
A Hargita Menedékház a megépítése után, 1941–42 telén
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
Nyolc évtizede vigyázza a Madarasi Hargitát az udvarhelyi és környékbeli sízők első számú helyének fő és legrégebbi épülete. Bár profi síversenyt nem, csak amatőr megmérettetést lehet tartani a helyszínen, az épület és annak története egybeforrt a hellyel. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a Hargita Menedékházról olvashatnak.
2021. február 09., 10:292021. február 09., 10:29
Székelyudvarhelyen és környékén a sízés már az 1920-as években megjelent, a szervezett versenyek a harmincas években indultak el – ebben élen járt a Hargita Testedző Egylet, illetve annak 1934-ben létrehozott síszakosztálya.
Akkoriban rendszeresen kirándultak az udvarhelyiek az Ivó völgye vagy Kápolnásfalu irányából a Madarasi Hargitára, ahol sízni is lehetett – ám a harmincas években csak egyetlen kis vadászház állt azon a helyen, ahol ma már több kisebb-nagyobb panzió működik.
A menedékház avatásán (1942. augusztus 30-án) beszédet mond Zárug Endre, a Hargita Testedző Egylet turisztikai szakosztályának főtitkára
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
1939-ben ebben a vadászházban egy baráti társaságban született meg egy nagyobb, több igényt kiszolgáló menedékház gondolata: az ötletet felvető Zárug Endrén kívül Máthé Sándor, Czikmántori Ottó, Tassaly Andor, Kénosi Gyula, Balássy Lajos, Roth András, valamint Kováts István fényképész voltak jelen – utóbbi évtizedekig fényképezte a Hargita szépségeit. Az elképzelést követte a tett, viszont egy év múlva bekövetkezett az, amit akkor és ott oly sokan vártak:
Épületek, utak épültek, és ebbe a „hullámba” beleesett a Madarasi Hargitán 1941-ben épülni kezdett menedékház is.
A menedékház felszentelése 1942. augusztus 30-án
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
A használatba adott menedékházat 1942. augusztus 30-án, az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntés harmadik évfordulóján avatták fel. Történetéről bővebben az Erdélyi Sport február 9-ei lapszámában írnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!