Vállaljuk magunkat! Kortárs tánccal a természetes szépségért
Macaveiu Blanka azt szereti a kortárs táncban, hogy egészséges testtudatot ad
Fotó: Szövérfi Adrienn
Mintha Marosvásárhelyt is meglebbentette volna mostanság a tánc szele. És most nem a versenytáncra vagy a néptáncra gondolunk: pár éve már az András Lóránt Társulat biztosít igazi kortárstánc-előadásokat a közönségnek, nemrég két tizenévesekből alakuló hiphop együttes videói is elkezdték „felszántani” a netet, s immár négy éve létezik a Navarra Dance elnevezésű kortárs tánccsoport is, amelyben Macaveiu Blanka formál táncosokat a háromévesektől a húszévesekig. A huszonnégy éves táncosnő tudja, hogy Erdélyben csak most van kibontakozóban a kortárs tánc fogalma, kultúrája, mégis ezt választotta hivatásának.
Szász Cs. Emese
2019. január 18., 15:442019. január 18., 15:44
2019. január 18., 16:502019. január 18., 16:50
Blanka amúgy hatévesen kezdett táncolni, a sportiskolában ritmikus gimnasztikát tanult, nyolc évet versenyszinten űzte a sportot nemzetközi sikerekkel, de a középiskolai években már keresnie kellett önmagát: egyik klubtól a másikig járt, kipróbálta a sporttáncot, a breakdancet, a hiphopot, a balettet, hogy megkapja a helyét. Igazán csak a Művészeti Egyetemen állapodott meg, ott tanította őt András Lóránt koreográfus is, akinek a nevét viselő marosvásárhelyi társulatában most alapember Blanka.
Egészséges testtudatot biztosít
Négy évvel ezelőtt Macaveiu Blanka öt diákot kezdett tanítani, miután elvégezte az egyetemet, hirtelen harminc-negyven tanítványa lett, most már pedig több mint százan mondhatják magukat „navarrásnak”.
Tanít a táncos. Blanka nem csak oktatója, időnként pszichológusa is a gyerekeknek
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Legtöbb kezdő azok közül, akikkel dolgozom. Tizenöt évesekkel kezdtem, de most háromévestől húszéves korig minden adódik. Kisebbekkel inkább tornát, balettet, alapmozdulatokat tanulunk, ami megerősíti a testet, felkészít arra, hogy később képesek legyünk egészségesen használni. Sajnos sok tánccsoportban nagyon szigorúan bánnak a táncosokkal, akiknek a teste emiatt egészségtelenül fejlődik, sok fiatal jön hozzám, hogy nem tud kézen állni, mert tönkrement a csuklója, vagy már el volt törve a bokája.
– mondja a fiatal táncosnő, akinek a lelkéhez a színházi tánc áll a legközelebb, de tudja, hogy kicsi showtáncot, kicsi hiphopot, vagyis a kommerszebb stílusokat is fel kell azért vállalnia valamennyire, hogy bevonzza a fiatalokat.
Blanka öt gyerekkel kezdte, ma már több mint százat tanít
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Nagyon jó energiák vannak, főleg a fiataloknál, más egy húszéves táncos teste, és más egy tizenévesé, mást is tud kifejezni vele. A kíváncsiság, egy csomó vágy – ezeket szeretném kihozni a tizenévesekből” – magyarázza Blanka, aki egyelőre a fiúkat hiányolja nagyon a táncosok közül, ugyanis a több mint százból alig akad egynéhány fiú táncos.
Más, amikor egy férfi ugrik fel, más, amikor egy lány. Sokkal erősebb, látványosabb az erősebbik nemé. A kontakt táncnál sem mindegy, hogy ugyanaz az energia megy, vagy egyik nő és a másik férfi” – fejti ki a Navarra Dance vezetője.
