
Erdély legnagyobb erődtemploma a világörökség részét képezi
Fotó: Demján László
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. november 12., 11:322020. november 12., 11:32
2020. november 12., 12:412020. november 12., 12:41
Erdély legjelentősebb erődtemplomát a történelmi Királyföldön, a mai Szeben megyei Berethalomban találjuk. A település arról is híres, hogy 1775-ben a falutól 5 km-re korabeli keresztény tárgyakra bukkantak. Többek között egy 4. századi bronz fogadalmi Krisztus-monogramra, az úgynevezett berethalmi donáriumra, amelyen ez a felirat áll: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”.
Egyes feltételezések szerint a falut már az 1241–1242-es tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azt követően települtek ide.
Erdély legépebben fennmaradt vártemplomát 1486-ban említik először írásos dokumentumok, építését 1516-ban fejezték be.
A gótikus stílusú templom misztikus hangulata messze földről is vonzza a látogatókat
Fotó: Demján László
Érdekes történet fűződik a templom keleti fekvésű tornyához, a Bortoronyhoz, ugyanis négy évszázad során ide zárták a válni készülő házastársakat, ahol csupán egy tányért, egy kanalat és egy villát használhattak, és egy ágyban aludtak. Úgy tartják, egy kivétellel mind kibékültek.
A templomról és a településről bővebben az Erdélyi Napló november 12-ei lapszámában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!