Hirdetés
Hirdetés

Egy iskola 350 éve. Kiállítás a Református Kollégium történetéről

Látványos a kollégium épületeiről készült animáció •  Fotó: Katona Zoltán

Látványos a kollégium épületeiről készült animáció

Fotó: Katona Zoltán

A tudás megszerzésének több évszázados, rögös útján haladhat át az az érdeklődő, aki felkeresi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső múzeum legújabb kiállítását. Iskola- és múzeumtörténet egyben ez a tárlat, amely filmekkel, installációkkal, hangfelvételekkel, teljesen modern köntösben mutatja be a három és fél évszázadnyi utat a tudásban.

Katona Zoltán

2021. február 05., 20:172021. február 05., 20:17

Szeretek Haáz Rezső Múzeum alagsorában kiállítást nézni, mert van valami összehasonlíthatatlan egyediség benne – a kiállítások behelyezése, kialakítása igen speciális, de pont ettől hangulatossá válik.

A 350 éves székelyudvarhelyi Református Kollégium történetét bemutató kiállításra ez hangsúlyozottan, fokozottan igaz – az időutazást azonban a kortárs eszközök is nagyon feldobják, sőt, ezek az erősségei.

Hirdetés

A lépcsőn leérve, a „Töviseken át...” (ez egy jelmondat: Per spinas ad rosas, Töviseken át a rózsákig) címet viselő kiállítás első termébe jutunk, ez az iskola megalapításáról szól: Bethlen János kancellár, a református egyház erdélyi főgondnoka adta az első pénzadományt, amelyből az iskola megszületett 1670-ben. Az udvarhelyi református egyházközségnek ekkor már volt iskolája, a kiállításon az első teremben egy korabeli, 17. századi úrvacsorai kehely látható, illetve az udvarhelyszéki református esperesség első jegyőzkönyve, amelyben az szerepel, hogy az alapító Bethlen János korábban, már 1666-ban adott pénzt az egyházi iskolának.

A híres könyvtár egy kötete •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

A híres könyvtár egy kötete

Fotó: Katona Zoltán

A következő terem a ma is álló, igen híres könyvtárat mutatja be – a 17–18. században nehéz volt könyveket beszerezni, hiszen nagy ára volt a könyvnek, az állomány azonban folyamatosan bővült. A fali tárolókban régi könyveket láthatunk, igen ízlésesen elrendezve, közelről bele is lehet olvasni ezekbe. Továbbmenve, a következő terem a peregrinációnak, tehát a nyugat-európai tanulmányutaknak van szentelve, de

itt látható az első olyan tankönyv is, amely a református kollégium számára készült.

Hollandia, Németország és Anglia voltak azok az országok, amelyekbe a 16–18. században tanulni mentek az erdélyi, székelyföldi protestáns diákok – ezeket egy interaktív térképen lehet követni.

Akik pedig idehaza maradtak, azok elég érdekes diákéletet éltek – ezt mutatja be a következő terem, amelyben felfelé megyünk, ez az iskola egykori tanulmányi szintjeit is jelzi. Iskolai jegyzőkönyvek, illetve egy néhány perces film (ebben és a kiállítás többi részében is közreműködnek a Tomcsa Sándor Színház színművészei) mutatja be a kollégiumi életet. Szegény és gazdag diák, tolvaj és becsületes gyerek egyaránt volt a tanulók között, külön kis világ lehetett ez a 17–18. században, illetve később is.  

Magyarósi Szőke József portréja és naplója •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Magyarósi Szőke József portréja és naplója

Fotó: Katona Zoltán

A kiállításon két olyan számítógépes animáció is van, amely részletesen, a mai tudásanyag alapján mutatja be a kollégium épületeinek át- és újjáépítését, bővítését: az 1600-as évektől egészen az 1912. évi építkezésig láthatjuk ezt két részben, az iskola épületegyüttese ugyanis az első világháború előtti években nyerte el mai formáját. A kollégium három és fél évszázados történetében volt néhány igen nagy formátumú rektor, illetve professzor, akiknek a névjegyét mai napig, szabad szemmel is láthatjuk Székelyudvarhelyen. Egyikük Baczkamadarasi Kis Gergely, akinek a nevéhez a 18. században az iskola fejlődése, illetve a kollégium és a református templom újjáépítése fűződik. A reformkort Szigethi Gyula Mihály író, történész, tudós neve fémjelzi, a 19. század közepét pedig Magyarósi Szőke József rektorprofesszor neve. A kiállításon természetesen róluk és más jelentős személyiségekről is képeket (Kis Gergelyről és Szőke Józsefről a városi képtárban őrzött Barabás Miklós-olajfestmények is átkerültek erre a tárlatra), illetve más szemléltető eszközöket látunk, háromnyelvű leírásokat, személyes tárgyakat.

Szörnyű idők, 1849: kollégiumi tanárokat hurcoltak el •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Szörnyű idők, 1849: kollégiumi tanárokat hurcoltak el

Fotó: Katona Zoltán

Az 1848–1849-es szabadságharc bukása után Magyarósi Szőke József rektorprofesszort és Szabó György professzort Kolozsvárra hurcolták az osztrák katonák, a város és a kollégium sarcot fizetett értük. Ennek oka a forradalom támogatása volt (több diák nemzetőrnek állt), amit

kegyetlenül megbosszultak a városba érkező román és szász csapatok, igencsak megrongálva az iskolát, annak könyv és régiség-állományát is.

A kiállításra, erre az alkalomra készült egy rajz (Csillag István munkája), ami a két tanár elhurcolását és a pusztítást ábrázolja, de korabeli pénzek és fegyverek is szemléltetik az akkori hangulatot.

