
Erdély legnagyobb erődtemploma a világörökség részét képezi
Fotó: Demján László
Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. november 12., 11:322020. november 12., 11:32
2020. november 12., 12:412020. november 12., 12:41
Erdély legjelentősebb erődtemplomát a történelmi Királyföldön, a mai Szeben megyei Berethalomban találjuk. A település arról is híres, hogy 1775-ben a falutól 5 km-re korabeli keresztény tárgyakra bukkantak. Többek között egy 4. századi bronz fogadalmi Krisztus-monogramra, az úgynevezett berethalmi donáriumra, amelyen ez a felirat áll: „EGO ZENOVIVS VOTVM POSVI”.
Egyes feltételezések szerint a falut már az 1241–1242-es tatárjárást megelőzően is szászok lakták, vagy azt követően települtek ide.
Erdély legépebben fennmaradt vártemplomát 1486-ban említik először írásos dokumentumok, építését 1516-ban fejezték be.
A gótikus stílusú templom misztikus hangulata messze földről is vonzza a látogatókat
Fotó: Demján László
Érdekes történet fűződik a templom keleti fekvésű tornyához, a Bortoronyhoz, ugyanis négy évszázad során ide zárták a válni készülő házastársakat, ahol csupán egy tányért, egy kanalat és egy villát használhattak, és egy ágyban aludtak. Úgy tartják, egy kivétellel mind kibékültek.
A templomról és a településről bővebben az Erdélyi Napló november 12-ei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!