
„Vírusmentes” 24-esek a fronton
Fotó: Forrás: A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. október 05., 11:402020. október 05., 11:40
A brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon különös betegség tüneteit fedezték fel – olvasható a Székelykeresztúr című lap 1916. február 19-ei lapszámában. „A katonák nyakán ugyanis daganatok keletkeztek, amelyek külső formáikban orbánchoz hasonlóak. Az orvosok ilyen irányban is kezelték a megbetegedett katonákat, de meglepődve konstatálták, hogy a katonák betegsége pár nap alatt minden nyom nélkül eltünt.”
A rejtélyes betegség okára Róka Dénes brassói altiszt jött rá. „…az állomáson egy véletlenül kihallgatott párbeszédből megtudta, hogy azok a katonák, akik egy időre el akarják odázni harctérre való küldetésüket, egy Leonhardt Henrik nevü brassói henteshez mennek, aki kuruzslói tudományával könnyen tud segiteni azon.”
A kolozsvári úri és női szabók angol és francia imádatukkal kérkednek:
– adják hírül az Ellenzék 1916. januári számában. „Nem hinném, – irja olvasónk – hogy ádáz ellenségeink országában megtürnék az ilyesmit. Bizonyára, mint kémeket, már régen elcsukták volna.”
És hogy mi történt a Jean d’ Arc főpróbáján ugyanebben az évben, és miről írnak a „Szekszuális tanácsadó” rovatban 1932-ben a Káviár című lapban, megtudhatják, ha fellapozzák a Látótér október 5-ei számát.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!