
Szánkóverseny a Pap-kertben
Fotó: Balázs Ferenc
Szánkó és ródli – ugyanaz a két fogalom, csak utóbbit régebben mondták: lényege, hogy „csúszó alkalmatossággal” egy magasabb domborzati részről lehet leereszkedni. Bár Székelyudvarhely nem igazán a téli sportok „hazája”, azért síugrásban, korcsolyázásban, jégkorongban innen is kerültek ki jó sportolók. Az egész pedig valahol a város környéki dombokon kezdődött – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. március 02., 10:592021. március 02., 10:59
„Nálunk is mindjobban divatossá lesznek a téli sportok különböző nemei” – ezt szinte száz évvel ezelőtt, 1911 decemberében írta az Udvarhelyi Híradó, amely arról tudósít, hogy a már évek óta létező Korcsolya Egylet egy ródlipályát is létesít a városban.
– közölte a lap. De nemcsak a nagyközönség, hanem az asztalosok is örültek a szánkózás elterjedésének, hiszen rendelésre egyre több ródlit, illetve később sílécet kellett készíteniük. A téli sportok sajnos nem voltak veszélytelenek, de a szánkópályán rend és fegyelem uralkodott. Erről árulkodik az a tudósítás is, amely egyebek közt a pálya díjáról is informál.
Szánkózó udvarhelyiek a Budváron 1914. január 16-án
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
Aztán 1924. január 6-án tragédia történt az udvarhelyi ródlipályán, egy 15 éves inasgyerek lőtt sebek miatt halt meg. Aznap délután a pályára érkezett egy vadászatról ifj . Sándor Dénes udvarhelyi kerekesiparos, aki szánkózni szeretett volna egyet a gyerekek között. Töltött puskáját inasa, Istók Gergely kezébe nyomta, aki üresnek hitte a fegyvert. A kerekes a szánkóval elindult, inasa pedig játékból, viccből („no, Orbán, mindjárt meglőlek”) egy másik inasgyerekre fogta a puskát, és meghúzta a ravaszt. Nem a szánkózás okozta tehát a szörnyű tragédiát, hanem a ródlipályán elkövetett felelőtlenség. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!