
A Kolcza-tanya
Fotó: Sámuel Szilárd László rajza. Forrás: G. Szabó Ferenc
Sepsiszéken Szépmezőnek nevezik az Olt és a Feketeügy közötti sík területet. E hatalmas, több mint ötszáz hektáros székely birtok a századok során termékeny mezőgazdasági területté alakult át, amelyen magányos tanyák sokasága volt található. A szépmezői tanyarendszert a kommunizmus tette semmivé, a földeket államosították, a legtöbb épületet lebontották. Ám történetük, mint a Kolcza tanyáé is, megmaradt. Erről is olvashatnak az Előretolt Helyőrség februári lapszámában.
2021. február 08., 11:412021. február 08., 11:41
A tanyák a 19. században alakultak ki, sepsiszentgyörgyi, rétyi, komollói, laborfalvi, angyalosi, gidófalvi emberek teremtettek itt kitartó kemény munkával életet maguknak és családjaik számára. A Kolcza-tanyát a múlt századi Gidófalva egyik legjobb földbirtokosa, Kolcza Sándor hozta létre.
Az 1800-as évek legvégén a magyar állam előnyös áron tenyészállatokkal, mezőgazdasági gépekkel, vetőmagvakkal segítette a székely gazdaságokat.
A kitűnő mintagazda, Kolcza Sándor egyike volt azoknak, akik mezőgazdasági előadásokat tartottak a környező falvakban.
Kolcza Sándor, a tanya alapítója
Fotó: Forrás: G. Szabó Ferenc
Az 1959-ben meghalt Kolcza Sándor 1868. március 15-én született Gidófalván. Édesapja, Kolcza Dávid (1837–1915) volt, édesanyja Kolcza Mária, sz. Jancsó (1843–1932). Testvére, Károly, korán, 4 éves korában halt meg. Sándor 1897-ben házasodott, első felesége neve nem ismert, gyermekük nem született. Kolcza Sándor második feleségét Vaska Irmának hívták. Négy gyerekük született: Kolcza Károly, Kolcza Sárika, Kolcza Piroska és Kolcza Lenke.
A Kolcza-tanya hatvan holdon terült el. A faluban sokat beszéltek a Kolcza-tanyai mulatságokról. Fenn is marad sokáig Kolcza Sándor egyik kijelentése, ami mindig elhangzott az ilyen esemény után:
Az államosításkor a Kolcza-családnak el kellett hagynia a tanyát, kuláknak nyilvánították és üldözték őket. A család és a tanya történetét az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap februári lapszámának Élő történelem rovatában mesélik el.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!