
A mai gyerekeknek az online világ maga az élet, a valóság
Fotó: 123RF
A mindennapi valóságunkhoz hozzátartozik a közösségi média: átértelmezi korábbi szokásainkat, kiveszi részét az ünnepeinkből, megváltoztatja azt, ahogyan a magunk és mások hétköznapjait érzékeljük. Különbség van azonban abban, ahogyan már felnőtt generáció viszonyul az online közösséghez, illetve ahogy a tini. Utóbbi esetében még veszélyesebb, hogy egyre kevesebb időt tölt az offline térben.
2018. november 23., 16:282018. november 23., 16:28
2018. november 28., 12:482018. november 28., 12:48
A mostani harmincasok még offline világban nőttek fel, a tévétől féltette őket mindenki, hogy rossz hatással van a túlzott tévézés, kevés időt töltenek a szabadban, befolyásolja a szabad képalkotó képességüket, egyre kevesebbet olvasnak. Most mindezekért az internet világát okolják, de míg a mostani harmincasok ki tudták kapcsolni a tévét, a mai tiniknek nincs ennyire könnyű dolguk. Ők az online világba születtek bele: lehet hogy még egész picibaba korukban anyuka gyereknevelési könyvet olvasott, de apa már biztosan sokat ült gép előtt, és tini korukra már anya is okostelefonon keresi a receptet – fejti ki véleményét a témáról Szigyártó Adrienn családterapeuta.
nem az van, mint régebb, hogy vettünk egy mély levegőt, mikor reggel iskolába kellett készülni, és tudtuk, hogy elkerülhetetlen, hogy találkozzunk azzal a lánnyal, aki mindig ferdén néz ránk, és otthon fellélegezhettünk, hogy túl vagyunk rajta, és a szomszéd lánnyal mégis jobb találkozni... Most a riválisok mindig jelen vannak az online térben: telefon a zsebben, közösségi média applikáció letöltve, és nincs menekvés. Ha minket szóban bántottak, nagyon fájó volt, de a mostani tinik mindezt örökre megkapják. Leírva, kommentben, ráadásul sokszor teljes ismeretlenektől” – teszi hozzá a pszichológus, aki úgy véli, abban viszont nem különböznek a mostani tinik sem, hogy korai serdülő korban a kortársak véleménye többet nyom a latban, mint a szülőké.
A médiahasználat tudatosságban maradhatnak alul a fiatalabbak
Fotó: Pixabay.com
De mégis mi a dolga a szülőnek ilyenkor, hiszen ő maga is ebben az online világban próbál eligazodni, legtöbbször ott keresi a válaszokat? – tettük fel a kérdést a marosvásárhelyi szakembernek.
„Nekünk, szülőknek a feladatunk, hogy kora gyerekkorban érzelmileg elérhetők legyünk, egy biztosan kötődő kapcsolatot alakítsunk ki gyermekeinkkel. Ami sok esetben pont azért nehéz, mert e helyett a ránk szakadó információ-sokaságban próbálunk meg evickélni, mi is az online világban próbálunk eligazodni az ösztöneink helyett. Ott próbálunk választ keresni gyereknevelési kérdéseinkre, problémáinkra. Ha segítenünk kellene az internet veszélyeitől megóvni a gyerekeinket, az első dolog, ami eszünkbe jut, az lesz, hogy egy internet keresőbe beírjuk: „hogyan védjük meg…” – mondja Szigyártó Adrienn.
Egy felnőtt esetében a közösségi médiahasználat a szakmai élet elengedhetetlen követelménye is lehet, ami céltudatosságot jelent, és fokozottabb tudatosságot a tartalmak megosztásában – fejti ki Fülöp Otília médiakommunikációs szakember.
De szerintem van olyan tini, aki sokkal jobban tájékozódik ezekben a közvetített valóságokban, mint sok felnőtt. Az X, Y, Z, illetve alfa generációkat a médiahasználat különbségei is elválasztják egymástól, mégis van arra is kategória (C), aki kor alapján egyik, kapcsolódási igényben másik generációhoz tartozik” – teszi hozzá a szakember, aki szerint az online kommunikáció inkább tünet, mint egy végső stádium.
Valahogy úgy kellene erre gondolnunk, hogy van egy új mikroszkópunk, aminek a segítségével olyan dolgokat látunk meg, amelyek a puszta szem számára láthatatlanok. Kár lenne a mikroszkópot azért kidobnunk, mert nem tetszik, amit látunk vele. Inkább magyarázatokat és megoldásokat kell keresnünk. A fiatalok online kommunikációja sokszor csupán magának a kommunikációnak a fenntartásáról, a kapcsolat megerősítéséről szól, a nyelv fatikus funkciója kerül előtérbe. Nem beszélünk semmiről, csak tudatjuk, hogy itt vagyunk, és várjuk, hogy a többiek erre visszajelezzenek. Emotikonra emotikon válasz. Mindez egyféle bizonytalanság és túlérzékenység tünete (mi is a dolgom, jól vagyok-e, mit érzek). Ezekre a kérdésekre kereshetnénk válaszokat, és a megoldásnak lehet pont a közösségi média lesz az eszköze – fejti ki Fülöp Otília.
