Hirdetés
Hirdetés

„Eszköztelen” pedagógusok: mit tanul a verésből a diák?

A büntető szemléletnek az oktatásban hagyományai vannak. Pedig a fizikai fenyítés sok szempontból káros a gyerekre nézve •  Fotó: 123rf.com

A büntető szemléletnek az oktatásban hagyományai vannak. Pedig a fizikai fenyítés sok szempontból káros a gyerekre nézve

Fotó: 123rf.com

Sokat halljuk mostanában, hogy a mai pedagógusoknak mennyivel nehezebb dolguk van: a diákok egyre szemtelenebbek, öntörvényűek, a tanárok pedig sokszor visszasírják azokat az időket, amikor még legalább egy tenyeres belefért a pedagógus munkájába. A szakemberek szerint azonban a gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel, verekedéssel kell „megoldania” a konfliktusokat.

Bús Ildikó

Bús Ildikó

2018. december 07., 17:002018. december 07., 17:00

2018. december 07., 17:002018. december 07., 17:00

Az, hogy az iskolákban vannak fegyelmezési problémák, nem újdonság. Viszont egyes tanárok arra is panaszkodnak: egyre nehezebb tanulásra, figyelemre ösztönözni a fiatalokat.

Szőke Annamária, egy sepsiszentgyörgyi szakiskola igazgatójaként úgy véli, leginkább a fiatalabb tanárok esetében nehezebb a fegyelmezés, valahogy nehezebben vívják ki a fiatalok a gyerekek tiszteletét. Az igazgató szerint ugyanakkor a tanároknak kevés eszköz áll rendelkezésükre, ami a fegyelmezést illeti, a szakiskolákban pedig nehezebb a helyzet, mint egy gimnáziumban. Az is nehezíti az is a tanárok helyzetét, hogy nem büntethetnek jeggyel vagy pontlevonással, illetve óráról sem küldhetik ki a diákokat – magyarázta az igazgatónő. A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanakkor nem állíthatják sarokba,, illetve nem alázhatják meg és nem diszkriminálhatják őket, nyilván emellett a testi fenyítés semmilyen formáját nem alkalmazhatják.

Hirdetés

„Lassan a tanár az utolsó ember lett az oktatási rendszerben. Sajnos nincs a kezében olyan eszköz, amellyel a fegyelmezetlen gyerekeket kordában tudná tartani.

Idézet
A tenyeres néha jól elmenne még, mivel a fegyelmezésre igenis szükség van a problémás gyerekeknél”

– fogalmazott nemrég Albert Gábor Árpád, egy nagytusnádi általános iskola igazgatója a témáról. „Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy erőszakosan kell bánni a gyerekkel, viszont ha egy kicsit a fenekére lehetne csapni, biztosan jobban menne a szorzótábla, az olvasás, a fegyelemről nem is beszélve” – érvelt az igazgató.

Șaica Enikő 21 éve tanítónő, bár ma is imádja a munkáját, ő is úgy látja, egyre kevesebb eszköz van a pedagógusok kezében, ugyanis lassan teljesen tilos a fegyelmezés minden formája, ami bizonyos gyerekeknél nehéz helyzetet alakít ki. „Mivel évről-évre egyre kevesebb eljárás, eszköz van a kezünkben az iskolai fegyelmezést illetően, olyan módszereket kell keresnünk nekünk tanítóknak, amelyek a mai önálló, öntörvényű gyermekekre pozitívan hatnak. Nem könnyű feladat, de türelemmel, következetességgel meg lehet találni az utat a problémás gyerekekhez is. Könnyebb eset, ha a szülő is társként, partnerként áll a pedagógus mellé, viszont ha nem, akkor kőkemény feladat megtörni a jeget. Személyes tapasztalatom szerint ha szeretettel fordulsz a gyermek felé, előbb-utóbb ő is szeretetet, kedvességet fog nyújtani. Ez az egyetlen kulcs, ami még maradt a korszerű oktatásban a pedagógus kezében, lelkében” – véli a tanítónő.

Tilosnak tilos, mégis megtörténik

Bár tilosnak tilos, megtörténni most is megtörténik időnként, hogy egy-egy tanár agresszív, egyesek verbálisan, mások akár fizikailag is bántják a diákokat. „Nem szeretnék nevesíteni, de nálunk az iskolában van olyan tanár, akitől félünk. Történt olyan, hogy órán beleverte az osztálytársam fejét a padba, vagy elvette a cigarettánkat és nem adta vissza. Tudom, hogy tilos az iskolában vagy mellette dohányozni, de akkor sem veheti el. Mindamellett állandóan trágárul beszél velünk, szitkozódik, és akkor sem ad jó minősítést, ha tényleg készülünk. Nem tudom, mit tehetnénk. Gondoltunk rá, hogy jelentjük a vezetőségnek, de valahogy nem hisszük, hogy változna a helyzet, generációk óta így van” – ismeri el Márton Lóránt. A 17 éves diák úgy véli, a diákoknak még mindig nehezebb, mint a tanároknak, mivel utóbbiak közül sokan visszaélnek azzal, hogy ők a felnőttek és hatalmuk van.

