
Zrínyi Miklós rejtélyes haláláról összeesküvés-elmélet is szárnyra kapott
Négy évszázada, 1620-ban született a 17. század egyik legjelesebb magyar hadvezére, költője, Zrínyi Miklós. Róla írnak az Erdélyi Napló e heti lapszámában.
2020. december 03., 12:092020. december 03., 12:09
Már a középiskolások is ismerik Zrínyi Miklós és a vadkan esetét, akiket pedig az irodalom is érdekel, azt is tudják, hogy ő írta a Szigeti veszedelem című hősi eposzt. A 400 éve született Zrínyi azonban sokkal több volt egy valaha élt költőnél, aki tragikus halált halt:
Miklós 1620. május 3-án látta meg a napvilágot a horvátországi Muraközben fekvő Csáktornyán. A település a Hahót nembeli Csákról kapta nevét, aki zalai ispán, majd erdélyi vajda és szlavón bán volt. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós volt, apja Zrínyi György Habsburg-párti főnemes, horvát bán. Anyját, Magdolnát korán elvesztette, az asszony nem sokkal Miklós öccse, Péter születése után gyermekágyi lázban meghalt. 1626-ban apja is elhunyt, a Zrínyi gyerekekről gyámok gondoskodtak. Gyakorlatilag apjuk unokatestvére, Batthyány Ferenc és osztrák-cseh származású felesége, Éva nevelték. Az asszony anyai szeretettel gondozta a két árvát, s ezek hálás szívvel ragaszkodtak hozzá.
Jan Thomas festménye (1662-1663)
Fotó: Jan Thomas fetménye
Tanulmányaikat a grazi, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban végezték. Erős katolikus nevelést kaptak, jól megtanulták a latin nyelvet, megismerték a római irodalom remekeit. Miután Zrínyi Miklós 1636-ban elvégezte a latin iskolát, Olaszországba utazott.
Hazatérése után, a családi hagyományoknak megfelelően,
Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 3-ai lapszámában olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!