Hirdetés
Hirdetés

Nőként a filmek világában: Felméri Cecília

Felméri Cecília kolozsvári filmrendező. Nemrégiben fejezte be első nagyjátékfilmjét •  Fotó: Kiss Gábor

Felméri Cecília kolozsvári filmrendező. Nemrégiben fejezte be első nagyjátékfilmjét

Fotó: Kiss Gábor

Mintegy véletlenszerűen került be a filmkészítés világába, ma az egyik legismertebb és legsikeresebb erdélyi rendezőnő. Januárban készült el a nagyjátékfilmje, a Spirál, ám ehhez hosszú út vezetett. Felméri Cecília kolozsvári filmrendezővel beszélgettünk a „tanulóévekről”, az alkotói folyamatokról, illetve arról is, hogy miként lehet filmesként érvényesülni Erdélyben.

Péter Beáta

2020. március 06., 16:582020. március 06., 16:58

A középiskolában informatikaosztályban járt, majd jogra felvételizett. Harmadéves volt, amikor a kolozsvári Puck Bábszínháznál kezdett dolgozni bábszínészként. „Keresgéltem, hogy mit szeretnék csinálni. Négy évet dolgoztam a bábszínháznál, majd felvételiztem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakára. Korábban nem is jutott eszembe, hogy van ilyen szakma, hogy filmrendező. Akkor sem tudtam pontosan, miért felvételizem oda, inkább csak általánosságban érdekelt a média, arra gondoltam, hogy majd televíziós újságírással fogok foglalkozni. Az egyetemen kezdtem el filmeket csinálni, és így kerültem be, tulajdonképpen véletlenszerűen, a filmkészítés világába” – emlékezett vissza.

Az egyetemen aztán sorra készítette a rövidfilmeket, animációkat, például 2005-ben A bárányok meghalása című animációs reklámfilmet, 2008-ban a Kakukk című rövidfilmet, a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem mesteris hallgatójaként 2012-ben pedig a Pastila fericirii (Boldogságpasztilla) című kisjátékfilmet. 2010-ben készítette a Mátyás, Mátyás animációt, 2011-ben a Végtelen percek kisjátékfilmet. Rövid időn belül az egyik legismertebb és legsikeresebb erdélyi filmes lett. Arról, hogy mit jelent sikeresnek lenni ebben a szakmában, elmondta, ha bekerül egy film egy rangosabb fesztiválra, és pláne ha díjat nyer, akkor bizonyos mértékig sikeresnek számít.

Hirdetés

A Spirál forgatása közben •  Fotó: Szilágyi Lenke Galéria

A Spirál forgatása közben

Fotó: Szilágyi Lenke

„Az is siker, ha nagy nézőszámot ér el egy film. Ugyanakkor vannak filmek, amelyeket valószínűleg nem fog megnézni túl sok ember, mert nagyobb energiaráfordítást igényel a nézők részéről, több gondolkodást, és erre a nézők nem mindig nyitottak. Az emberek gyakran azért akarnak moziba menni, hogy kikapcsolódjanak, szórakozni szeretnének, nincs kedvük energiát befektetni abba, hogy valamin gondolkodjanak. Ezért ezek a filmek leginkább fesztiválokon tudnak érvényesülni, mozikban kevésbé. Romániában eleve kevés a mozi, és ha az emberek mégis moziba mennek, általában a multiplexeket részesítik előnyben, ott pedig leginkább amerikai filmeket vetítenek. Egyes nagyvárosokban van művészmozi-hálózat is, ahol bemutatják a szerzőibb jellegű filmeket. Csak hát a legtöbb városban egyáltalán nincs mozi. Ezért az itteni filmeseknek gyakran kézenfekvőbb és biztosabb is olyan filmeket készíteni, amelyek aztán majd fesztiválokon tudnak szerepelni.”

