Szánkóverseny a Pap-kertben
Fotó: Balázs Ferenc
Szánkó és ródli – ugyanaz a két fogalom, csak utóbbit régebben mondták: lényege, hogy „csúszó alkalmatossággal” egy magasabb domborzati részről lehet leereszkedni. Bár Székelyudvarhely nem igazán a téli sportok „hazája”, azért síugrásban, korcsolyázásban, jégkorongban innen is kerültek ki jó sportolók. Az egész pedig valahol a város környéki dombokon kezdődött – olvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
2021. március 02., 10:592021. március 02., 10:59
„Nálunk is mindjobban divatossá lesznek a téli sportok különböző nemei” – ezt szinte száz évvel ezelőtt, 1911 decemberében írta az Udvarhelyi Híradó, amely arról tudósít, hogy a már évek óta létező Korcsolya Egylet egy ródlipályát is létesít a városban.
– közölte a lap. De nemcsak a nagyközönség, hanem az asztalosok is örültek a szánkózás elterjedésének, hiszen rendelésre egyre több ródlit, illetve később sílécet kellett készíteniük. A téli sportok sajnos nem voltak veszélytelenek, de a szánkópályán rend és fegyelem uralkodott. Erről árulkodik az a tudósítás is, amely egyebek közt a pálya díjáról is informál.
Szánkózó udvarhelyiek a Budváron 1914. január 16-án
Fotó: Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben
Aztán 1924. január 6-án tragédia történt az udvarhelyi ródlipályán, egy 15 éves inasgyerek lőtt sebek miatt halt meg. Aznap délután a pályára érkezett egy vadászatról ifj . Sándor Dénes udvarhelyi kerekesiparos, aki szánkózni szeretett volna egyet a gyerekek között. Töltött puskáját inasa, Istók Gergely kezébe nyomta, aki üresnek hitte a fegyvert. A kerekes a szánkóval elindult, inasa pedig játékból, viccből („no, Orbán, mindjárt meglőlek”) egy másik inasgyerekre fogta a puskát, és meghúzta a ravaszt. Nem a szánkózás okozta tehát a szörnyű tragédiát, hanem a ródlipályán elkövetett felelőtlenség. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!