Blanka munkája során is azt tapasztalja, hogy a fiatalok tele vannak félelmekkel, gátlásokkal, ugyanakkor vágynak mások elismerésére. „Pont a testvéremmel – aki az egyetlen nagyobb fiú táncosom – beszélgettük, hogy a mai fiatalok, akik ugye inkább az Instagrammot használják, feltöltenek egy képet magukról, de mindig van valami az arcuk előtt, például egy csésze vagy bármi, mert nem vállalják fel önmagukat. Rengeteg fiatal hölgyet, férfit figyelnek, akik az Instán tökéletesek, a külsejük, az ételük, az autójuk is perfekt, s követik őket: nem ezrek, hanem milliók. Az ötödikeseket, hatodikosokat nagyon befolyásolja ez, ők is olyanná szeretnének válni. Miközben olyan kérdéseket tesznek fel a nagyvilágnak, hogy mennyire tartják a többiek őket szépnek, hogy állna nekik ez vagy az a haj. Nyílt emlékfüzet lett az Insta-sztori” – magyarázza észrevételeit Blanka, aki nemrég néhány lánnyal és egy videóval a természetes szépség, önmagunk elfogadása mellett foglalt állást.
Lehetsz teltebb, fogszabályzós, szemüveges
Az Our Body vagyis az A mi testünk című videóban tucatnyi „navarrás” lány szerepel, smink nélkül, testüket megmutató bodyban. Miközben Jessie J Queen című dala megy a háttérben, és az énekesnő arról énekel, hogy „szeretem a testem, szeretem a bőröm”, a lányok mozognak, táncolnak, majd beszélnek is: megfogalmazzák, hogy fontos elfogadni magunkat, függetlenül attól, hogy milyen testalkattal rendelkezünk, vagy azt, hogy ahhoz, hogy szép legyen valami, nem kell tökéletesnek lennie. A tánchoz való viszonyukról is vallanak a lányok, vagy a megfelelési kényszerükről.
Videó üzenettel
„Azt szerettem volna ezzel a filmmel elérni, hogy ezek a lányok is elmondják véleményüket, elég normális lányaim vannak, hagytam, hogy ők bontakozzanak ki. Amúgy a lányok közt van, aki teltebb, van, aki magasabb, van, aki fogszabályzós vagy szemüveges, próbáltuk ezeket a dolgokat megfogni és belevinni a filmbe, lássák, hogy nem kell egyforma legyen mindenki. Mindenki különbözik, s ez a szép” – magyarázza a film motivációját Blanka, aki elmondta, őt magát is meglepte, hogy mennyire őszintén és nyíltan fogalmaztak a lányok.
Önmagunk elfogadását népszerűsítették a videóban szereplő tinilányok
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Megbeszéltük, hogy tíz év múlva újravesszük, akárhol is legyenek a világon, eljönnek, és újra megcsináljuk ezt a videót” – meséli Blanka, aki amellett, hogy az András Lóránt Társulatban táncol, mesterizik Kolozsváron, továbbá vezeti a Navarra Dance csoportot, ahol ő az oktató, a táncos, a takarító, a rendezvényszervező, sőt a gyerekek pszichológusa is sokszor.
Mozdulatokkal is sok mindent ki lehet fejezni, nem csak szavakkal
Fotó: Szövérfi Adrienn
Bár emellett nem sok magánéletre jut ideje, Blanka úgy érzi, most ezt kell csinálnia, és hiszi, hogy eljön az az idő nálunk is, amikor nem kell mindent a verbálisan a közönség szájába rágni, hanem meg fogják érteni a lényeget egy-egy mozdulatból is.
(A cikk első alkalommal nyomtatásban, a Székelyhon napilap Liget nevű hétvégi mellékletében jelent meg.)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
A Bálint-napi rózsacsokor útja
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
A Bálint-napi rózsacsokor útja
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Székely Menyasszony: negyven év után beteljesült álom
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Békességben megöregedni – hetven év együtt, szeretetben
Mi a jó kolbász titka? – videó
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
Mi a jó kolbász titka? – videó
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény
A tavasz első hírnökei
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
A tavasz első hírnökei
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
Múzeumi sztorik: szánkózás régi időkben
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
Digitális lábnyom: amit ma posztolunk, holnap is velük marad
Egy pohár frissesség a könyv mellé
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Egy pohár frissesség a könyv mellé
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Láthatóság és együttműködés: létrehoznák a kisebbségi színházak európai hálózatát
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!