
„Vírusmentes” 24-esek a fronton
Fotó: Forrás: A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. október 05., 11:402020. október 05., 11:40
A brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon különös betegség tüneteit fedezték fel – olvasható a Székelykeresztúr című lap 1916. február 19-ei lapszámában. „A katonák nyakán ugyanis daganatok keletkeztek, amelyek külső formáikban orbánchoz hasonlóak. Az orvosok ilyen irányban is kezelték a megbetegedett katonákat, de meglepődve konstatálták, hogy a katonák betegsége pár nap alatt minden nyom nélkül eltünt.”
A rejtélyes betegség okára Róka Dénes brassói altiszt jött rá. „…az állomáson egy véletlenül kihallgatott párbeszédből megtudta, hogy azok a katonák, akik egy időre el akarják odázni harctérre való küldetésüket, egy Leonhardt Henrik nevü brassói henteshez mennek, aki kuruzslói tudományával könnyen tud segiteni azon.”
A kolozsvári úri és női szabók angol és francia imádatukkal kérkednek:
– adják hírül az Ellenzék 1916. januári számában. „Nem hinném, – irja olvasónk – hogy ádáz ellenségeink országában megtürnék az ilyesmit. Bizonyára, mint kémeket, már régen elcsukták volna.”
És hogy mi történt a Jean d’ Arc főpróbáján ugyanebben az évben, és miről írnak a „Szekszuális tanácsadó” rovatban 1932-ben a Káviár című lapban, megtudhatják, ha fellapozzák a Látótér október 5-ei számát.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!