
„Vírusmentes” 24-esek a fronton
Fotó: Forrás: A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. október 05., 11:402020. október 05., 11:40
A brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon különös betegség tüneteit fedezték fel – olvasható a Székelykeresztúr című lap 1916. február 19-ei lapszámában. „A katonák nyakán ugyanis daganatok keletkeztek, amelyek külső formáikban orbánchoz hasonlóak. Az orvosok ilyen irányban is kezelték a megbetegedett katonákat, de meglepődve konstatálták, hogy a katonák betegsége pár nap alatt minden nyom nélkül eltünt.”
A rejtélyes betegség okára Róka Dénes brassói altiszt jött rá. „…az állomáson egy véletlenül kihallgatott párbeszédből megtudta, hogy azok a katonák, akik egy időre el akarják odázni harctérre való küldetésüket, egy Leonhardt Henrik nevü brassói henteshez mennek, aki kuruzslói tudományával könnyen tud segiteni azon.”
A kolozsvári úri és női szabók angol és francia imádatukkal kérkednek:
– adják hírül az Ellenzék 1916. januári számában. „Nem hinném, – irja olvasónk – hogy ádáz ellenségeink országában megtürnék az ilyesmit. Bizonyára, mint kémeket, már régen elcsukták volna.”
És hogy mi történt a Jean d’ Arc főpróbáján ugyanebben az évben, és miről írnak a „Szekszuális tanácsadó” rovatban 1932-ben a Káviár című lapban, megtudhatják, ha fellapozzák a Látótér október 5-ei számát.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!