Budapest elődje, Aquincum
Újraálmodott palotabelső. A belső csillogására a kiállított leletek alapján következtethetünk
Fotó: Csermák Judit
A Kulturális Örökség Napjai keretében Budapesten is sok múzeum, kiállítóhely várta rendezvényekkel a látogatókat. Így az Aquincum Múzeum is, ahol a „colonia splendidissima”, a „legfényesebb város” római kori hagyatéka látható. Az Erdélyi Napló e heti számában ide kalauzolnak el.
Liget
2020. november 19., 14:272020. november 19., 14:27
2020. november 19., 18:022020. november 19., 18:02
Aquincum, az egykori római város egy Kr. u. 223-ban kőbe vésett felirat szerint kiérdemelte a „colonia splendidissima”, azaz a „legfényesebb város” elnevezést. A mai Óbuda területén fekvő egykori település története a Kr. u. 1. században kezdődött, amikor a Római Birodalom a Duna vonaláig meghódított területeinek védelmére elkezdte kiépíteni a limest.
Feltételezések szerint a kelta nyelvet beszélő eraviszkuszok közül – akiknek egyik központja a Gellért-hegyen volt – is sokan lakói lehettek. A század végén a város colonia rangot kapott Septimus Severius császártól. A romanizáció korszaka ekkor már lezárult. Ezt jelzik a kőbe vésett nyelvemlékek is: amíg kezdetben megjelentek a latin nyelv írástechnikai hibái, később ezek száma csökkent. A város a via Postumia észak-keleti leágazása révén – ami a Balaton mellett, Gorsiumon keresztül vezetett, s majd hatszáz kilométer hosszú volt – bekapcsolódott a birodalmi úthálózatba, elősegítve a katonai irányítást, a kereskedelmet és a közigazgatás működését.
Aquincum fejlődését, virágkorát a 3. századi barbár támadások törték derékba, a 4. század elejétől önállóságát elvesztette, s az 5. század elejére szinte lakatlanná vált.
A település romjai a mai Budapesten több helyen láthatók. A legnagyobb, összefüggő régészeti park a polgárvárost mutatja be, ahol az igényesen berendezett múzeum, lapidárium is visszarepít az időbe.
Történetéről bővebben az Erdélyi Napló november 19-ei számában olvashatnak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!