
Macaveiu Blanka azt szereti a kortárs táncban, hogy egészséges testtudatot ad
Fotó: Szövérfi Adrienn
Mintha Marosvásárhelyt is meglebbentette volna mostanság a tánc szele. És most nem a versenytáncra vagy a néptáncra gondolunk: pár éve már az András Lóránt Társulat biztosít igazi kortárstánc-előadásokat a közönségnek, nemrég két tizenévesekből alakuló hiphop együttes videói is elkezdték „felszántani” a netet, s immár négy éve létezik a Navarra Dance elnevezésű kortárs tánccsoport is, amelyben Macaveiu Blanka formál táncosokat a háromévesektől a húszévesekig. A huszonnégy éves táncosnő tudja, hogy Erdélyben csak most van kibontakozóban a kortárs tánc fogalma, kultúrája, mégis ezt választotta hivatásának.
2019. január 18., 15:442019. január 18., 15:44
2019. január 18., 16:502019. január 18., 16:50
Blanka amúgy hatévesen kezdett táncolni, a sportiskolában ritmikus gimnasztikát tanult, nyolc évet versenyszinten űzte a sportot nemzetközi sikerekkel, de a középiskolai években már keresnie kellett önmagát: egyik klubtól a másikig járt, kipróbálta a sporttáncot, a breakdancet, a hiphopot, a balettet, hogy megkapja a helyét. Igazán csak a Művészeti Egyetemen állapodott meg, ott tanította őt András Lóránt koreográfus is, akinek a nevét viselő marosvásárhelyi társulatában most alapember Blanka.
Egészséges testtudatot biztosít
Négy évvel ezelőtt Macaveiu Blanka öt diákot kezdett tanítani, miután elvégezte az egyetemet, hirtelen harminc-negyven tanítványa lett, most már pedig több mint százan mondhatják magukat „navarrásnak”.
Tanít a táncos. Blanka nem csak oktatója, időnként pszichológusa is a gyerekeknek
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Legtöbb kezdő azok közül, akikkel dolgozom. Tizenöt évesekkel kezdtem, de most háromévestől húszéves korig minden adódik. Kisebbekkel inkább tornát, balettet, alapmozdulatokat tanulunk, ami megerősíti a testet, felkészít arra, hogy később képesek legyünk egészségesen használni. Sajnos sok tánccsoportban nagyon szigorúan bánnak a táncosokkal, akiknek a teste emiatt egészségtelenül fejlődik, sok fiatal jön hozzám, hogy nem tud kézen állni, mert tönkrement a csuklója, vagy már el volt törve a bokája.
– mondja a fiatal táncosnő, akinek a lelkéhez a színházi tánc áll a legközelebb, de tudja, hogy kicsi showtáncot, kicsi hiphopot, vagyis a kommerszebb stílusokat is fel kell azért vállalnia valamennyire, hogy bevonzza a fiatalokat.
Blanka öt gyerekkel kezdte, ma már több mint százat tanít
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Nagyon jó energiák vannak, főleg a fiataloknál, más egy húszéves táncos teste, és más egy tizenévesé, mást is tud kifejezni vele. A kíváncsiság, egy csomó vágy – ezeket szeretném kihozni a tizenévesekből” – magyarázza Blanka, aki egyelőre a fiúkat hiányolja nagyon a táncosok közül, ugyanis a több mint százból alig akad egynéhány fiú táncos.
Más, amikor egy férfi ugrik fel, más, amikor egy lány. Sokkal erősebb, látványosabb az erősebbik nemé. A kontakt táncnál sem mindegy, hogy ugyanaz az energia megy, vagy egyik nő és a másik férfi” – fejti ki a Navarra Dance vezetője.
Blanka munkája során is azt tapasztalja, hogy a fiatalok tele vannak félelmekkel, gátlásokkal, ugyanakkor vágynak mások elismerésére. „Pont a testvéremmel – aki az egyetlen nagyobb fiú táncosom – beszélgettük, hogy a mai fiatalok, akik ugye inkább az Instagrammot használják, feltöltenek egy képet magukról, de mindig van valami az arcuk előtt, például egy csésze vagy bármi, mert nem vállalják fel önmagukat. Rengeteg fiatal hölgyet, férfit figyelnek, akik az Instán tökéletesek, a külsejük, az ételük, az autójuk is perfekt, s követik őket: nem ezrek, hanem milliók. Az ötödikeseket, hatodikosokat nagyon befolyásolja ez, ők is olyanná szeretnének válni. Miközben olyan kérdéseket tesznek fel a nagyvilágnak, hogy mennyire tartják a többiek őket szépnek, hogy állna nekik ez vagy az a haj. Nyílt emlékfüzet lett az Insta-sztori” – magyarázza észrevételeit Blanka, aki nemrég néhány lánnyal és egy videóval a természetes szépség, önmagunk elfogadása mellett foglalt állást.
Az Our Body vagyis az A mi testünk című videóban tucatnyi „navarrás” lány szerepel, smink nélkül, testüket megmutató bodyban. Miközben Jessie J Queen című dala megy a háttérben, és az énekesnő arról énekel, hogy „szeretem a testem, szeretem a bőröm”, a lányok mozognak, táncolnak, majd beszélnek is: megfogalmazzák, hogy fontos elfogadni magunkat, függetlenül attól, hogy milyen testalkattal rendelkezünk, vagy azt, hogy ahhoz, hogy szép legyen valami, nem kell tökéletesnek lennie. A tánchoz való viszonyukról is vallanak a lányok, vagy a megfelelési kényszerükről.
Videó üzenettel
„Azt szerettem volna ezzel a filmmel elérni, hogy ezek a lányok is elmondják véleményüket, elég normális lányaim vannak, hagytam, hogy ők bontakozzanak ki. Amúgy a lányok közt van, aki teltebb, van, aki magasabb, van, aki fogszabályzós vagy szemüveges, próbáltuk ezeket a dolgokat megfogni és belevinni a filmbe, lássák, hogy nem kell egyforma legyen mindenki. Mindenki különbözik, s ez a szép” – magyarázza a film motivációját Blanka, aki elmondta, őt magát is meglepte, hogy mennyire őszintén és nyíltan fogalmaztak a lányok.
Önmagunk elfogadását népszerűsítették a videóban szereplő tinilányok
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Megbeszéltük, hogy tíz év múlva újravesszük, akárhol is legyenek a világon, eljönnek, és újra megcsináljuk ezt a videót” – meséli Blanka, aki amellett, hogy az András Lóránt Társulatban táncol, mesterizik Kolozsváron, továbbá vezeti a Navarra Dance csoportot, ahol ő az oktató, a táncos, a takarító, a rendezvényszervező, sőt a gyerekek pszichológusa is sokszor.
Mozdulatokkal is sok mindent ki lehet fejezni, nem csak szavakkal
Fotó: Szövérfi Adrienn
Bár emellett nem sok magánéletre jut ideje, Blanka úgy érzi, most ezt kell csinálnia, és hiszi, hogy eljön az az idő nálunk is, amikor nem kell mindent a verbálisan a közönség szájába rágni, hanem meg fogják érteni a lényeget egy-egy mozdulatból is.
(A cikk első alkalommal nyomtatásban, a Székelyhon napilap Liget nevű hétvégi mellékletében jelent meg.)
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!
Kezdődhet a medvehagyma gyűjtése! Legyünk résen, ne tévesszük össze mérgező növényekkel, tanuljuk meg ezeket is felismerni. Egy finom vadon termő salátát is megismerhetünk, a bojtorjánsaláta már szép állományokat alkot ilyenkor.
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
szóljon hozzá!