Hiányzó filmipar

Arról is szó esett, hogy az erdélyi filmesek elég specifikus helyzetben vannak. Valamennyit lendült a filmgyártás a kolozsvári filmes szakok révén, de attól még nincs filmipar. Budapestet és Bukarestet említette, ahol sok szakember van a filmgyártás különböző területein – gyártásvezetők, díszlet- és látványtervezők, sminkesek, világosítók, operatőrök stb., ugyanakkor megfelelő minőségű és mennyiségű felszerelés, tehát párhuzamosan sok film tud forogni.

Idézet
„Nálunk ezek nincsenek. Jönnek filmek forogni Erdélybe, mert jók a helyszínek, de kénytelenek hozni a stáb és a felszerelés nagy részét, mert itt helyben nincs felszerelés, és nincsenek olyan tapasztalt szakemberek sem, akikre szükség lenne.

De ha valaki elvégzi az egyetemet Kolozsváron, akkor elindulhat Bukarestbe is és Budapestre is, ha a szakmában valamilyen specifikus munkakörben szeretne dolgozni. Persze Erdélyben is meg lehet valamennyire élni filmesként, de ez azért más pálya. Viszont ezen a helyi pályán, ha valaki itt marad és jó, az meg nagyon foglalkoztatva van.”

Az ötlettől a megvalósításig

Az alkotói folyamatról elmondta, az ötlettől a megvalósításig hosszú út vezet. A fejlesztés nehéz, lépésről lépésre haladó folyamat, sokszor átírja a forgatókönyvet, amíg az elnyeri végső formáját. Ugyanakkor nem elég az, hogy foglalkoztatja egy téma. „Van egy ötlet, azt fejlesztem, gondolkodom, kitalálom, hogy abból miként lehet film, és aztán ha kapok rá támogatást, akkor megvalósul, ha meg nem, akkor nem. Alkati kérdés is. Én például nem fejlesztek gyorsan. Van, aki pikk-pakk megír egy forgatókönyvet, egyiket írja a másik után. Én sajnos nem ebbe a kategóriába tartozom.”

Van, hogy több témán is gondolkodik párhuzamosan, viszont ha egy filmtervre sikerül támogatást szereznie, akkor csak annak a megvalósításával foglalkozik.

A filmet egy horgásztónál forgatták a magyarországi Sződligeten •  Fotó: Szilágyi Lenke Galéria

A filmet egy horgásztónál forgatták a magyarországi Sződligeten

Fotó: Szilágyi Lenke

Rámutatott, az még nem elég, hogy valakinek van egy jó ötlete, egy jó forgatókönyve, filmet készíteni nagyon nehéz, sok kitartás, energia kell, elég stresszes folyamat. Sok emberrel meg kell találni a hangot, megfelelően beosztani a kapott pénzt.

Idézet
„Ez nem egy könnyű szakma, már eleve nehéz filmhez jutni, mert a filmkészítés nagyon drága, minden filmnek nagy a tétje.

Sok kitartás is kell, át kell vészelni az olyan időket, amikor nem forgathatsz filmet. És ezek évekbe telhetnek. Nekem az elmúlt öt-hat évem a nagyjátékfilmemről szólt, sőt már ennél korábban is foglalkoztam vele. Van olyan film, ami lefut két-három év alatt, de olyan is, hogy valaki foglalkozik egy filmtervvel három évet, és utána nem kap támogatást, hogy leforgassa. Vagy kap, de összeomlik az a filmtámogatási rendszer, amiben ő ezt a pénzt megkapta volna, és mégsem lesz meg a film. És telnek az évek, és lehet, hogy egy rendező nem csinál filmet akár egy évtizedig sem.” Kifejtette, olyan is előfordult, hogy az egyik film utómunkájában volt, és közben a másikat készítette elő. Vagy az évek alatt, amíg a nagyfilmjén dolgozott, még elkészült párhuzamosan egy dokumentumfilm, amit akkor tudott forgatni, amikor éppen nem történt semmi a nagyfilmmel. „Ezek egymásra csúszhatnak, de amikor végre megvan egy támogatás és beindul egy filmnek a gyártása, akkor ott már nincs energia, idő mással foglalkozni, akkor csak ezt csinálja az ember, még élni sincs ideje.”