Szigyártó Adrienn úgy véli,
Szerinte az emotikonok odabiggyesztése nem egyenlő a megélt és tükrözött érzelemmel. De miért is olyan fontos, hogy az érzelmeket megéljük gyerekként, tiniként?
„Empátiás készség kialakítása egy alap emberi tulajdonság, ami nélkül nagyon nehezen tudnánk boldogulni. Ez azt a készséget jelenti, hogy felismerjük, és meg tudjuk érteni, hogy mit érezhet a másik ember az adott helyzetben. Amennyiben nincs mintánk rá, nem éltünk meg hasonló érzelmeket, ez lehetetlen” – részletezi a pszichológus. Ezért is fontos, hogy a gyerek az offline térben is megtapasztalja azt, hogy szülei hogyan viselkednek különböző társas kapcsolatokban. Ha nem láttuk a szüleinket párként működni, nem láttuk, hogy szeretik és tisztelik egymást, nincs mintánk arra, hogy működik egy párkapcsolat. Ha nem láttuk, hogy a szüleink hogyan lépnek kapcsolatba másokkal, szabadidejüket hogyan használják ki, hogyan élnek közösségi életet, nincs honnan mintánk legyen rá. Jó vagy rossz, de kell lennie egynek.
Az online mellett az offline világukat is kéne építgetni
Fotó: Pixabay.com
Szigyártó Adrienn bevallja, ő nem látja azt, hogy az online világban való boldogulás segíti az offline világban való eligazodást. Emberközi kapcsolatokban semmiképp nem. És lássuk be, hogy ez azért fontos. „Építeni kellene a gyerekünk offline világát, teret biztosítani szabad játékra, sportra, barátokkal való találkozásokra, s keretet adni, mintát arra, hogyan használja a közösségi médiát és az internetet. Az internet legyen érte, ő használja azt, ne fordítva, vagyis ne az internet használja őt” – fejti ki határozott véleményét a marosvásárhelyi családterapeuta.
A vérző fogíny, a kellemetlen szájszag vagy a fogérzékenység nem olyan apróság, amit érdemes figyelmen kívül hagyni. A megfelelő fogápolás nemcsak a szép mosolyról, hanem az egészségünk megőrzéséről is szól.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi mindent kínál a november 19-én, több mint 12 évnyi fejlesztés után megjelenő videójáték, a Rockstar Gamesnél készült GTA VI.
Negyven éve keresik a különleges pillanatokat és a jó fényeket: a csíkszeredai Prisma Fotóklub jubileumi kiállítással ünnepli négy évtizedes múltját, közösségét és a fotózás iránti töretlen szenvedélyét.
Sok szülő küzd azzal, hogy gyermeke elutasítja a zöldségeket, és csak néhány megszokott ételt hajlandó elfogadni. Pirlea Alessandra-Sabina dietetikussal beszélgettünk a válogatósság okairól és kezeléséről.
Harmadik évadával folytatódik az Amazonnál készült Hatalom Gyűrűi bővül a Blade Runner-univerzum, a Netflix egyik új minisorozatában láthatjuk, hogy miként lehet a kriptobiznisszel magasra törni, és hatalmasat zuhanni. Ajánló.
Ma arra a napra emlékezünk, amikor a szovjet csapatok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Megannyi élet veszett oda, és ez nem csak a múltról szól. Erre hívja fel a figyelmet a Nem haltatok meg hiába című kezdeményezés is.
Kellemes meglepetés Dobó Kata új romkomja, a Hermányi Mariann főszereplésével készült Még egy kívánság, ami kellően szórakoztatóra sikeredett. Ajánló.
A csíkszeredai Szabadság téren már színes krizantémok, koszorúk és virágcsokrok közül válogathatnak azok, akik mindenszentekre készülnek. Árusokat kérdeztünk a virágok termesztéséről.
A forradalom lelkesedése, az utcai harcok félelme és a szabadság reménye elevenedik meg azokon a történelmi felvételeken, amelyeket október 23-án bocsátottak közszemlére a csíkszeredai Csíki Moziban.
Pókok, liftek, repülés vagy akár a ruhánkon lévő gombok: a fóbiák tárgya sokféle lehet, a félelem azonban nagyon is valós. Miért nem segít az észérv, és hogyan szabadulhatunk ki a rettegés fogságából? Szakembereket kérdeztünk.
szóljon hozzá!