
Zrínyi Miklós rejtélyes haláláról összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott
Négy évszázada, 1620-ban született a 17. század egyik legjelesebb magyar hadvezére, költője, Zrínyi Miklós. Róla írnak az Erdélyi Napló e heti lapszámában.
2020. december 03., 12:092020. december 03., 12:09
Már a középiskolások is ismerik Zrínyi Miklós és a vadkan esetét, akiket pedig az irodalom is érdekel, azt is tudják, hogy ő írta a Szigeti veszedelem című hősi eposzt. A 400 éve született Zrínyi azonban sokkal több volt egy valaha élt költőnél, aki tragikus halált halt:
Miklós 1620. május 3-án látta meg a napvilágot a horvátországi Muraközben fekvő Csáktornyán. A település a Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán, majd erdélyi vajda és szlavón bán volt. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós volt, apja Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán. Anyját, Magdolnát korán elvesztette, az asszony nem sokkal Miklós öccse, Péter születése után gyermekágyi lázban meghalt. 1626-ban apja is elhunyt, a Zrínyi gyerekekről gyámok gondoskodtak. Gyakorlatilag apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc és osztrák-cseh származású felesége, Éva nevelték. Az asszony anyai szeretettel gondozta a két árvát, s ezek hálás szívvel ragaszkodtak hozzá.
Jan Thomas festménye (1662-1663)
Fotó: Jan Thomas fetménye
Tanulmányaikat a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban végezték. Erős katolikus nevelést kaptak, jól megtanulták a latin nyelvet, megismerték a római irodalom remekeit. Miután Zrínyi Miklós 1636-ban elvégezte a latin iskolát, Olaszországba utazott.
Hazatérése után, a családi hagyományoknak megfelelően,
Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 3-ai lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!