Az iskola egyik legjelentősebb alakja •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Az iskola egyik legjelentősebb alakja

Fotó: Katona Zoltán

Egy következő helyiségben láthatjuk az ún. régiségtár egy részét, ez egy 18. századi kezdeményezés volt:  fegyverek, pajzsok, sisak, ókori érmék – ez épült be a későbbi múzeum gyűjteményébe, ami már a huszadik század elején létrejött néprajzi gyűjteményhez, és az azt létrehozó Haáz Rezső nevéhez kapcsolódik. A múzeum névadója ugyanis a kollégium egyik legjelentősebb tudós-tanára volt, s a mostani intézmény nagyon jó érzékkel a névadó Haáz Rezső képeiből is rendezett egy rendhagyó kiállítást. Ezt külön, a felső szinten lehet megnézni, a szó szoros értelmében képet kaphatunk arról, hogy ki is volt Haáz Rezső, aki az iskola történetében is jelentős szerepet játszott.

Az a korszak, amelyben ő is elkezdte itteni tanári működését, a dualizmus korszaka volt, amely a mai napig példátlan fejlesztést hozott az oktatásban és nemcsak Székelyudvarhelyen.

Ebben a városban ebben a korszakban épültek meg a ma is álló nagy iskolaépületek: a főreáliskola, a gimnázium és a kollégium is ekkor épült, illetve bővült. Utóbbinál órási szerep hárult az akkori igazgatóra, Gönczi Lajosra – akárcsak elődei, előtte is tiszteleg a kiállítás, annál is inkább, hiszen olyan szempontból is jelentős volt a munkássága, hogy a kollégium szertára is az ő időszaka alatt bővült ki. Ebből láthatunk ízelítőt a kiállítás utolsó, legnagyobb termében, ahol egy igazi osztályterem van kialakítva a szertár híres darabjaival: kitömött állatok, növénygyűjtemény, szemléltető eszközök, a „Gönczi-szertár” kövületei, illetve a tárolóknak kialakított iskolapadokban az üveg alatt korabeli tankönyvek, írószerek, palatábla és tintatartó is van.  

Dávid Gyula érettségi oklevele és képei a negyvenes évekből •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Dávid Gyula érettségi oklevele és képei a negyvenes évekből

Fotó: Katona Zoltán

A történet más irányt vett 1927-ben, ugyanis a kollégium megszűnt, Nagyenyedről ide költöztették a református tanítóképzőt – más lett az élete az iskolának, amelyet az 1940–1944-es korszak után pár évvel, 1948-ban államosítottak, és a rendszerváltás utánig tanítóképzőként működött. A negyvenes évekből is van egy nagyon érdekes rész a kiállításon,  Dávid Gyula irodalomtörténész, az iskola egyik legismertebb tanulójának érettségi oklevele és más dokumentumok láthatók, majd következik a kommunizmus időszaka: ennek legnagyobb és leglátványosabb darabja az a Józsa Béla-szobor, amely évtizedekig az iskola előtt állt. A rendszerváltás utáni éveknek is méltó emléket állít a tárlat, hiszen a kilencvenes évek munkafüzeteibe, illetve a Képződmény nevű iskolaújság akkori számaiba is belenézhetünk.

Tárgyak a negyvenes évekből •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Tárgyak a negyvenes évekből

Fotó: Katona Zoltán

Komplex, bő ismeretanyagú, nagyon ízléses iskolatörténeti kiállítást sikerült összehozni, élmény végigjárni – a múzeum nyitva van, de természetesen a járványügyi szabályokat (maszk, távolságtartás) be kell tartani a látogatás során.

Videó: Szabó Károly

Az iskolatörténeti kiállítás online megnyitója és Szász Hunor történész-muzeológus (a kiállítás kurátora) tárlatvezetése ebben a videóban is megtekinthető. De a személyes élmény azért mégis más.

Józsa Béla szobra is bekerült a tárlatba •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Józsa Béla szobra is bekerült a tárlatba

Fotó: Katona Zoltán

Kilencvenes évek: újság és munkafüzet •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Kilencvenes évek: újság és munkafüzet

Fotó: Katona Zoltán

Diákok karikatúrái a tanárokról, eredetiben (kilencvenes évek) •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Diákok karikatúrái a tanárokról, eredetiben (kilencvenes évek)

Fotó: Katona Zoltán

Igen bőséges fotóanyag van a kiállításon •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Igen bőséges fotóanyag van a kiállításon

Fotó: Katona Zoltán

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.

Forralt bor – videó
Forralt bor – videó
2026. február 04., szerda

Forralt bor – videó

Hirdetés
2026. február 04., szerda

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban

Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.

Az idő teste – Verebes György kiállítása a Csíki Székely Múzeumban
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.

A hiány térben való felmutatása
A hiány térben való felmutatása
2026. február 03., kedd

A hiány térben való felmutatása

2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.

Farsangi fánk mákos töltelékkel
Farsangi fánk mákos töltelékkel
2026. február 02., hétfő

Farsangi fánk mákos töltelékkel

Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig

Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.

Egy kisközösség nagy problémái: a titoktól a megbélyegzésig
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.

Fenntartható farsang
Fenntartható farsang
2026. február 01., vasárnap

Fenntartható farsang

2026. január 30., péntek

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé

Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.

Zacskón túl: zöldségcsipsz könyv mellé
Hirdetés
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.

Mennyi a normális képernyőidő?
Mennyi a normális képernyőidő?
2026. január 30., péntek

Mennyi a normális képernyőidő?

2026. január 29., csütörtök

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái

Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.

Lombhullatók és örökzöldek túlélési stratégiái
2026. január 29., csütörtök

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.

Irodalom és közösség: Cseke Péter könyvét mutatják be
Hirdetés