
A Hargita Menedékház a megépítése után, 1941–42 telén
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
Nyolc évtizede vigyázza a Madarasi Hargitát az udvarhelyi és környékbeli sízők első számú helyének fő és legrégebbi épülete. Bár profi síversenyt nem, csak amatőr megmérettetést lehet tartani a helyszínen, az épület és annak története egybeforrt a hellyel. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a Hargita Menedékházról olvashatnak.
2021. február 09., 10:292021. február 09., 10:29
Székelyudvarhelyen és környékén a sízés már az 1920-as években megjelent, a szervezett versenyek a harmincas években indultak el – ebben élen járt a Hargita Testedző Egylet, illetve annak 1934-ben létrehozott síszakosztálya.
Akkoriban rendszeresen kirándultak az udvarhelyiek az Ivó völgye vagy Kápolnásfalu irányából a Madarasi Hargitára, ahol sízni is lehetett – ám a harmincas években csak egyetlen kis vadászház állt azon a helyen, ahol ma már több kisebb-nagyobb panzió működik.
A menedékház avatásán (1942. augusztus 30-án) beszédet mond Zárug Endre, a Hargita Testedző Egylet turisztikai szakosztályának főtitkára
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
1939-ben ebben a vadászházban egy baráti társaságban született meg egy nagyobb, több igényt kiszolgáló menedékház gondolata: az ötletet felvető Zárug Endrén kívül Máthé Sándor, Czikmántori Ottó, Tassaly Andor, Kénosi Gyula, Balássy Lajos, Roth András, valamint Kováts István fényképész voltak jelen – utóbbi évtizedekig fényképezte a Hargita szépségeit. Az elképzelést követte a tett, viszont egy év múlva bekövetkezett az, amit akkor és ott oly sokan vártak:
Épületek, utak épültek, és ebbe a „hullámba” beleesett a Madarasi Hargitán 1941-ben épülni kezdett menedékház is.
A menedékház felszentelése 1942. augusztus 30-án
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
A használatba adott menedékházat 1942. augusztus 30-án, az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntés harmadik évfordulóján avatták fel. Történetéről bővebben az Erdélyi Sport február 9-ei lapszámában írnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!