/ EXTRA

A húsvét előtti szigorú, negyvennapos böjt időszakát éljük, az áldozathozatal, a bűnbánat és a megtisztulás időszakában vagyunk. Milyen hatással van a böjt testünkre és lelkünkre, egyáltalán hogyan viszonyul hozzá a ma embere? Böjtölünk vagy diétázunk?

Évek óta kutatja és fényképezi az első- és második világháborús székelyföldi háborús emlékműveket, emléktáblákat, katonatemetőket és hadisírokat Bodó István. Szabadidejében, saját költségén, mert kötelességének tartja az elődökre való emlékezést.

Angolkeringő, tangó, slow fox, szamba, rumba, jive. Hogy milyen lenne tánc nélkül az élet? Unalmas. Bodó Szende és Farkas Gábor számára biztosan, hiszen életük nagy részét a tánc teszi ki. Pontosabban a versenytánc. Őket kértem meg, kalauzoljanak el a versenytánc oly csodálatos, de sokunk számára oly távolinak tűnő világába.

Az elszigetelődés, a bezártság, a folyamatos bizonytalanság rányomta a bélyegét a gyerekek, kamaszok mindennapjaira is. Mindez hosszú távon kihat a gyerekekre, káros hatásai már most észlelhetők testi és lelki fejlődésük szempontjából egyaránt. A szakemberek szerint pedig egyre több fiatalnál jelentkeznek szorongásos panaszok.

A pusztinai Tímár család házában vidám a hangulat. Nagy a sürgölődés, asszonyok és leányok serénykednek a házban, és ahogy telik az idő, egyre-másra érkeznek újabb és újabb vendégek a nagy eseményre: Fazakas-Tímár Karina lakodalmának előkészületeire.

A mechanikus és elektronikus órák előtt kizárólag a napórák segítségével lehetett pontosan megállapítani az időt. Miholcsa Gyula fizikus és televíziós operatőr ezeknek a különleges szerkezeteknek a szerelmese.

Moziba járni harminc, ötven, száz évvel ezelőtt közösségi élményt jelentett. És a mozi szorosan hozzátartozott a város életéhez. A csíkszeredai mozizás (korántsem teljes) története.

A politikus és üzletember neve összeforrt az Osztrák-Magyar Monarchia korával: a ma száztíz éve elhunyt Ugron Gábort Székelyudvarhely egyik legjelentősebb helytörténeti alakjaként tartjuk számon, akinek sok mindent köszönhetünk. A boldog békeidők egyik „nagy emberének” életútja.

Szakmai elkötelezettsége példamutató volt, állatorvosi munkáját magas színvonalon végezte. Fontos volt számára a családja, a közösség, de életének meghatározó mozgatórugója volt a szülőföldhöz való ragaszkodás. Decemberben, 100. életévében Szekszárdon elhunyt dr. Magyari Jenő, rá emlékezünk.

Már a dédszülei is méhészettel foglalkoztak a csíkkozmási Bálint Ferencnek. A méhek most telelnek, nem is háborgattuk őket, azt viszont szívesen megnéztük, hogy a Bálint portán hogyan készülnek a jópofa ünnepi viaszgyertyák.

Ha a földrengések nem is okoztak igazi, nagy károkat Erdélynek ebben a felében, bizony az árvízzel évtizedek óta harcol a székely ember. Udvarhelyszék ebből a szempontból sajnos különleges, hiszen tizenöt, illetve ötven éve is súlyos árvizek nehezítették az itteniek életét.

Hogyan hat ránk, erdélyiekre az Amazonas-medencében történő klímaváltozás, miért fontos a faültetés, és mit tehetünk mi egyénként és közösségként az „égő házunkért”, a pusztuló Földünkért? 

Az a nehéz ebben az időszakban, hogy nem csak hogy jelen van egy vírus, amelyről még mindig nem tudunk eleget, hanem ott van az a miliő is, amelyben mindannyian benne vagyunk, akarva-akaratlanul részeseivé váltunk ennek az egész folyamatnak, dinamikának. A vírushelyzet lelki hatásairól, az önsegítő csoportok, a magunkkal való szembenézés fontosságáról Surányi Zolt

Minél egyszerűbben élni – ez vezérelte Kassay Csongort, amikor néhány éve tervezni kezdte a saját hétvégi házát. S noha a hétköznapokban „teljesen normális életet él”, szeretett volna egy olyan helyet megalkotni magának és a családjának, ahol lelassul az idő, ahol ki tud kapcsolódni.