Természetes folyamat és szerencse

Magyar–román koprodukcióban készült el Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, a Spirál. A főszerepben Bogdan Dumitrache, Kiss Diána Magdolna és Borbély Alexandra lesz látható. A filmet a román Országos Filmközpont (CNC), a Magyar Nemzeti Filmalap, valamint az Eurimages (az Európa Tanács kulturális alapja) is támogatja.

Borbély Alexandra az egyik főszereplője Felméri Cecília nagyjátékfilmjének •  Fotó: Szilágyi Lenke Galéria

Borbély Alexandra az egyik főszereplője Felméri Cecília nagyjátékfilmjének

Fotó: Szilágyi Lenke

Az, hogy most elkészítette a nagyjátékfilmjét, úgy véli, egy természetes folyamatnak a része, de egyben nagy szerencse is. „Elsősorban azért készítünk rövidfilmeket, hogy megtanuljuk vele a szakmát, legalábbis az esetek többségében, kipróbálunk dolgokat, hogy meg tudunk-e csinálni valamit ilyen vagy olyan stílusban, ez egy tanulási folyamat.

Egy film nagyon sok pénzbe kerül, tényleg nagyon sokba, és egyrészt nem fogják rábízni egy kezdő rendezőre egy nagyjátékfilm rendezését, ha nem látják, hogy tud filmet készíteni és van esély rá, hogy meg fogja tudni rendesen csinálni.

Ez egy folyamat: az ember készít kisfilmeket, az sem árt, ha ezeknek vannak fesztiválsikerei, majd ír egy nagyjátékfilm-forgatókönyvet, fejleszti, előkészíti, és ha jó a filmterv és szerencsés is, akkor talán van esélye arra, hogy elkészüljön. Ez egy fejlődési folyamat. A mi esetünkben, akik Kolozsváron végeztünk, talán nehezebb, mint ha Bukarestben vagy Budapesten végeztünk volna, mert azáltal, hogy valaki ott tanul, magától értetődően bekerül a rendszerbe, a szakmába, az iparba. Nekem az volt a szerencsém, hogy Lakatos Róberten keresztül, aki szintén kolozsvári filmrendező, megismertem Muhi András producert. Vele készítettem szinte az összes rövidfilmemet, és neki köszönhető az is, hogy a Spirál költségvetése összeállt.” A Spirál című filmet január elején fejezték be teljesen, most készítik elő fesztiváloztatásra, és várhatóan ősszel látható majd a mozikban.

Bogdan Dumitracheval, a Spirál másik főszereplőjével •  Fotó: Szilágyi Lenke Galéria

Bogdan Dumitracheval, a Spirál másik főszereplőjével

Fotó: Szilágyi Lenke

Cecília a rendezés mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó, film, média szakán rendezést tanít. „Nekem főleg gyakorlati óráim vannak, a diákok filmterveit fejlesztjük, elemezzük a kész filmeket. Azokról a döntésekről beszélünk, amikkel egy rendező szembesül, ami kihívás egy film elkészítése során. Nagyon jó ötleteik, meglátásaik vannak egymás filmterveivel kapcsolatban, jó csapatban dolgozni velük a filmjeik készítése kapcsán, szeretem ezeket az órákat.”

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. március 6-án.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 14., kedd

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek

A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.

A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Hirdetés
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
2026. április 13., hétfő

Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról

2026. április 13., hétfő

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
2026. április 12., vasárnap

A fűszerek ízes világa

A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.

A fűszerek ízes világa
A fűszerek ízes világa
2026. április 12., vasárnap

A fűszerek ízes világa

Hirdetés
2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.

Császármorzsa – videó
Császármorzsa – videó
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
Hirdetés
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.

Diósbejgli-bonbon – videó
Diósbejgli-bonbon – videó
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

2026. április 10., péntek

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje

Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Hirdetés