
Bogár Gyula az ötvenes évek elején kiállított személyi igazolványon
A magyar fővárost 76 évvel ezelőtt ostromolták a szovjet csapatok. Bogár Gyula világháborús honvéd átélte a harcok egy részét, majd civilruhába öltözve megmenekült. Részt vett az 1956-os forradalomban is, ezt követően pedig az Egyesült Államokba vándorolt. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában a frontharcok poklát idézi fel.
2021. február 11., 12:262021. február 11., 12:26
2021. február 11., 18:122021. február 11., 18:12
„Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő. Lőni kell őket, ami nem segít, talán a kézigránát megment.
Sikerült megmenekülnöd, de mi lesz holnap, miért van ez így? Nincs válasz” – írja 2021 februárjában az Egyesült Államokból postázott levelében Bogár Gyula.
Bogár Gyula 1944 júniusában önként jelentkezett katonai szolgálatra. Budapest ostroma után többször elfogták a szovjetek, de mindannyiszor megszökött. ,,1956-ban megpróbáltuk megszüntetni a népet elnyomó kommunista és szovjeturalmat, szabadságot, függetlenséget kivívni.
Szomorú, hogy a sok küzdelem és véráldozat nem hozta el a magyar nép szabadságát és jobb jövőjét” – fogalmaz. Az 1956-os forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, Los Angelesben megtervezte a világ legmagasabb magyar szabadságharcos emlékművét. Jelenleg Hawaii-on él.
A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!