 

Az erőszak tiltását sok tanár eszköztelenségnek éli meg •  Fotó: 123RF Galéria

Az erőszak tiltását sok tanár eszköztelenségnek éli meg

Fotó: 123RF

Ha minden iskolában nem is éppen, azért számos intézmény folyosóin nyílt titok, hogy melyik az a tanár, akivel „nem lehet packázni”, aki ha kell, odacsap, fület húz, míg mások mondjuk kiabálással, verbális agresszióval igyekeznek a fegyelmet megalapozni.

Jelentős váltás

Kádár Annamária pszichológus, aki nap mint nap pedagógusok képzésében vesz részt, úgy véli, sok minden változott az utóbbi időkben, ami az iskolai oktatást, fegyelmezést illeti, de a pedagógusok által alkalmazott testi fenyítésnek bizony megvannak a történelmi okai. „Az ókorban a vesszőzés, korbácsolás, hidegvízbe belemártás, pálcával való fenyítés, egyes területeken akár éheztetés is elfogadott volt, később a körmös, nyakleves, sarokba állítás, kukoricára térdepeltetés volt a fegyelmezés eszköze. Időközben tudományos kutatások is rámutattak arra, hogy a félelemkeltés miatti fizikai erőszaknak ugyan van visszatartó ereje, de ez egy külső kényszer eredménye, és nem a gyermek saját döntése.

Idézet
Hosszú távon a bántalmazás negatívan hat az iskolai teljesítményre, és azt az üzenetet közvetíti, hogy a fizikai erőszak elfogadható a gyenge, védtelen személyekkel szemben”

– magyarázza Kádár Annamária. Hozzáteszi, jelentős váltás történt abban a tekintetben, hogyan reagálunk a normaszegésre. A büntető szemlélet a pedagógus magas kontrollját és a támogatás alacsony fokát jelenti. A megengedő szemléletre jellemző, hogy a pedagógus nem alakít ki a gyerekek számára határozott kereteket, és megbocsátja, elnézi a helytelen magatartást. Az elhanyagoló magatartás keretében a pedagógusok teljesen magukra hagyják a gyerekeket. Ma már azonban a helyreállító szemlélet elfogadott, hogy a pedagógusok egyszerre alkalmaznak magas kontrollt és támogatást, a helytelen viselkedést elutasítják.

A sarokba szorított pedagógus

Az osztálytermi rend alapvető feltétele a tanár és a diákok közt fennálló tiszteletteljes, jó kapcsolat és a jól szervezett osztálytermi munka. Kádár Annamária szerint a pedagógus egészen addig szabadon mérlegelheti, hogy milyen módszerrel fegyelmez, amíg az nem sérti a gyerek alapvető jogait, személyiségét, emberi méltóságát. A tanuló ugyanis semmiképpen nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Egy pedagógus semmilyen körülmények között nem válhat annyira indulatossá, meggondolatlanná, hogy tettlegességgel – de akár ide sorolhatnánk a verbális agressziót is – éljen egy diákkal szemben. Hogy mégis miért fordul elő, hogy tanár bántalmaz diákot? A szakember szerint a pedagógust ilyenkor az eszköztelenség jellemzi, konfliktus esetén tehetetlennek érzi magát, és a sarokba szorítottak tipikus magatartásformájával reagál, vagyis erőszakkal.

A  gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel kell „megoldania” a konfliktusokat •  Fotó: 123RF Galéria

A gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel kell „megoldania” a konfliktusokat

Fotó: 123RF

S hogy miért nem jó a fizikai erőszak? A pedagógusok képzésében dolgozó szakember sokáig sorolja az okokat. „A fizikai büntetés szégyent vált ki tanulóban, a szégyenérzet pedig negatívan hat a diák személyiségfejlődésére, rombolja a büntető pedagógussal való kapcsolatát is. A magyarázat és feszültséglevezetés nélküli súlyos büntetés a legkárosabb, mert egy negatív spirált indít el, a diák egyre kevésbé akar majd megfelelni a tanári elvárásoknak. Az igazságtalan bántalmazás minden formája önértékelési problémákat okozhat a gyerekben és a pedagógusban egyaránt” – fogalmaz Kádár Annamária. A legfőbb indok azonban éppen az, hogy a gyerek a verésből csak azt tanulja meg, hogy neki is testi fölénnyel, verekedéssel kell „megoldania” a konfliktusokat. „Abban a pedagógusban, aki visszasírja azt az időt, amikor nyugodt szívvel adhatott egy nyaklevest, olyan mélyen gyökereznek az alá- és fölérendeltség, a büntetésmegtorlás eszméi, hogy szinte csak csodaként könyveli el, hogy mindezek ellenére is működnek más technikák a fegyelmezésben” – mutat rá Kádár Annamária.

