
Erdély legnagyobb erődtemploma a világörökség részét képezi
Fotó: Demján László
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. november 12., 11:322020. november 12., 11:32
2020. november 12., 12:412020. november 12., 12:41
Erdély legjelentősebb erődtemplomát a történelmi Királyföldön, a mai Szeben megyei Berethalomban találjuk. A település arról is híres, hogy 1775-ben a falutól 5 km-re korabeli keresztény tárgyakra bukkantak. Többek között egy 4. századi bronz fogadalmi Krisztus-monogramra, az úgynevezett berethalmi donáriumra, amelyen ez a felirat áll: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”.
Egyes feltételezések szerint a falut már az 1241–1242-es tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azt követően települtek ide.
Erdély legépebben fennmaradt vártemplomát 1486-ban említik először írásos dokumentumok, építését 1516-ban fejezték be.
A gótikus stílusú templom misztikus hangulata messze földről is vonzza a látogatókat
Fotó: Demján László
Érdekes történet fűződik a templom keleti fekvésű tornyához, a Bortoronyhoz, ugyanis négy évszázad során ide zárták a válni készülő házastársakat, ahol csupán egy tányért, egy kanalat és egy villát használhattak, és egy ágyban aludtak. Úgy tartják, egy kivétellel mind kibékültek.
A templomról és a településről bővebben az Erdélyi Napló november 12-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!