Ismeretlen Trianon: közérthetően és tudományosan
Ott a helye a könyvespolcokon
Fotó: Katona Zoltán
Trianon egy seb, Trianon egy történet, Trianon egy épület. Mindenkinek megvan a maga Trianonja, a régi, nagyapa által elmesélt történetektől az útlevélosztályig, az iskolai románórától a Himnuszon való elérzékenyülésig. Vannak mítoszok, vannak legendák és vannak tények – a százéves évfordulóra Ablonczy Balázs, a téma egyik legismertebb magyarországi történésze állt elő egy olyan munkával, amit ötven év múlva is elővehetünk.
Katona Zoltán
2020. június 29., 18:202020. június 29., 18:20
Ha olyan könyvet akarsz olvasni Trianonról, ami egy picit a dolog velejébe és mélyébe is láttat, akkor ezt olvasd el – tudom, hogy súlyos ez a mondat, mert mint mindenben, a történelem népszerűsítésében is vannak „ilyenek” és „olyanok”. Vannak, akik valakik nyakába akarják varrni a huszadik század összes magyar politikai és társadalmi sikertelenségét, mert hát bűnbakot keresni a legkönnyebb és talán a legkifizetődőbb is.
Ablonczy Balázs nem a bűnbakkereső szakemberek közé tartozik. A 46. évét a napokban betöltő történész a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport élén végzett munkája önmagáért beszél, csapata az elmúlt években iszonyatos mennyiségű munkát végzett – nekik köszönhetően is ma már picit másképpen lehet nézni a száz évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti traumára. Ennek lenyomata ez a könyv.
Tíz évvel ezelőtt Ablonczy megjelentetett egy kötetet Trianon-legendák címmel, az elmúlt évtizedben pedig újabb és újabb, a témához tartozó történeteket, tényeket dolgozott fel, ezekből állt a össze a mostani kötet anyaga.
Ablonczy Balázs történész
Fotó: Thaler Tamás
A történelem nemcsak dátumokból és vesztes vagy nyertes csatákból áll. Az is történelem, méghozzá személyes, hogy például hogyan lesz valakiből menekült 1918 őszén, hogyan kerül Erdélyből Budapestre, és hogyan él egy pályaudvaron, vagonban évekig – ez is egy mozaikdarab az 1918–20-as évek rettenetes történetéből. Ugyanakkor az is, hogy 1918. december elsején kik és hogyan gyűltek össze Gyulafehérváron, és miért készült mindössze néhány, kevesebb mint húsz fényképfelvétel arról a nagygyűlésről, amelynek dátuma ma Románia nemzeti ünnepe. Hogyan lehetett 1919-ben Budapesten szénhez jutni, illetve milyen ún. kérészállamok voltak a történelmi Magyarország területén abban a zűrzavaros időben.
Hogy is történt az, hogy az ún. utódállamok még több területet követeltek, és miért kaptak annyit, amennyivel maradtak? Mi vezetett oda, hogy ezeket a kéréseket megtehessék? Milyen erőszakos cselekmények történtek ebben a periódusban?
Az első világháborút követő két év annyi kérdést hagyott maga után, hogy egy évszázad sem volt elég arra, hogy ezekre választ kapjunk. Viszont minden ilyen könyv, tudományos igénnyel elkészített ismeretterjesztő film, podcast vagy előadás ahhoz járul hozzá, hogy tisztuljon a kép. És itt jön be az, hogy mit vagy kit tartunk hitelesnek – mert attól még valaki nem lesz hiteles, ha arra alapoz, hogy az olvasói vagy egy bizonyos műsor nézői tájékozatlanok a témában, egyáltalán nem látnak összefüggéseket. Azokkal sajnos nemcsak száz évvel ezelőtti legendákat és mítoszokat, hanem mai álhíreket is el lehet hitetni. Ma, amikor a közösségi oldalakon és egyáltalán az interneten terjedő áltudományosság és összeesküvés-elméletek korát éljük, felüdítő a kezedbe venni egy olyan könyvet, amelyet a téma komoly szaktekintélye írt több éven keresztül, közölt szövegét tudományos kutatásokra alapozza, nem pedig légből kapott, de logikusan és jól hangzó állításokat puffogtat.
Ha nem hetvenéves legendákból táplálkozunk, és nem egy földrajztudós által elkészített veszteséglistát nézünk, hanem emberi szemszögből vizsgáljuk például a békeszerződés okozta bajokat, akkor ilyen és hasonló megállapításokat olvashatunk-tehetünk: „A legfőbb veszteség az ember volt: egy tízmilliós nyelvi közösség – a magyar – feldarabolása legalább négy nagy részre, minden harmadik magyar határon túlra kerülése. Ez volt Trianon tragédiája, nem a nyersanyagok elvesztése. Sót, szenet, fát, rezet, vasat lehet venni, embert nem.”
Igen részletgazdag a könyv, de egyáltalán nem unalmasak az adatsorok
Fotó: Katona Zoltán
Ablonczy Balázs új kötetét tegyük fel a könyvespolcra, és időnként olvassunk bele – és amennyiben érdekel ez a téma, akkor tegyünk fel gyakran kérdéseket saját magunknak is, olvassunk, kutassunk utána hiteles forrásból, hiteles forrásokból, s akkor megtörténhetik egy idő után, hogy nem mondunk idejét múlt, mítoszi ködbe vesző butaságokat. Nemcsak Trianonról, bármiről.
Ha az Ismeretlen Trianon kötet ebben a témában főételnek számít, előételnek ajánlom a Rubicon, a Korunk és a Székelyföld folyóiratok tematikus lapszámait is, illetve az említett kutatócsoport tagjainak további munkásságát. Mindegyik tudományos igénnyel van megírva, és mégis közérthető.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!