
Seattle-i szájmaszkos asszonyok két szájmaszkos macskával
A csókolózást, baráti kézfogást jobb elhagyni – ajánlották 1918-ban, a spanyolnátha idején a lapok. A maszkviseléssel és a járvánnyal kapcsolatos cikkekből válogattak a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába.
2021. február 22., 11:482021. február 22., 11:48
Az 1918 őszén a pusztító spanyolnátha miatt a kötelező maszkviselést bevezető amerikai városok nehezen tudták betartatni a szabályt a lázadók közt. A legtöbb ember betartotta a maszkviselési szabályokat, abban azonban nem akadályozta őket semmi, hogy lyukat vágjanak maszkjukra a dohányzáshoz. A leggyakoribb retorzió a pénz- vagy börtönbüntetés volt, illetve az újságok hasábjain való név szerinti nyilvános megszégyenítés – idézik a Múlt-kor portál cikkéből. Ugyancsak itt említik, hogy
Azt is megtudjuk, hogy a spanyolnátha idején komolyan tartottak attól, hogy a kedvtelésből tartott állatok megfertőzhetik a gazdáikat, ezért előfordult, hogy a háziállatokra is maszkot húztak.
A Magyar Lapok 1937. február 27-ei lapszámában azt taglalták, hogy a kézcsók, orvosi megállapítás szerint, nagyon gyakran betegségterjesztő is lehet, „főként a náthalázat terjeszti, amelynek járvány idején ön is védtelenül ki van téve.”
A Jó Egészség 1918. november 1-ei lapszámában Járványellenes tízparancsolatot közölnek. Ebben többek között arra is intik az olvasót, hogy
„Tartsd testedet tisztán. Legalább hetenként egyszer fürödj, minden étkezés előtt gondozd kezedet” – áll a negyedik pontban.
Minderről bővebben a Látótér február 22-i számában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!