
Újraálmodott palotabelső. A belső csillogására a kiállított leletek alapján következtethetünk
Fotó: Csermák Judit
A Kulturális Örökség Napjai keretében Budapesten is sok múzeum, kiállítóhely várta rendezvényekkel a látogatókat. Így az Aquincum Múzeum is, ahol a „colonia splendidissima”, a „legfényesebb város” római kori hagyatéka látható. Az Erdélyi Napló e heti számában ide kalauzolnak el.
2020. november 19., 14:272020. november 19., 14:27
2020. november 19., 18:022020. november 19., 18:02
Aquincum, az egykori római város egy Kr. u. 223-ban kőbe vésett felirat szerint kiérdemelte a „colonia splendidissima”, azaz a „legfényesebb város” elnevezést. A mai Óbuda területén fekvő egykori település története a Kr. u. 1. században kezdődött, amikor a Római Birodalom a Duna vonaláig meghódított területeinek védelmére elkezdte kiépíteni a limest.
Feltételezések szerint a kelta nyelvet beszélő eraviszkuszok közül – akiknek egyik központja a Gellért-hegyen volt – is sokan lakói lehettek. A század végén a város colonia rangot kapott Septimus Severius császártól. A romanizáció korszaka ekkor már lezárult. Ezt jelzik a kőbe vésett nyelvemlékek is: amíg kezdetben megjelentek a latin nyelv írástechnikai hibái, később ezek száma csökkent. A város a via Postumia észak-keleti leágazása révén – ami a Balaton mellett, Gorsiumon keresztül vezetett, s majd hatszáz kilométer hosszú volt – bekapcsolódott a birodalmi úthálózatba, elősegítve a katonai irányítást, a kereskedelmet és a közigazgatás működését.
Aquincum fejlődését, virágkorát a 3. századi barbár támadások törték derékba, a 4. század elejétől önállóságát elvesztette, s az 5. század elejére szinte lakatlanná vált.
A település romjai a mai Budapesten több helyen láthatók. A legnagyobb, összefüggő régészeti park a polgárvárost mutatja be, ahol az igényesen berendezett múzeum, lapidárium is visszarepít az időbe.
Történetéről bővebben az Erdélyi Napló november 19-ei számában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!