
„Vírusmentes” 24-esek a fronton
Fotó: Forrás: A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből
Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.
2020. október 05., 11:402020. október 05., 11:40
A brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon különös betegség tüneteit fedezték fel – olvasható a Székelykeresztúr című lap 1916. február 19-ei lapszámában. „A katonák nyakán ugyanis daganatok keletkeztek, amelyek külső formáikban orbánchoz hasonlóak. Az orvosok ilyen irányban is kezelték a megbetegedett katonákat, de meglepődve konstatálták, hogy a katonák betegsége pár nap alatt minden nyom nélkül eltünt.”
A rejtélyes betegség okára Róka Dénes brassói altiszt jött rá. „…az állomáson egy véletlenül kihallgatott párbeszédből megtudta, hogy azok a katonák, akik egy időre el akarják odázni harctérre való küldetésüket, egy Leonhardt Henrik nevü brassói henteshez mennek, aki kuruzslói tudományával könnyen tud segiteni azon.”
A kolozsvári úri és női szabók angol és francia imádatukkal kérkednek:
– adják hírül az Ellenzék 1916. januári számában. „Nem hinném, – irja olvasónk – hogy ádáz ellenségeink országában megtürnék az ilyesmit. Bizonyára, mint kémeket, már régen elcsukták volna.”
És hogy mi történt a Jean d’ Arc főpróbáján ugyanebben az évben, és miről írnak a „Szekszuális tanácsadó” rovatban 1932-ben a Káviár című lapban, megtudhatják, ha fellapozzák a Látótér október 5-ei számát.
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
szóljon hozzá!