A szakember úgy véli, a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem eszköztelenek a mai pedagógusok, csak ez az eszközrendszer kevésbé látványos,

a tekintély demonstrálása helyett sokkal inkább pedagógiai és pszichológiai fogásokat alkalmazhat egy mai tanító, tanár. „Nem nevezném pofátlanabbnak a mai diákokat, inkább merészebbek, bátran megmondják a véleményüket, kritikusabbak. Nehezebb fegyelmezni és lekötni a figyelmüket olyan szempontból, hogy a frontális oktatási módszerek már nem működnek. Élménypedagógiai módszerekkel érdemes tanítani, folyamatosan tevékenykednie kellene a diáknak, kihívások elé kell állítani, játékosítani kell a feladatokat, fenntartani az érdeklődését, kíváncsiságát” – sorolja Kádár Annamária.

Kádár Annamária pszichológus •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Kádár Annamária pszichológus

Fotó: Haáz Vince

A történelmi hagyományokból is gyökerező büntető szemléletet a pszichológus szerint a helyreállító szemléletnek kell felváltania. A resztoratív, más néven helyreállító vagy jóvátételi szemlélet az amerikai navajo indiánok és az újzélandi maorok hagyományára épül, akik a normaszegő személyt nem büntették és nem zárták ki a problémamegoldásból, hanem vele együtt közösen dolgozták fel a sérelmeiket. Arra bátorítják a kárt okozó személyt, hogy aktívan vállaljon felelősséget tettéért, és ajánljon fel a sérelmet szenvedett személyek számára valamilyen jóvátételt.

„Az iskolában ez a személet úgy honosodott meg, hogy a pedagógusok nem döntenek a gyermek feje fölött, hanem közösen oldják meg a problémákat, úgy, hogy közben az érintett diák érzelmi támogatásban részesül. Ha valaki rosszat tesz, jóvá kell tennie azt.

Idézet
A büntető szemléletre jellemző kérdések – Ki tette? Mit érdemel? – helyett ilyen kérdéseket tehetünk fel: Mi történt? Kit érintett az eset? Hogyan érintette?

Mire lenne szükség, hogy a dolgok rendbe jöjjenek? Ezek a kérdések arra mutatnak rá, hogy a tettet ítéljük el, nem azt az embert, aki elkövette, és hogy a helytelen cselekedeteket gyakran jóvá lehet és jóvá is kell tenni” – magyarázza Kádár Annamária. Hozzáteszi: amennyiben a gyerekekkel együtt állítunk fel szabályokat, és azokat elfogadjuk, kihelyezzük, jól látható helyre, a diákok egy idő után már egymást figyelmeztetik azok betartására: „Te is elfogadtad, akkor tartsd is be!”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 15., vasárnap

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét

A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.

Nem csak a fogmosáson múlik: így őrizhetjük meg fogaink egészségét
Hirdetés
2026. november 14., szombat

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?

Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.

Hogyan lett a Grand Theft Auto VI a világ legjobban várt szórakoztatóipari terméke?
2026. november 12., csütörtök

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub

Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.

Négy évtizede vadássza a pillanatot a Prisma Fotóklub
2026. november 08., vasárnap

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot

Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.

Csak tésztát enne, a zöldséget pedig messziről kerüli? Így kezelhetjük a gyermekkori válogatósságot
Hirdetés
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben
2026. november 07., szombat

Ezeket a sorozatokat nézhetjük novemberben

2026. november 04., szerda

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól

Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.

Nem halhatok meg hiába, avagy az 56-os forradalom üzente ma is a szabadságról szól
2026. október 31., szombat

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit

Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.

Te mit tüntetnél el a világból? – a Még egy kívánság megnézése után valószínűleg már semmit
Hirdetés
2026. október 30., péntek

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre

A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.

Egy év munkája néhány nap alatt térül meg: így készülnek a krizantémtermesztők mindenszentekre
2026. október 26., hétfő

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve

A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.

Embernek maradni a megpróbáltatásokban – 1956 képekbe sűrítve
2026. október 24., szombat

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?

Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.

„Tudom, hogy nem veszélyes, mégis rettegek” – Miért nem tudjuk legyőzni a fóbiáinkat puszta akaraterővel?
Hirdetés