Ismeretlen Trianon: közérthetően és tudományosan
Ott a helye a könyvespolcokon
Fotó: Katona Zoltán
Trianon egy seb, Trianon egy történet, Trianon egy épület. Mindenkinek megvan a maga Trianonja, a régi, nagyapa által elmesélt történetektől az útlevélosztályig, az iskolai románórától a Himnuszon való elérzékenyülésig. Vannak mítoszok, vannak legendák és vannak tények – a százéves évfordulóra Ablonczy Balázs, a téma egyik legismertebb magyarországi történésze állt elő egy olyan munkával, amit ötven év múlva is elővehetünk.
Katona Zoltán
2020. június 29., 18:202020. június 29., 18:20
Ha olyan könyvet akarsz olvasni Trianonról, ami egy picit a dolog velejébe és mélyébe is láttat, akkor ezt olvasd el – tudom, hogy súlyos ez a mondat, mert mint mindenben, a történelem népszerűsítésében is vannak „ilyenek” és „olyanok”. Vannak, akik valakik nyakába akarják varrni a huszadik század összes magyar politikai és társadalmi sikertelenségét, mert hát bűnbakot keresni a legkönnyebb és talán a legkifizetődőbb is.
Ablonczy Balázs nem a bűnbakkereső szakemberek közé tartozik. A 46. évét a napokban betöltő történész a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport élén végzett munkája önmagáért beszél, csapata az elmúlt években iszonyatos mennyiségű munkát végzett – nekik köszönhetően is ma már picit másképpen lehet nézni a száz évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti traumára. Ennek lenyomata ez a könyv.
Tíz évvel ezelőtt Ablonczy megjelentetett egy kötetet Trianon-legendák címmel, az elmúlt évtizedben pedig újabb és újabb, a témához tartozó történeteket, tényeket dolgozott fel, ezekből állt a össze a mostani kötet anyaga.
Ablonczy Balázs történész
Fotó: Thaler Tamás
A történelem nemcsak dátumokból és vesztes vagy nyertes csatákból áll. Az is történelem, méghozzá személyes, hogy például hogyan lesz valakiből menekült 1918 őszén, hogyan kerül Erdélyből Budapestre, és hogyan él egy pályaudvaron, vagonban évekig – ez is egy mozaikdarab az 1918–20-as évek rettenetes történetéből. Ugyanakkor az is, hogy 1918. december elsején kik és hogyan gyűltek össze Gyulafehérváron, és miért készült mindössze néhány, kevesebb mint húsz fényképfelvétel arról a nagygyűlésről, amelynek dátuma ma Románia nemzeti ünnepe. Hogyan lehetett 1919-ben Budapesten szénhez jutni, illetve milyen ún. kérészállamok voltak a történelmi Magyarország területén abban a zűrzavaros időben.
Hogy is történt az, hogy az ún. utódállamok még több területet követeltek, és miért kaptak annyit, amennyivel maradtak? Mi vezetett oda, hogy ezeket a kéréseket megtehessék? Milyen erőszakos cselekmények történtek ebben a periódusban?
Az első világháborút követő két év annyi kérdést hagyott maga után, hogy egy évszázad sem volt elég arra, hogy ezekre választ kapjunk. Viszont minden ilyen könyv, tudományos igénnyel elkészített ismeretterjesztő film, podcast vagy előadás ahhoz járul hozzá, hogy tisztuljon a kép. És itt jön be az, hogy mit vagy kit tartunk hitelesnek – mert attól még valaki nem lesz hiteles, ha arra alapoz, hogy az olvasói vagy egy bizonyos műsor nézői tájékozatlanok a témában, egyáltalán nem látnak összefüggéseket. Azokkal sajnos nemcsak száz évvel ezelőtti legendákat és mítoszokat, hanem mai álhíreket is el lehet hitetni. Ma, amikor a közösségi oldalakon és egyáltalán az interneten terjedő áltudományosság és összeesküvés-elméletek korát éljük, felüdítő a kezedbe venni egy olyan könyvet, amelyet a téma komoly szaktekintélye írt több éven keresztül, közölt szövegét tudományos kutatásokra alapozza, nem pedig légből kapott, de logikusan és jól hangzó állításokat puffogtat.
Ha nem hetvenéves legendákból táplálkozunk, és nem egy földrajztudós által elkészített veszteséglistát nézünk, hanem emberi szemszögből vizsgáljuk például a békeszerződés okozta bajokat, akkor ilyen és hasonló megállapításokat olvashatunk-tehetünk: „A legfőbb veszteség az ember volt: egy tízmilliós nyelvi közösség – a magyar – feldarabolása legalább négy nagy részre, minden harmadik magyar határon túlra kerülése. Ez volt Trianon tragédiája, nem a nyersanyagok elvesztése. Sót, szenet, fát, rezet, vasat lehet venni, embert nem.”
Igen részletgazdag a könyv, de egyáltalán nem unalmasak az adatsorok
Fotó: Katona Zoltán
Ablonczy Balázs új kötetét tegyük fel a könyvespolcra, és időnként olvassunk bele – és amennyiben érdekel ez a téma, akkor tegyünk fel gyakran kérdéseket saját magunknak is, olvassunk, kutassunk utána hiteles forrásból, hiteles forrásokból, s akkor megtörténhetik egy idő után, hogy nem mondunk idejét múlt, mítoszi ködbe vesző butaságokat. Nemcsak Trianonról, bármiről.
Ha az Ismeretlen Trianon kötet ebben a témában főételnek számít, előételnek ajánlom a Rubicon, a Korunk és a Székelyföld folyóiratok tematikus lapszámait is, illetve az említett kutatócsoport tagjainak további munkásságát. Mindegyik tudományos igénnyel van megírva, és mégis közérthető.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Két fontos változás mától a sofőröknek
Székelyhon
Két fontos változás mától a sofőröknek
A rovat további cikkei
Epres kevert süti – videó
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Epres kevert süti – videó
Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Tócsni – videó
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Tócsni – videó
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!