Ismeretlen Trianon: közérthetően és tudományosan
Ott a helye a könyvespolcokon
Fotó: Katona Zoltán
Trianon egy seb, Trianon egy történet, Trianon egy épület. Mindenkinek megvan a maga Trianonja, a régi, nagyapa által elmesélt történetektől az útlevélosztályig, az iskolai románórától a Himnuszon való elérzékenyülésig. Vannak mítoszok, vannak legendák és vannak tények – a százéves évfordulóra Ablonczy Balázs, a téma egyik legismertebb magyarországi történésze állt elő egy olyan munkával, amit ötven év múlva is elővehetünk.
Katona Zoltán
2020. június 29., 18:202020. június 29., 18:20
Ha olyan könyvet akarsz olvasni Trianonról, ami egy picit a dolog velejébe és mélyébe is láttat, akkor ezt olvasd el – tudom, hogy súlyos ez a mondat, mert mint mindenben, a történelem népszerűsítésében is vannak „ilyenek” és „olyanok”. Vannak, akik valakik nyakába akarják varrni a huszadik század összes magyar politikai és társadalmi sikertelenségét, mert hát bűnbakot keresni a legkönnyebb és talán a legkifizetődőbb is.
Ablonczy Balázs nem a bűnbakkereső szakemberek közé tartozik. A 46. évét a napokban betöltő történész a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport élén végzett munkája önmagáért beszél, csapata az elmúlt években iszonyatos mennyiségű munkát végzett – nekik köszönhetően is ma már picit másképpen lehet nézni a száz évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti traumára. Ennek lenyomata ez a könyv.
Tíz évvel ezelőtt Ablonczy megjelentetett egy kötetet Trianon-legendák címmel, az elmúlt évtizedben pedig újabb és újabb, a témához tartozó történeteket, tényeket dolgozott fel, ezekből állt a össze a mostani kötet anyaga.
Ablonczy Balázs történész
Fotó: Thaler Tamás
A történelem nemcsak dátumokból és vesztes vagy nyertes csatákból áll. Az is történelem, méghozzá személyes, hogy például hogyan lesz valakiből menekült 1918 őszén, hogyan kerül Erdélyből Budapestre, és hogyan él egy pályaudvaron, vagonban évekig – ez is egy mozaikdarab az 1918–20-as évek rettenetes történetéből. Ugyanakkor az is, hogy 1918. december elsején kik és hogyan gyűltek össze Gyulafehérváron, és miért készült mindössze néhány, kevesebb mint húsz fényképfelvétel arról a nagygyűlésről, amelynek dátuma ma Románia nemzeti ünnepe. Hogyan lehetett 1919-ben Budapesten szénhez jutni, illetve milyen ún. kérészállamok voltak a történelmi Magyarország területén abban a zűrzavaros időben.
Hogy is történt az, hogy az ún. utódállamok még több területet követeltek, és miért kaptak annyit, amennyivel maradtak? Mi vezetett oda, hogy ezeket a kéréseket megtehessék? Milyen erőszakos cselekmények történtek ebben a periódusban?
Az első világháborút követő két év annyi kérdést hagyott maga után, hogy egy évszázad sem volt elég arra, hogy ezekre választ kapjunk. Viszont minden ilyen könyv, tudományos igénnyel elkészített ismeretterjesztő film, podcast vagy előadás ahhoz járul hozzá, hogy tisztuljon a kép. És itt jön be az, hogy mit vagy kit tartunk hitelesnek – mert attól még valaki nem lesz hiteles, ha arra alapoz, hogy az olvasói vagy egy bizonyos műsor nézői tájékozatlanok a témában, egyáltalán nem látnak összefüggéseket. Azokkal sajnos nemcsak száz évvel ezelőtti legendákat és mítoszokat, hanem mai álhíreket is el lehet hitetni. Ma, amikor a közösségi oldalakon és egyáltalán az interneten terjedő áltudományosság és összeesküvés-elméletek korát éljük, felüdítő a kezedbe venni egy olyan könyvet, amelyet a téma komoly szaktekintélye írt több éven keresztül, közölt szövegét tudományos kutatásokra alapozza, nem pedig légből kapott, de logikusan és jól hangzó állításokat puffogtat.
Ha nem hetvenéves legendákból táplálkozunk, és nem egy földrajztudós által elkészített veszteséglistát nézünk, hanem emberi szemszögből vizsgáljuk például a békeszerződés okozta bajokat, akkor ilyen és hasonló megállapításokat olvashatunk-tehetünk: „A legfőbb veszteség az ember volt: egy tízmilliós nyelvi közösség – a magyar – feldarabolása legalább négy nagy részre, minden harmadik magyar határon túlra kerülése. Ez volt Trianon tragédiája, nem a nyersanyagok elvesztése. Sót, szenet, fát, rezet, vasat lehet venni, embert nem.”
Igen részletgazdag a könyv, de egyáltalán nem unalmasak az adatsorok
Fotó: Katona Zoltán
Ablonczy Balázs új kötetét tegyük fel a könyvespolcra, és időnként olvassunk bele – és amennyiben érdekel ez a téma, akkor tegyünk fel gyakran kérdéseket saját magunknak is, olvassunk, kutassunk utána hiteles forrásból, hiteles forrásokból, s akkor megtörténhetik egy idő után, hogy nem mondunk idejét múlt, mítoszi ködbe vesző butaságokat. Nemcsak Trianonról, bármiről.
Ha az Ismeretlen Trianon kötet ebben a témában főételnek számít, előételnek ajánlom a Rubicon, a Korunk és a Székelyföld folyóiratok tematikus lapszámait is, illetve az említett kutatócsoport tagjainak további munkásságát. Mindegyik tudományos igénnyel van megírva, és mégis közérthető.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!