
A méretes fóliasátorba hatszáz tő paradicsom, hatvan tő uborka került. Szép termés várható
Fotó: Veres Nándor
Érik a paradicsom, lehet begyűjteni az uborkát, száradnak a gyógynövények. Az udvaron, a kertben mindennek megvan a rendeltetése, a virágok gondozottak, a pázsit rendezett. László Rezső csíkcsicsói plébános kertjében jártunk, ízletes paradicsomot kóstoltunk.
2020. július 31., 18:502020. július 31., 18:50
2020. július 31., 19:492020. július 31., 19:49
A tavaszi járványhelyzet miatt kicsit mindenkinek több ideje jutott a kertészkedésre, így Csíkcsicsó fiatal plébánosa is arra gondolt, összekapcsolja a kellemest a hasznossal, és az udvaron lévő kis fóliasátrat nagyobbra cseréli, a kertben lévő kaszálót pedig felszántatja. Természetesen vegyszermentesen termeszti a zöldségeket, egy részüket a fóliasátorban, másikat szabadföldön, de külön gyógynövényes ágyásokat is kialakított. A baromfiudvarban peckesen sétálgat egy méretes kakas a csirkék, tyúkok társaságában. És persze ott van velük Cuki, a kilencéves közép-ázsiai juhászkutya, tiszteletet parancsoló, termetes jószág.
Falun nőtt fel – meséli –, s bár a szülei nem gazdálkodó emberek voltak, azért annak mindig megtalálták a módját, hogy háztáji gazdaságból származó élelmiszer kerüljön a család asztalára. „Édesapám mindegyre azt ismételgette, hogy dolgozni nem szégyen, amit akkor én annyira nem szerettem.
Én ha tehetem, csak háztáji élelmiszert fogyasztok, számomra ezért is fontos mindaz, ami itt az udvaron megterem. Ugyanakkor nagyon lényeges a pálos múltam: amikor a pálos szerzeteseknél voltam átképzésen Lengyelországban, azt láttam, hogy sok szerzetestársam nagyon idős kort megért. Na de hogyan? Rájöttem, hogy a napi beosztásuk nagyon fontos, azaz a nap egyharmad részét imádság, egyharmad részét szellemi munka és egyharmad részét fizikai munka töltötte ki. Példaképem volt az akkori házfőnök (przeor), aki Rómában végezte tanulmányait. Krakkóban tanított, és amint hazatért tanulmányi- és oktató útjairól, az alatt a két-három nap alatt, amit nálunk töltött a kolostorban, ő volt az első, aki kezébe vette a láncfűrészt és egyéb szerszámokat, és dolgozott. Az imádkozás, a kétkezi munka és a szellemi tevékenység harmóniában volt. Én is a szellemi tevékenységek, sportolás mellett a munka révén próbálom a magam kiegyensúlyozottságát megtalálni, de ugyanakkor példát is mutatni, hogy érdemes itthon maradni és dolgozni” – adja meg a válaszokat a plébános a miértekre.
Ő személy szerint itt kapcsolódik ki – jegyzi meg nevetve –, sőt van, amikor fülhallgatón különböző előadásokat hallgat, így dolgozik. Azt mondja, így van egyensúlyban, majd elsiet, mert várnak rá, akadt egy kis munka. A kántor és a harangozó segítségével – na meg egy traktor bevetésével, amit Rezső atya vezet – a téli tüzelő kerül a helyére.
A kis fóliasátorban most a gyógynövények száradnak
Fotó: Veres Nándor
Összesen mintegy nyolc áron zajlik a növénytermesztés a csicsói papilak udvarán. A méretes fóliasátorba – amelyet pályázat segítségével sikerült beszerezni – hatszáz tő paradicsom, hatvan tő uborka került. Aztán a szabadföldön a veteményesbe ültették a sárgarépát, céklát, paszulyt s Csíkcsicsó jellegzetes zöldségét, vagy ezerhatszáz tő káposztapalántát.
„Lengyelországban a szerzeteseknél is volt fóliaházunk, és én a paradicsomosban dolgoztam. Viccelődtünk is néha a társaimmal, hogy találkozunk a paradicsomban. Én már akkor ezt nagyon megszerettem, jól jött, hogy amíg délelőtt tanultam lengyelül, figyeltem másokat, délután kicsit a fóliában elcsendesedhettem. Itthon is szeretek ide félrehúzódni” – magyarázza vendéglátónk, amint visszatér, és mutatja is, milyen szép termése lesz idén a paradicsomnak.
Ma már itt a gyógynövények száradnak, nagyon praktikus megoldást alkalmazott erre is: régi ablakkeretek közé kifeszített szúnyoghálón szárad a kertből vagy a vadonból begyűjtött áfonya, kamilla, menta, szurokfű, bodza, cickafark. Kint virágzik az izsóp és a körömvirág, zöldell a citromfű és a menta. Nem fogyaszt alkoholt – jegyzi meg –, ezen a téren is próbál más kultúrát képviselni, annál is inkább, hogy gyakran szembesül az alkohol okozta gondokkal. Így ő inkább a teázás híve, és bizony nem annyira a bolti teáké, hanem a saját maga által termesztett vagy begyűjtött gyógynövényekből készített teáké.
„Maczalik Ernő tanár úr volt középiskolában biológia-földrajz tanárom. Ő szerettette meg velem a túrázásokat, a gyógynövények iránti érdeklődésemet is neki köszönhetem. Szeretnék tanulni tőle, ellesni a titkokat, hogy amink van, azt okosan használjuk” – teszi hozzá, és mutatja a kis kalapácsmalmot, amellyel a megszárított gyógynövényeket apróra darálja.
Hargitafürdői barátai lepték meg Rezsó atyát egy biciklivázra alakított kapagéppel.
Fotó: Veres Nándor
Örömmel tölti el, hogy egyre nagyobb a kereslet a háztáji termékek iránt, de szívesen kedveskedik a hozzá betérőknek a ház tájékáról összeállított ajándékkal. És bizony nagy tervei vannak, ha beérik a termés, ugyanis nemrégiben kapta meg a termelői igazolását, nevetve jegyi meg, hogy pásztori szolgálata mellett most már termelő is.
Szeretem a szépet, teszek is érte, és ez itt tényleg az Úr kertje” – mondja mosolyogva. Nevetve jegyzi meg, megmutatná a legújabb biciklijét, mert a sport is az egyik kedvenc tevékenysége. Na, az sem egy szokványos kétkerekű, tulajdonképpen egy biciklivázra alakított kapagép, meg is mutatja, hogyan kell használni. Hargitafürdőn készítették a barátai – újságolja.
A kerti séta után elbúcsúzunk, de készülünk majd visszatérni egy teára. Itt mindenkit szívesen látnak, mert mint a plébános mondja, minden találkozás kitűnő alkalom a tartalmas beszélgetésre, az ismerkedésre.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. július 31-én.
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!
Kezdődhet a medvehagyma gyűjtése! Legyünk résen, ne tévesszük össze mérgező növényekkel, tanuljuk meg ezeket is felismerni. Egy finom vadon termő salátát is megismerhetünk, a bojtorjánsaláta már szép állományokat alkot ilyenkor.
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
szóljon hozzá!