/ EXTRA

Életükben összefonódik a sport és a népművészet, a hagyományok ápolása és az elődök emlékének tisztelete. A Vákár család három generációjának hölgytagjainál jártunk.

Bíborka, Boróka, Boglárka, Botond és Barna – sorolja a gyerekek nevét a családapa, aki iskolaigazgató, megyei tanácsos, kórustag, tánctábor és egyéb rendezvények szervezője is, mert fontosnak tartja, hogy az otthoni teendők mellett a közösségnek is nyújtson. De milyen is az élet egy gyimesi nagycsaládban?

Öt évvel ezelőtt mutatták be a csíkszeredai Püsök Botond filmrendező első megfigyelő, karakterközpontú dokumentumfilmjét, amely egy fiatal cigánylány életébe enged bepillantást. Alkotójával arról is beszélgettünk, hogy mi a kulcsa egy dokumentumfilm elkészítésének, és hogy mi is történt a főszereplővel azóta.

A gyerekei szerint ő a viccesebb a két szülő közül, de ha kell, bizony szigorú is tud lenni velük. Marosszentgyörgy polgármesterének, Sófalvi Szabolcsnak és feleségének, Adélnak öt hónapja született meg a negyedik gyereke, a házaspár pedig úgy érzi, a legnagyobb ajándék nagycsaládban élni.

Óriási hajrával az interneten is összegyűlt az egymillió aláírás a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés támogatására. De ki is az az ember, aki tudását, szakmai tapasztalatát az ügy sikerének érdekébe állította? Pesty Lászlóval beszélgettünk.

A hetvenes években a csíkszentsimoni Keményítő- és Szeszgyár keményítő részlegén napi 30 tonna burgonyát, a szeszgyártáshoz pedig 60 tonna kukoricát és 130-150 tonna burgonyát használtak fel. A dicső múltat a falubéli Sándor Cecília hozza újra emberközelbe.

Az együtt töltött évek lezárása fontos rítus a diákok életében, ugyanakkor egy új kezdet előrevetítése is. Ez a rítus azonban idén elmarad. A tanév vége más lesz mindenkinek, de leginkább a végzős diákok életéből marad ki valami. Valami, ami máskor életre szóló élménynek ígérkezik.

Már kamaszként is arról álmodozott, hogy növényekkel fog foglalkozni, és kerteket épít. Szeret kísérletezni, és vallja, hogy a helyi földben nevelkedett növényeket az augusztusi forróságban is át lehet ültetni, mert kis odafigyeléssel megmaradnak. Barabás József, vagyis Jóci kertészmérnökkel beszélgettünk.

A természet ihlette, letisztult, illatos gyertyák kedves kiegészítői lehetnek egy lakásnak. A Csíkszeredában élő Nagy Renáta szójaviaszból önt gyertyákat és ezekre nem csak az mondható el, hogy szemet és lelket gyönyörködtetőek, hanem az is, hogy környezetbarát termékek, nem szennyezik a levegőt és az egészségre sem ártalmasak.

Milyen embernek ismerte meg József Attilát egy kávéházi pincér? És hogyan próbált segíteni rajta? És vajon hová tűnhetett a Nagyon fáj című kötet egyik dedikált példánya? József Attila születésnapja, a magyar költészet napja alkalmából kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.

Himlő, tífusz, kolera, és az évszázadok során többször is végigsöpört pestis: a rettegett járványok, amelyek esetenként megtizedelték a lakosságot, nem nézve származást, életkort, rangot.Az 1717–1719-ben vidékünkön is végigvonult pestisjárvány néhány vonatkozását mutatjuk be.

A koronavírus mellett talán az otthondolgozás vagy a home office az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés manapság, ugyanis a járványhelyzetre való tekintettel sokan kénytelenek kipróbálni, milyen is az, amikor a hálószoba vagy a nappali funkcionál munkahelyként. 

Tudják, mi a közös Vaszi Leventében, Lajkó Félixben és Rúzsa Magdiban? Ki magának, ki másnak, de mindannyian vásároltak Hadnagy Leheltől gardont. Borospatakán jártunk, hogy megnézzük, miként készül ez a különleges gyimesi hangszer.

Kőműves, rádiós, zenekari énekes és lemezlovas – mindez volt vagy részben ma is az a székelyudvarhelyi Tóth Árpád színész-rendező, aki tíz éve játszik és rendez szülővárosa színházában. Tóth Árpival nemcsak március 15-éről, hanem eddigi pályafutásáról is beszélgettünk.