iskola előtt a csíkszeredai Bara Barnabás által készített mellszobrot is, a plébánia pedig A zetelaki vértanú címmel jelentetett meg egy kiadványt. P. Boros Fortunát életéről, munkásságáról és haláláról több írott forrás is van, többek között Pap Károly Leonárd atya is írt róla egy hosszabb megemlékezést.
A 125 éve született mártír pap-történész emléke tehát töretlen.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Forralt bor – videó
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Forralt bor – videó
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
A hiány térben való felmutatása
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A hiány térben való felmutatása
Farsangi fánk mákos töltelékkel
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Farsangi fánk mákos töltelékkel
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
Fenntartható farsang
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Fenntartható farsang
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Mennyi a normális képernyőidő?
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Mennyi a normális képernyőidő?
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!