Százhatvan év fotókon: családi örökség ritka darabokkal
Negyven éven át volt a Csíki Székely Múzeum fotográfusa, dokumentálta a Hargita megyei múzeumi gyűjteményeket, a csíki múzeum eseményeit, és gyűjtötte a régi fotográfiákat. Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.
Péter Beáta
2020. november 04., 18:062020. november 04., 18:06
2020. november 05., 18:472020. november 05., 18:47
Nagy Gyöngyvér fontosnak tartja ápolni az elődök emlékét
Fotó: Veres Nándor
Negyven éven át volt a Csíki Székely Múzeum fotográfusa, dokumentálta a Hargita megyei múzeumi gyűjteményeket, a csíki múzeum eseményeit, és gyűjtötte a régi fotográfiákat. Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.
Péter Beáta
2020. november 04., 18:062020. november 04., 18:06
2020. november 05., 18:472020. november 05., 18:47
Nagy Gyöngyvér fontosnak tartja ápolni az elődök emlékét
Fotó: Veres Nándor
„Fényképek között nőttem fel, édesapám számtalan fotót készített. Másrészt felmenőimről mindkét ágon nagyon sok felvétel, köztük több vizitkártya is fennmaradt. 1970 előtt készült családi fényképeim, felvételeim száma ezer fölött van. Felmenőim között két fényképész is volt, dédanyám testvére, Bogdán Ferenc (1859–1918) és ükanyám testvére, Mezei József (1823–1882), aki Orbán Balázsnak volt munkatársa és barátja” – magyarázta a fotográfus, aki Mezei József életéről saját kutatásai alapján könyvet is írt.
Gyöngyvér első fotóit még gimnazista korában egy kis Smena 8-as fényképezőgéppel készítette, és édesapjával a fürdőszobájukban kialakított sötétkamrában dolgozták ki a negatívokat. 1978-ban kezdett a Csíki Székely Múzeumban tevékenykedni.
„Kezdetben sokat terepeztünk, egyházi műkincseket, a falvak néprajzi gyűjteményeit fényképeztük. Majd, megyei múzeum lévén, a székelyudvarhelyi, keresztúri, gyergyói múzeumok gyűjteményeinek fotózása is az én feladatom volt. A múzeum kiállításaira készítettem nagyméretű képeket. Fényképekkel részletesen dokumentáltuk a restaurátorok munkáját. Később digitális géppel a múzeum gyűjteményeit mind újrafotóztuk. Lencsevégre kaptam a múzeum rendezvényeit, a vár tatarozási folyamatait” – meséli. Emellett fotózta a csíkszeredai városközpont lebontását, átépítését.
Szeretettel rendezgeti a régi családi fotóarchívumot
Fotó: Veres Nándor
Mint mondja, nagyon szeretett terepezni. Ferenczi Géza udvarhelyi kollégájával az udvarhelyszéki falvakat járták be egy Trabanttal, az egyházközségek régi könyveit, kegytárgyait fényképezte. Előfordult, hogy éppen amelyik plébánián érte az este, ott aludtak.
„Szép munka volt, negyven évig azt csináltam, amit szerettem. Igaz, nem volt felemelő munka, amikor a nyolcvanas évek közepén Ceaușescu születésnapjára hetven nagy, Ceaușescuról és a szocializmus építéséről szóló pannót kellett készítenünk. A Bukarestből kapott negatívokról naponta százával nagyítottam a képeket. Én gyártottam, és a kollégák kasírozták, a cégeknek, intézményeknek pedig meg kellett vásárolniuk.”
Nagy Gyöngyvér szívesen osztja meg gondosan őrzött régi fotóit másokkal is.
