A Hargita Menedékház a megépítése után, 1941–42 telén
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
Nyolc évtizede vigyázza a Madarasi Hargitát az udvarhelyi és környékbeli sízők első számú helyének fő és legrégebbi épülete. Bár profi síversenyt nem, csak amatőr megmérettetést lehet tartani a helyszínen, az épület és annak története egybeforrt a hellyel. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában a Hargita Menedékházról olvashatnak.
2021. február 09., 10:292021. február 09., 10:29
Székelyudvarhelyen és környékén a sízés már az 1920-as években megjelent, a szervezett versenyek a harmincas években indultak el – ebben élen járt a Hargita Testedző Egylet, illetve annak 1934-ben létrehozott síszakosztálya.
Akkoriban rendszeresen kirándultak az udvarhelyiek az Ivó völgye vagy Kápolnásfalu irányából a Madarasi Hargitára, ahol sízni is lehetett – ám a harmincas években csak egyetlen kis vadászház állt azon a helyen, ahol ma már több kisebb-nagyobb panzió működik.
A menedékház avatásán (1942. augusztus 30-án) beszédet mond Zárug Endre, a Hargita Testedző Egylet turisztikai szakosztályának főtitkára
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
1939-ben ebben a vadászházban egy baráti társaságban született meg egy nagyobb, több igényt kiszolgáló menedékház gondolata: az ötletet felvető Zárug Endrén kívül Máthé Sándor, Czikmántori Ottó, Tassaly Andor, Kénosi Gyula, Balássy Lajos, Roth András, valamint Kováts István fényképész voltak jelen – utóbbi évtizedekig fényképezte a Hargita szépségeit. Az elképzelést követte a tett, viszont egy év múlva bekövetkezett az, amit akkor és ott oly sokan vártak:
Épületek, utak épültek, és ebbe a „hullámba” beleesett a Madarasi Hargitán 1941-ben épülni kezdett menedékház is.
A menedékház felszentelése 1942. augusztus 30-án
Fotó: Péter Attila: Életem filmkockái című kötete
A használatba adott menedékházat 1942. augusztus 30-án, az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntés harmadik évfordulóján avatták fel. Történetéről bővebben az Erdélyi Sport február 9-ei lapszámában írnak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!