Egy csíkszentléleki varrodában készültek el azok a liturgikus ruhadarabok, kiegészítők, amelyeket a pápai szentmisén fog viselni a papság. Ottjártunkkor már az utolsó simításokat végezték az asszonyok, akiket büszkeséggel töltött el az őket ért megtisztelő feladat.
Azt mondja, szerencsés, mert jó emberekkel hozta össze Babba Mária. Magasra tette a mércét, úgy adja át zenei tudását, hogy embert is farag. Igaz magyar embert. Népdalénekes, zenetanár, családapa. Ha színpadon látom, csodálattal figyelem, mennyire szereti, élvezi azt, amit csinál. De nem csak szereti, hisz is benne.
Milyen szerepet tölt be napjainkban a gasztronómiában a kenyér? Van-e kedvencünk, és odafigyelünk-e arra, hogy milyet vásárolunk? Egyáltalán eszünk-e kenyeret? Régen imába foglalták, ma viszont hogyan tekintünk a kenyérre? És hogyan látja mindezt egy pék? Bocskor István pékmestert látogattuk meg.
A székelyföldi kis műhelyből kézzel készített, egyedi női és férficipők kerülnek ki, viselőjük legnagyobb boldogságára és nem utolsósorban büszkeségére. A cipőkészítés rejtelmeibe Ruzsa Lehel vezetett be.
Kisgyerek volt, amikor egyszer a rádióban felcsendült egy dallam, ami semmi addig hallhatóhoz nem volt fogható. Az akkor már a hegedűvel ismerkedő kicsi legényt annyira megfogta az ördöngösfüzesi népzene, hogy onnantól kezdve tudta, merre vezet az útja. Molnár Szabolcs ma már a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása.
Sokszor megcsodáltam már a pontos vonalvezetést, a precízen megrajzolt, megírt mintákat. Néhányszor próbáltam én is készíteni, de a végeredménnyel nem mindig büszkélkedhettem. Ezúttal Bíró Gyöngyvér csíksomlyói kézműves látogatott el szerkesztőségünkbe.
Dolgozott Nigériában, élt Panamában, Mexikóban, Ausztráliában, néhány éve pedig a Gyimesekben lelt otthonra. Az idegen, a német vagy a kicsi belga – így emlegetik őt az Ugra-patak völgyében, hiszen itt él feleségével, Katával, valamint a három és fél éves Minkával a Belgiumban született Jonas Mertens.
Mintegy hatezer gyereke és több mint ezer unokája van, mondhatnánk Böjte Csaba ferences szerzetesről. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját, működtetőjét ott faggattuk, ahol annak idején minden elkezdődött: a dévai kolostorban.
Valamikor kisiskolás korában volt az első fellépése szülőfalujában, mint nevetve megjegyzi, ezt már akár szakszerű táncnak is lehetne nevezni. Az akkor tízéves kicsi legény aztán felcseperedett, egyre több figurát ellesett, megtanult, szerencsét próbált, megfordult kis és nagy színpadokon, élete részévé vált a tánc. Jelenleg a K&
Férfiasabb egy férfi, ha fegyvere van? És ha már van, miként kell azt használni, tárolni, egyáltalán milyen utat kell bejárni ahhoz, hogy valaki fegyvertulajdonos legyen? A fegyvertartásról, a fegyverek tárolásáról, a fegyverhasználat négy alapvető szabályáról András Róbert lövészetoktató mesél.
Tudják, hogy miért magas a huszárcsákó? Hát azt, hogy miért nincs a zászlósnak sarkantyúja? Hogy miből áll a huszáröltözet, és ennek milyen funkciója van? Egyáltalán mit jelent ma huszárnak lenni? Minderről Szőcs Elek, a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület kapitánya mesél.
Kell hozzá recept, minőségi alapanyag, és nem utolsósorban a szeretet – ettől lesz ellenállhatatlanul finom a dorongos sütemény.
Könnyebb? Nehezebb? Jobb avagy szebb ma nőnek lenni a 21. században? Ezek a kérdések jártak a fejünkben a nőknek ama napján, amikor mindig egy kicsit fókuszba kerülnek. S hogy milyen ma nőnek lenni? Mindenképp nagyon színes. Van, aki attól nő, hogy nőies, van, aki attól, hogy gyermeke van, van, aki feladatának tekinti, hogy úttörő nő legyen, van, aki hivatásának, hogy anya.
A szocio- és a természetfotózás áll a legközelebb elöljárói karrierje mellett Bálint Elemér Imréhez, Oroszhegy polgármesteréhez. Elkísértük egyik fotós körútjára, ahol arra kerestük a választ, hogy mit szeretett meg a fényképezésben.
Huszonegy évvel ezelőtt részleges jobboldali bénulással született, a napokban viszont megnyerte a paratriatlonosok PS4-es kategóriáját az Olaszországban megrendezett téli triatlon világbajnokságon. Tămîrjan Róbert az eddig bejárt életútjáról mesélt.
A legendák tanítanak, az ezek alapján készült rajzfilmek pedig viszik hírünket a nagyvilágba. Míg korábban sokan kételkedtek abban, hogy meg tudják valósítani, ma már 17 animátorral és számos, különböző területekről jövő szakember bevonásával működik az első székelyföldi rajzfilmstúdió. Meglátogattuk.
Sokan ugyan már temetik a kézírást, ám ennek dacára van, aki nem adja fel. Na, nem a kézírást, hanem az írószer készítését. Egy olyan székelyföldi kis családi manufaktúrában jártunk, ahol ékszerszámba menő íróeszközök készülnek egzotikus fából, nemesfémborítással.
Antal Imola néhány évvel ezelőtt arról álmodozott, hogy egyszer majd saját szövésű vászonból készít olyan népi viseleteket vagy népies stílusú ruhákat, amelyeket akár a hétköznapokban is viselni lehet. Az álom mára valóra vált, húgát is „megfertőzve”.
Életmentés, valamint a bajba jutottak megtalálása – ez a fő feladata a négyéves holland juhász Tasnak, amely az ország nyolc lavinamentő kutyájának egyike. Nem véletlenül képezték ki erre, ugyanis gazdája, Kovács Róbert hegyimentő, s már régóta szerette volna, hogy a Maros Megyei Hegyimentők csapata egy ilyen kutyával bővüljön.