
Márton Árpád: A föld fiai (1968, tojás-tempera – vászon)
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Márton Árpád festőművész október 6-án tölti 85. életévét. A Csíki Székely Múzeumban az októberi hónap tárgya tehát nem véletlenül egy festészeti alkotás.
2025. október 05., 18:522025. október 05., 18:52
2025. október 06., 10:502025. október 06., 10:50
Nyolcvanötödik évét tölti Márton Árpád október 6-án – a Csíki Székely Múzeum pedig ily módon ünnepli őt: az októberi hónap kiemelt tárgyaként a művész egy 1968-as, A föld fiai című alkotását lehet megtekinteni.

Hogyan kerültek az első rajzai egy Ady-kötetbe, miért éppen Árpádnak keresztelték a szülei, és miért is választotta Kolozsvár helyett Csíkszeredát? Többek között ezekről is mesél Márton Árpád festőművész, aki a hétvégén Magyar Örökség díjban részesül Budapesten.
Márton Árpád festőművésznek számtalan alkalommal láthatta kiállításait a nagyközönség a múzeum kiállítótereiben, alkotásai ugyanakkor nagyszámban megtalálhatóak a múzeum képzőművészeti gyűjteményében is. Márton Árpád közel 200 alkotást adományozott a múzeumnak az elmúlt évtizedekben. Nagylelkű felajánlásainak köszönhetően művei kiemelt, meghatározó részét képezik a gyűjteménynek.
A kompozíciónak több változata is létezik. A múzeum gyűjteményében szereplő darab az első változat – magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a képzőművészeti gyűjtemény kezelője. „A kompozíció az olajfestéket felváltó tojás-tempera technikával készült. Jellegzetesen robusztus alkatú paraszthéroszok töltik ki a képteret, de akár azt is mondhatnánk, képtájat, hiszen bizonyos értelemben tájkép ez is. Ember és táj itt szétválaszthatatlanul egylényegű. Hatalmas figurái úgy terülnek el a tájban, hogy maguk is tájjá válnak, színeik, formáik az őszi táj, az ismert, otthonos táj jellegzetességeit mutatják.
Hozzátette, monumentális alkotás, és ennek a monumentalitásnak a titka – ahogy Banner Zoltán fogalmaz – „felnagyítás és személyesség, a szerkezetesség és szervesség, hősi és köznapi, földhöz tapadt és elragadtatott egymást feltételező, egymásba oldódó és egymásból kibontakozó szintézise, metaforizálódása”.
Fotó: Péter Beáta
Csíkszereda Pro Urbe díjas festőművészével itt hallgatható beszélgetés, a művésznél tett legutóbbi látogatásunkat pedig itt nézhetik meg.
A festmény megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig naponta 9-17 óra között.
Emlékeim fiókjai – könyvbemutató és születésnapi köszöntés
Csíkszereda Városháza kiadója, a Csíkszereda Kiadóhivatal az életmű és az évforduló előtti tisztelgésként ez alkalomra önálló kötetben jelentette meg Márton Árpád önéletrajzi vonatkozású visszaemlékezéseit Kelemen Zsófia lejegyzésében, Székedi Ferenc szerkesztésében, a Gutenberg nyomda kivitelezésében.
A fotókkal és a művész munkáival illusztrált, az Emlékeim fiókjai című könyvben Márton Árpád olvasmányos, élménydús történetekkel tekint vissza gyergyóalfalusi családjára és gyermekkorára, a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban töltött éveire, a kolozsvári főiskola felejthetetlen napjaira, amikor együtt végezte tanulmányait több olyan képzőművésszel, akik azóta beírták nevüket az erdélyi művészettörténetbe. A visszaemlékezések kitérnek a pályakezdő csíkszeredai évekre a Márton Áron Főgimnázium elődjében, valamint a művészeti oktatásban, majd a Szárhegyi Barátság Művésztábor megalakításában vállalt szerepére. Ahogyan Márton Árpád festészete is emberközeli, ugyanilyenek ezek a történetek is. Szavakban is remek portrékat rajzol meg mindazokról, akikkel élete során összehozta a sors és akik közül többen már nincsenek közöttünk, miközben az is kiderül, az évtizedek során művészete milyen ihletforrásokból táplálkozott. A kötetnek köszönhetően még közelebb kerül hozzánk, a művészetkedvelőkhöz, a művésztársakhoz, a tanítványokhoz annak az életműnek és alkotói pályának a sok-sok mozzanata, amelyet a csíkszeredaiak amúgy is magukénak éreznek – írják a szervezők, akik október 7-én 18 órától szeretettel várnak mindenkit a Csíki Moziba a beszélgetésekkel és vetítéssel egybekötött könyvbemutatóra.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!