
Szánkóverseny a Pap-kertben
Fotó: Balázs Ferenc
Szánkó és ródli – ugyanaz a két fogalom, csak utóbbit régebben mondták: lényege, hogy „csúszó alkalmatossággal” egy magasabb domborzati részről lehet leereszkedni. Bár Székelyudvarhely nem igazán a téli sportok „hazája”, azért síugrásban, korcsolyázásban, jégkorongban innen is kerültek ki jó sportolók. Az egész pedig valahol a város környéki dombokon kezdődött – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. március 02., 10:592021. március 02., 10:59
„Nálunk is mindjobban divatossá lesznek a téli sportok különböző nemei” – ezt szinte száz évvel ezelőtt, 1911 decemberében írta az Udvarhelyi Híradó, amely arról tudósít, hogy a már évek óta létező Korcsolya Egylet egy ródlipályát is létesít a városban.
– közölte a lap. De nemcsak a nagyközönség, hanem az asztalosok is örültek a szánkózás elterjedésének, hiszen rendelésre egyre több ródlit, illetve később sílécet kellett készíteniük. A téli sportok sajnos nem voltak veszélytelenek, de a szánkópályán rend és fegyelem uralkodott. Erről árulkodik az a tudósítás is, amely egyebek közt a pálya díjáról is informál.
Szánkózó udvarhelyiek a Budváron 1914. január 16-án
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
Aztán 1924. január 6-án tragédia történt az udvarhelyi ródlipályán, egy 15 éves inasgyerek lőtt sebek miatt halt meg. Aznap délután a pályára érkezett egy vadászatról ifj . Sándor Dénes udvarhelyi kerekesiparos, aki szánkózni szeretett volna egyet a gyerekek között. Töltött puskáját inasa, Istók Gergely kezébe nyomta, aki üresnek hitte a fegyvert. A kerekes a szánkóval elindult, inasa pedig játékból, viccből („no, Orbán, mindjárt meglőlek”) egy másik inasgyerekre fogta a puskát, és meghúzta a ravaszt. Nem a szánkózás okozta tehát a szörnyű tragédiát, hanem a ródlipályán elkövetett felelőtlenség. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!