„Egyik ükanyámat a híres budapesti fényképész, Klösz György fényképezte le. Ritkaságszámba menő dédapám 1861-ben készült károlyfehérvári érettségi csoportképe, vagy a Reutlingen 1871-ben készült felvétel, ezen állami költségen, egyéves tanulmányúton lévő tanárok, köztük ükapám, vannak megörökítve. Fotóimból a Facebookon, a Régi fotók Erdélyből csoportban szoktam megosztani, ahol a régi Csíkszeredáról készült fotóim is közkedveltek. Nagy népszerűségnek örvendő, ritkaságszámba menő fotográfiák is felkerülnek ide, látható rajtuk a korabeli öltözet, városképek, vagy éppen itt derül ki egy-egy katonafotóról, hogy kit ábrázol. A szentendrei Skanzentől kerestek meg, régi gyermekjátékokról érdeklődtek. Egy 1928-ban készült fotóval sikerült segítenem, amelyen nagymamám testvérének családja gyermekjátékokkal körülvéve van lefényképezve.”
Ritka darabok is találhatóak a gyűjteményben
Fotó: Veres Nándor
A fényképész azt is megosztja velünk, hogy a régi fotóknak és ennek a csoportnak köszönhetően találtak egymásra egy gyermekkori játszótársával. Egy alkalommal ugyanis feltette az édesanyja gyermekkori fotóját, amely Berecken készült 1931-ben, ezt látva vette fel vele a kapcsolatot az egykori játszótárs:
Kérdésemre, hogy fotóz-e mostanában, elmondta: „két gyönyörű unokámat szoktam fényképezni, majd kidolgoztatom, és albumba teszem, mert fontos számomra, hogy a fénykép kézbe vehető legyen.”
Szeretettel rendezgeti a régi családi fotóarchívumot
Fotó: Veres Nándor
Ritka darabok is találhatóak a gyűjteményben
Fotó: Veres Nándor
Nagy Gyöngyvér szépszülei, Zakariás Kristóf és Jancsó Karolina családja 1859 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükapa Bogdán István, 1860
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükapa, Lakatos József érettségi csoportképe. „VIII-dik osztálybéli tanuló társaim Károlyfehérvárt (ma Gyulafehérvár) 1871 kettődikévben”
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
„1870-71-ben állami kültségen Würtembergben és Schweizban utazott tanárok… Megjegyeztetik, hogy mind négy nevezett külföldre utazásuk előtt már több évig rendes állomásban működött, s ezen kép Würtembergben, Reuthlingenben, tanulmányi kirándulás alkalmával készült.”
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükszülők, Bogdán István és Zakariás Anna gyermekei, 1862
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csoportkép, 1880 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükanya, Bogdán Istvánné Zakariás Anna és gyermekei, 1881
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédszülők, Köllő Marcella és Szabó Sándor, 1883
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédapa, Nagy Géza, 1884
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédszülők, Nagy Géza és Bogdán Rozália gyermekükkel, 1886 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Bogdán Rozália, 1887 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Köllő Regina és Portik Lajos, valamint a dédszülők, Köllő Marcella és Szabó Sándor, 1900
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
A dédanya Bartalis Irén diáktársaival, 1895
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükanya Solnai Mária, 1900 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Bartalis Irén, 1900 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Gyermekjátékokkal, 1928
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gyöngyvér nagymamája, Nagy Gabriella esküvői képe, 1929
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gézáné Bogdán Rozália családja, 1929
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Szabó Sándor és Köllő Marcella aranylakodalma, 1931
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gabriella, 1943
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Szabó család, 1959
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csíkszereda, 1982
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csíkszereda, 1961
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Szeredai-fürdő, 1961
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Zsidó utca, 1962
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1962
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Suta, 1963
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
1963
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1964
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1964
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Bara Éva tanítónénivel, 1965
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, park, 1966
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Vörös Grivica utca, 1969
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
Lövétei Lázár László: Világtörténet Vica lányomnak
Töltött karaj – videó
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Töltött karaj – videó
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
Nevetés a hiány peremén, avagy a bohócjáték létjogosultsága
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Ne gyűjtsük, csak csodáljuk: a csillagos nárcisz
Egy alma mint kellék
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Egy alma mint kellék
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
„Szép lassan összeomlott az egész” – az UNSCENE elmaradásáról
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Tavaszi ízpáros: a kapor és a zöld fokhagyma
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Otthont, nyelvet és kapaszkodót adhat az olvasás
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
A gyerekeket nem trükkökkel, hanem valódi figyelemmel lehet elérni
A könyvek szeretete vonzásában
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
A könyvek szeretete vonzásában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!