
Újraálmodott palotabelső. A belső csillogására a kiállított leletek alapján következtethetünk
Fotó: Csermák Judit
A Kulturális Örökség Napjai keretében Budapesten is sok múzeum, kiállítóhely várta rendezvényekkel a látogatókat. Így az Aquincum Múzeum is, ahol a „colonia splendidissima”, a „legfényesebb város” római kori hagyatéka látható. Az Erdélyi Napló e heti számában ide kalauzolnak el.
2020. november 19., 14:272020. november 19., 14:27
2020. november 19., 18:022020. november 19., 18:02
Aquincum, az egykori római város egy Kr. u. 223-ban kőbe vésett felirat szerint kiérdemelte a „colonia splendidissima”, azaz a „legfényesebb város” elnevezést. A mai Óbuda területén fekvő egykori település története a Kr. u. 1. században kezdődött, amikor a Római Birodalom a Duna vonaláig meghódított területeinek védelmére elkezdte kiépíteni a limest.
Feltételezések szerint a kelta nyelvet beszélő eraviszkuszok közül – akiknek egyik központja a Gellért-hegyen volt – is sokan lakói lehettek. A század végén a város colonia rangot kapott Septimus Severius császártól. A romanizáció korszaka ekkor már lezárult. Ezt jelzik a kőbe vésett nyelvemlékek is: amíg kezdetben megjelentek a latin nyelv írástechnikai hibái, később ezek száma csökkent. A város a via Postumia észak-keleti leágazása révén – ami a Balaton mellett, Gorsiumon keresztül vezetett, s majd hatszáz kilométer hosszú volt – bekapcsolódott a birodalmi úthálózatba, elősegítve a katonai irányítást, a kereskedelmet és a közigazgatás működését.
Aquincum fejlődését, virágkorát a 3. századi barbár támadások törték derékba, a 4. század elejétől önállóságát elvesztette, s az 5. század elejére szinte lakatlanná vált.
A település romjai a mai Budapesten több helyen láthatók. A legnagyobb, összefüggő régészeti park a polgárvárost mutatja be, ahol az igényesen berendezett múzeum, lapidárium is visszarepít az időbe.
Történetéről bővebben az Erdélyi Napló november 19-ei számában olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!