/ EXTRA

Kiket ábrázolhat egy közel hetven évvel ezelőtt készült fotó? Merre kanyarodott az életük, mi derülhet ki egy néprajzkutató által gyűjtött fénykép szereplőiről? És milyen volt felnőni egy nagycsaládban Felcsíkon a múlt század derekán?

Bár legtöbben áldásnak tekintik az érkező gyereket, azért senki sem tagadja, hogy az idilli ketteshez képest nagy változás, ha már háromtagú a család. A gyerek érkezése megváltozott körülményeket jelent, és sok esetben számos vita forrását is.

Az ő világa a gyógynövények, az illatos virágok, a vad gyümölcsök, a fermentált zöldségek egyszerű és mégis összetett világa. Vallja, hogy ezekben rejlik vidékünk lelke. A lengyelfalvi Dakó Viola egy étterem „zöldséfjeként” mesél.

Ha valaki ellátogat a gyimesi ezeréves határhoz, biztosan találkozik Deáky András nevével, aki nem csak évtizedekig volt iskolaigazgató a gyimesbükki általános iskolában, de 35 év szünet után ő indította újra a magyar oktatást is a községben. 

Bár agykutató édesapja sokáig remélte, hogy a nyomdokaiba lép, őt kisgyerekkorától kezdve a videókamera ragadta magával. Kiskorában már Alien-filmeket forgatott a tömbházlakásuk hosszú folyosóján, s azóta valahogy nem maradt el tőle ez az eszköz.

Jakab Izabellát bő tizenöt évvel ezelőtt Magyarországról Udvarhelyszékre hozta a szerelem, sorsát pedig néhány éve egy, a padláson felejtett közel százéves szövőszék pecsételte meg. Az ő szívügye azóta a textilek világa.

Sárgák, bordók, krémszínűek, lilák. Van, amelyik magas száron fordítja a nap felé telt virágát, másik csokorban mutatja meg szépségét. Az ősz legkedveltebb dísznövényei a vágott és cserepes krizantémok.

Milyen változásokat hoz egy pár életében a baba érkezése? Miben tudja támogatni a leendő édesanyát a várandósság ideje alatt az édesapa? És egyáltalán hogyan élik meg az első gyermeküket váró férfiak ezt az időszakot?

A többmázsás állat kecsesen emeli fel lábát, a fiatal patkolókovács munkához lát. A bizalom kölcsönös, a patkolás pedig mindkét fél számára fájdalommentes, bár van, amikor a mesterember húzza a rövidebbet. Lajos Sándort kísértük el egy lópatkolásra.

Székely viseletbe öltöztetett babái messzi földön híresek, helytörténeti kutatásai felbecsülhetetlen értékkel bírnak, a szülőfalujához való ragaszkodása példaértékű. Számos könyv őrzi Tankó-Molnár Mária Terézia fáradhatatlan munkájának gyümölcsét.

Az új tanévvel egyidőben sok családban beindul a „taxiüzemmód”, amikor iskola után különböző különórákra, edzésekre, szakkörökre viszik és hozzák a gyereket. Körképünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy járjon vagy ne járjon a gyerek. És mennyi az elég?

Diákként is mindig érdeklődött a nemezelés iránt, ám éveknek kellett eltelniük, amíg maga is gyakorolhatta. Mára úgy tűnik, megtalálta saját útját, s mindamellett, hogy ha teheti, szívesen rajzol, két keze közül csodálatos nemezalkotások kerülnek ki.

Alig volt nyolcéves, amikor a dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekvédelmi központjába került. Szakmát tanult, hobbija és céljai lettek. S rájött, hogy a ló nem csak a barátja, nem csak lelki nyugalmát jelenti, de hivatása is lehet.

A kis varróműhelyben víg az élet, látszik, hogy szeretik azt, amivel foglalkoznak. Komán Judit több évtizedes tapasztalattal a háta mögött nyitotta meg saját varróműhelyét évekkel ezelőtt. Lányai, Judit és Vera pedig belenőttek mindebbe.