Negyven éven át volt a Csíki Székely Múzeum fotográfusa, dokumentálta a Hargita megyei múzeumi gyűjteményeket, a csíki múzeum eseményeit, és gyűjtötte a régi fotográfiákat. Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.
2020. november 04., 18:062020. november 04., 18:06
2020. november 05., 18:472020. november 05., 18:47
Nagy Gyöngyvér fontosnak tartja ápolni az elődök emlékét
Fotó: Veres Nándor
Negyven éven át volt a Csíki Székely Múzeum fotográfusa, dokumentálta a Hargita megyei múzeumi gyűjteményeket, a csíki múzeum eseményeit, és gyűjtötte a régi fotográfiákat. Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.
2020. november 04., 18:062020. november 04., 18:06
2020. november 05., 18:472020. november 05., 18:47
„Fényképek között nőttem fel, édesapám számtalan fotót készített. Másrészt felmenőimről mindkét ágon nagyon sok felvétel, köztük több vizitkártya is fennmaradt. 1970 előtt készült családi fényképeim, felvételeim száma ezer fölött van. Felmenőim között két fényképész is volt, dédanyám testvére, Bogdán Ferenc (1859–1918) és ükanyám testvére, Mezei József (1823–1882), aki Orbán Balázsnak volt munkatársa és barátja” – magyarázta a fotográfus, aki Mezei József életéről saját kutatásai alapján könyvet is írt.
Gyöngyvér első fotóit még gimnazista korában egy kis Smena 8-as fényképezőgéppel készítette, és édesapjával a fürdőszobájukban kialakított sötétkamrában dolgozták ki a negatívokat. 1978-ban kezdett a Csíki Székely Múzeumban tevékenykedni.
„Kezdetben sokat terepeztünk, egyházi műkincseket, a falvak néprajzi gyűjteményeit fényképeztük. Majd, megyei múzeum lévén, a székelyudvarhelyi, keresztúri, gyergyói múzeumok gyűjteményeinek fotózása is az én feladatom volt. A múzeum kiállításaira készítettem nagyméretű képeket. Fényképekkel részletesen dokumentáltuk a restaurátorok munkáját. Később digitális géppel a múzeum gyűjteményeit mind újrafotóztuk. Lencsevégre kaptam a múzeum rendezvényeit, a vár tatarozási folyamatait” – meséli. Emellett fotózta a csíkszeredai városközpont lebontását, átépítését.
Szeretettel rendezgeti a régi családi fotóarchívumot
Fotó: Veres Nándor
Mint mondja, nagyon szeretett terepezni. Ferenczi Géza udvarhelyi kollégájával az udvarhelyszéki falvakat járták be egy Trabanttal, az egyházközségek régi könyveit, kegytárgyait fényképezte. Előfordult, hogy éppen amelyik plébánián érte az este, ott aludtak.
„Szép munka volt, negyven évig azt csináltam, amit szerettem. Igaz, nem volt felemelő munka, amikor a nyolcvanas évek közepén Ceaușescu születésnapjára hetven nagy, Ceaușescuról és a szocializmus építéséről szóló pannót kellett készítenünk. A Bukarestből kapott negatívokról naponta százával nagyítottam a képeket. Én gyártottam, és a kollégák kasírozták, a cégeknek, intézményeknek pedig meg kellett vásárolniuk.”
Nagy Gyöngyvér szívesen osztja meg gondosan őrzött régi fotóit másokkal is.
„Egyik ükanyámat a híres budapesti fényképész, Klösz György fényképezte le. Ritkaságszámba menő dédapám 1861-ben készült károlyfehérvári érettségi csoportképe, vagy a Reutlingen 1871-ben készült felvétel, ezen állami költségen, egyéves tanulmányúton lévő tanárok, köztük ükapám, vannak megörökítve. Fotóimból a Facebookon, a Régi fotók Erdélyből csoportban szoktam megosztani, ahol a régi Csíkszeredáról készült fotóim is közkedveltek. Nagy népszerűségnek örvendő, ritkaságszámba menő fotográfiák is felkerülnek ide, látható rajtuk a korabeli öltözet, városképek, vagy éppen itt derül ki egy-egy katonafotóról, hogy kit ábrázol. A szentendrei Skanzentől kerestek meg, régi gyermekjátékokról érdeklődtek. Egy 1928-ban készült fotóval sikerült segítenem, amelyen nagymamám testvérének családja gyermekjátékokkal körülvéve van lefényképezve.”
Ritka darabok is találhatóak a gyűjteményben
Fotó: Veres Nándor
A fényképész azt is megosztja velünk, hogy a régi fotóknak és ennek a csoportnak köszönhetően találtak egymásra egy gyermekkori játszótársával. Egy alkalommal ugyanis feltette az édesanyja gyermekkori fotóját, amely Berecken készült 1931-ben, ezt látva vette fel vele a kapcsolatot az egykori játszótárs:
Kérdésemre, hogy fotóz-e mostanában, elmondta: „két gyönyörű unokámat szoktam fényképezni, majd kidolgoztatom, és albumba teszem, mert fontos számomra, hogy a fénykép kézbe vehető legyen.”
Nagy Gyöngyvér szépszülei, Zakariás Kristóf és Jancsó Karolina családja 1859 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükapa Bogdán István, 1860
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükapa, Lakatos József érettségi csoportképe. „VIII-dik osztálybéli tanuló társaim Károlyfehérvárt (ma Gyulafehérvár) 1871 kettődikévben”
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
„1870-71-ben állami kültségen Würtembergben és Schweizban utazott tanárok… Megjegyeztetik, hogy mind négy nevezett külföldre utazásuk előtt már több évig rendes állomásban működött, s ezen kép Würtembergben, Reuthlingenben, tanulmányi kirándulás alkalmával készült.”
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükszülők, Bogdán István és Zakariás Anna gyermekei, 1862
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csoportkép, 1880 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükanya, Bogdán Istvánné Zakariás Anna és gyermekei, 1881
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédszülők, Köllő Marcella és Szabó Sándor, 1883
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédapa, Nagy Géza, 1884
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Dédszülők, Nagy Géza és Bogdán Rozália gyermekükkel, 1886 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Bogdán Rozália, 1887 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Köllő Regina és Portik Lajos, valamint a dédszülők, Köllő Marcella és Szabó Sándor, 1900
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
A dédanya Bartalis Irén diáktársaival, 1895
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Az ükanya Solnai Mária, 1900 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Bartalis Irén, 1900 körül
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Gyermekjátékokkal, 1928
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gyöngyvér nagymamája, Nagy Gabriella esküvői képe, 1929
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gézáné Bogdán Rozália családja, 1929
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Szabó Sándor és Köllő Marcella aranylakodalma, 1931
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Nagy Gabriella, 1943
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Szabó család, 1959
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csíkszereda, 1982
Fotó: Nagy Gyöngyvér személyes archívuma
Csíkszereda, 1961
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Szeredai-fürdő, 1961
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Zsidó utca, 1962
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1962
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Suta, 1963
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
1963
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1964
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Lenin utca, 1964
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Bara Éva tanítónénivel, 1965
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, park, 1966
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
Csíkszereda, Vörös Grivica utca, 1969
Fotó: Szabó Miklós/Nagy Gyöngyvér archívuma
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!