Vállaljuk magunkat! Kortárs tánccal a természetes szépségért
Macaveiu Blanka azt szereti a kortárs táncban, hogy egészséges testtudatot ad
Fotó: Szövérfi Adrienn
Mintha Marosvásárhelyt is meglebbentette volna mostanság a tánc szele. És most nem a versenytáncra vagy a néptáncra gondolunk: pár éve már az András Lóránt Társulat biztosít igazi kortárstánc-előadásokat a közönségnek, nemrég két tizenévesekből alakuló hiphop együttes videói is elkezdték „felszántani” a netet, s immár négy éve létezik a Navarra Dance elnevezésű kortárs tánccsoport is, amelyben Macaveiu Blanka formál táncosokat a háromévesektől a húszévesekig. A huszonnégy éves táncosnő tudja, hogy Erdélyben csak most van kibontakozóban a kortárs tánc fogalma, kultúrája, mégis ezt választotta hivatásának.
Szász Cs. Emese
2019. január 18., 15:442019. január 18., 15:44
2019. január 18., 16:502019. január 18., 16:50
Blanka amúgy hatévesen kezdett táncolni, a sportiskolában ritmikus gimnasztikát tanult, nyolc évet versenyszinten űzte a sportot nemzetközi sikerekkel, de a középiskolai években már keresnie kellett önmagát: egyik klubtól a másikig járt, kipróbálta a sporttáncot, a breakdancet, a hiphopot, a balettet, hogy megkapja a helyét. Igazán csak a Művészeti Egyetemen állapodott meg, ott tanította őt András Lóránt koreográfus is, akinek a nevét viselő marosvásárhelyi társulatában most alapember Blanka.
Egészséges testtudatot biztosít
Négy évvel ezelőtt Macaveiu Blanka öt diákot kezdett tanítani, miután elvégezte az egyetemet, hirtelen harminc-negyven tanítványa lett, most már pedig több mint százan mondhatják magukat „navarrásnak”.
Tanít a táncos. Blanka nem csak oktatója, időnként pszichológusa is a gyerekeknek
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Legtöbb kezdő azok közül, akikkel dolgozom. Tizenöt évesekkel kezdtem, de most háromévestől húszéves korig minden adódik. Kisebbekkel inkább tornát, balettet, alapmozdulatokat tanulunk, ami megerősíti a testet, felkészít arra, hogy később képesek legyünk egészségesen használni. Sajnos sok tánccsoportban nagyon szigorúan bánnak a táncosokkal, akiknek a teste emiatt egészségtelenül fejlődik, sok fiatal jön hozzám, hogy nem tud kézen állni, mert tönkrement a csuklója, vagy már el volt törve a bokája.
– mondja a fiatal táncosnő, akinek a lelkéhez a színházi tánc áll a legközelebb, de tudja, hogy kicsi showtáncot, kicsi hiphopot, vagyis a kommerszebb stílusokat is fel kell azért vállalnia valamennyire, hogy bevonzza a fiatalokat.
Blanka öt gyerekkel kezdte, ma már több mint százat tanít
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Nagyon jó energiák vannak, főleg a fiataloknál, más egy húszéves táncos teste, és más egy tizenévesé, mást is tud kifejezni vele. A kíváncsiság, egy csomó vágy – ezeket szeretném kihozni a tizenévesekből” – magyarázza Blanka, aki egyelőre a fiúkat hiányolja nagyon a táncosok közül, ugyanis a több mint százból alig akad egynéhány fiú táncos.
Más, amikor egy férfi ugrik fel, más, amikor egy lány. Sokkal erősebb, látványosabb az erősebbik nemé. A kontakt táncnál sem mindegy, hogy ugyanaz az energia megy, vagy egyik nő és a másik férfi” – fejti ki a Navarra Dance vezetője.
Blanka munkája során is azt tapasztalja, hogy a fiatalok tele vannak félelmekkel, gátlásokkal, ugyanakkor vágynak mások elismerésére. „Pont a testvéremmel – aki az egyetlen nagyobb fiú táncosom – beszélgettük, hogy a mai fiatalok, akik ugye inkább az Instagrammot használják, feltöltenek egy képet magukról, de mindig van valami az arcuk előtt, például egy csésze vagy bármi, mert nem vállalják fel önmagukat. Rengeteg fiatal hölgyet, férfit figyelnek, akik az Instán tökéletesek, a külsejük, az ételük, az autójuk is perfekt, s követik őket: nem ezrek, hanem milliók. Az ötödikeseket, hatodikosokat nagyon befolyásolja ez, ők is olyanná szeretnének válni. Miközben olyan kérdéseket tesznek fel a nagyvilágnak, hogy mennyire tartják a többiek őket szépnek, hogy állna nekik ez vagy az a haj. Nyílt emlékfüzet lett az Insta-sztori” – magyarázza észrevételeit Blanka, aki nemrég néhány lánnyal és egy videóval a természetes szépség, önmagunk elfogadása mellett foglalt állást.
Lehetsz teltebb, fogszabályzós, szemüveges
Az Our Body vagyis az A mi testünk című videóban tucatnyi „navarrás” lány szerepel, smink nélkül, testüket megmutató bodyban. Miközben Jessie J Queen című dala megy a háttérben, és az énekesnő arról énekel, hogy „szeretem a testem, szeretem a bőröm”, a lányok mozognak, táncolnak, majd beszélnek is: megfogalmazzák, hogy fontos elfogadni magunkat, függetlenül attól, hogy milyen testalkattal rendelkezünk, vagy azt, hogy ahhoz, hogy szép legyen valami, nem kell tökéletesnek lennie. A tánchoz való viszonyukról is vallanak a lányok, vagy a megfelelési kényszerükről.
Videó üzenettel
„Azt szerettem volna ezzel a filmmel elérni, hogy ezek a lányok is elmondják véleményüket, elég normális lányaim vannak, hagytam, hogy ők bontakozzanak ki. Amúgy a lányok közt van, aki teltebb, van, aki magasabb, van, aki fogszabályzós vagy szemüveges, próbáltuk ezeket a dolgokat megfogni és belevinni a filmbe, lássák, hogy nem kell egyforma legyen mindenki. Mindenki különbözik, s ez a szép” – magyarázza a film motivációját Blanka, aki elmondta, őt magát is meglepte, hogy mennyire őszintén és nyíltan fogalmaztak a lányok.
Önmagunk elfogadását népszerűsítették a videóban szereplő tinilányok
Fotó: Szövérfi Adrienn
„Megbeszéltük, hogy tíz év múlva újravesszük, akárhol is legyenek a világon, eljönnek, és újra megcsináljuk ezt a videót” – meséli Blanka, aki amellett, hogy az András Lóránt Társulatban táncol, mesterizik Kolozsváron, továbbá vezeti a Navarra Dance csoportot, ahol ő az oktató, a táncos, a takarító, a rendezvényszervező, sőt a gyerekek pszichológusa is sokszor.
Mozdulatokkal is sok mindent ki lehet fejezni, nem csak szavakkal
Fotó: Szövérfi Adrienn
Bár emellett nem sok magánéletre jut ideje, Blanka úgy érzi, most ezt kell csinálnia, és hiszi, hogy eljön az az idő nálunk is, amikor nem kell mindent a verbálisan a közönség szájába rágni, hanem meg fogják érteni a lényeget egy-egy mozdulatból is.
(A cikk első alkalommal nyomtatásban, a Székelyhon napilap Liget nevű hétvégi mellékletében jelent meg.)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
Székelyhon
Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!