Dósa Zoltán: az élet egy borzasztóan abszurd dolog
Eredetileg régész szeretett volna lenni Dósa Zoltán
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egyetemi előadótanár és pszichológus, író és családapa, de majd negyven éve rocker, és mindenből viccet csinál. Dósa Zoltán szerint az élet abszurd – ezt bizonyítják vicces sírversei is, de egyetemi oktatóként neki teljesen természetes beülni egy lakótelepi kocsmába sörözni vagy elmenni egy rockkoncertre, akár külföldre is. Mindennapjai azonban az iskoláról és a tanításról szólnak.
Katona Zoltán
2020. február 14., 17:032020. február 14., 17:03
2020. február 14., 17:242020. február 14., 17:24
Dósa Zoltánnal a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Óvodapedagógus- és tanítóképző székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatának épületében találkozunk. A folyosón vizsgázó diákok állnak, miközben a Felméri Lajosról elnevezett tanteremben, valamint a tagozatvezető irodájában beszélgetünk.
A vaskos kilincstől a katonaságig és vissza
Eredetileg régész szeretett volna lenni, de édesanyja nyomdokain haladva tanítóképzőt végzett. „Ma is van egy csomó régiségem, régi pénzek, mindenféle, csak most már nem foglalkozom vele” – mondja a gyermekéveit Gyulakután töltő Dósa Zoltán, aki 1982-ben került az udvarhelyi tanítóképzőbe. Édesanyja székelyvajai, édesapja szövérdi, Zoltán is Szövérden született, de egyéves korában a család Gyulakutára költözött, mert édesapja a hőerőműhöz került dolgozni.
– Soha nem felejtem el az udvarhelyi tanítóképző nagy, vaskos kilincsét. A képzőben a sok lány között kevesen voltunk fiúk, így kiváltságos volt a helyzetünk – a Ceaușescu-korszak dühöngött akkor, de ettől függetlenül nagyon szép évek voltak. Több olyan tanárom volt, akire vegyes érzelmekkel emlékszem, de olyanok is, akik igen jól értették és meg is értették velünk a jövő szavát, mint például Asztalos Ferenc, aki a filozófiatanárom volt. Olyan bátorságokra „vetemedett”, hogy Dinamitot hallgattunk, felvidéki költők antológiájából olvasott fel verseket, holott a dialektikus materializmust kellett volna tanítania nekünk.
Zoltán 1986-ban tanítóként kezdett dolgozni Maros megyében, majd katonának ment, de 19 és fél éves korában már leszolgálta a másfél évet – abban az időben Galacon nem volt egyszerű ez, de jó céllövő volt, és ennek köszönhette, hogy néha hazajöhetett. A rendszerváltás már tanítóként érte, megkapta az állást Kelementelkén.
„Inkább érzem magam egyetemi tanárnak, mint pszichológusnak”
Fotó: Erdély Bálint Előd
– Ha folytatódott volna az az éra, én onnan mehettem volna nyugdíjba, nem is gondolkodtak akkor másképp az emberek. De akkoriban újraindult a pszichológia szak Kolozsváron, nagyon érdekelt. Irtózatosan nagy volt a túljelentkezés, huszonhárman voltunk egy helyre 1991-ben, és összesen 13 hely volt. Úgy jutottam be, hogy tízest írtam pszichológiából, ami még engem is meglepett. Otthagytam a tanítói munkát, és elmentem Kolozsvárra egyetemre, ahol már végig jó tanuló voltam, ösztöndíjam volt, és végre azt tanultam, ami érdekelt. 1996-ban végeztem, versenyvizsgáztam, és egyből bejutottam a tanítóképzőbe – ez céltudatos választás volt, vissza akartam kerülni az iskolába. Akkor két kolléganőmmel a pedagógia-pszichológia katedrát frissítettük fel, hoztunk egy csomó új dolgot Kolozsvárról, nyilván a pedagógiai tudás alapjai innen származtak. Emlékszem, tizenharmadikos diáklányokkal kezdtem, az első órám előtt nem tudtam, hol van az osztály. Megállítottam egy lányt a folyosón, és megkérdeztem, hol van a XIII. A, mire mondta, hogy ott fel kell menni a lépcsőn, de történetesen pont abból az osztályból volt ő is. Én bementem az osztályba, ő pedig találkozott egy másik osztálytársával, és mondta neki, hogy menj, mert keres egy srác. Bejött egy csaj, és kérdezte, szia, engem keresel? Mondom, hogy ha ebbe az osztályba jársz, akkor téged IS...
Zoltán iskolapszichológusként is tevékenykedett, olyasmi korábban nem volt, a diákok jártak hozzá tanulási nehézségeikkel, a serdülőkorhoz kapcsolódó gondjaikkal, illetve olyan problémákkal, mint a diszgráfia, a diszlexia, a diszkalkulia, az ADHD, valamint a nagyobbak számára önismereti kört is létesített.
Az egyetem mellett döntött
Akkoriban rengeteg lehetőség jött, ami a továbbtanulást illeti, Zoltán pedig sok más kollégájához hasonlóan mindenre ráharapott, a transzcendentális meditációtól kezdve a hipnózisig – azonban legjobban a kognitív pszichológia érdekelte, ezt a továbbiakban a Debreceni Egyetemen tanulmányozta, ott is szerezte meg a doktori címét a kétezres évek elején. A tanítóképzőben 2003-ig maradt, akkor indult Csíkszeredában a Sapientia, megpályázott egy állást, és oda került, de 2005-ben már a marosvásárhelyi karon volt főállásban, 2008-ban pedig a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára lett.
– így választottam én a felsőfokú oktatást, és elköteleztem magam az egyetemi pálya mellett. Ma már inkább vallom magam egyetemi előadótanárnak, mint pszichológusnak – állapítja meg, majd elmélázik azon, hogy óriási szabadsága van egy egyetemi tanárnak abban is, hogy mit és hogyan kutat, ez pedig Dósa Zoli számára pótolhatatlan. Három lánya közül ketten érdeklődnek az apjuk szakmája iránt.
– A nagylányom, Zsófi pedagógia szakon végez Vásárhelyen, a második, Eszter nem vevő az ilyesmire, ő nemzetközi kapcsolatokat tanul angol nyelven, a legkisebb, Márti pedig pszichológus szeretne lenni. Nem vagyok híve a korai pályaelköteleződésnek. Ha valaki nagyon korán tudja, mi akar lenni, az nagyon szívmelengető, de inkább próbálja ki az ember magát több mindenben, és ő maga döntse el azt, hogy akkor tényleg mivel szeretne foglalkozni. Érdekességképpen mondom, hogy nagyon sok olyan pszichológus van, aki azelőtt mindenféle szakmát kipróbált, a csavargástól a dokkmunkáig, amíg rájött, hogy mi érdekli. Például az egyik legnevesebb fejlődéspszichológus, a svájci Jean Piaget eredetileg biológus volt, és igazából gyermekei születése után kezdett érdeklődni a lélektan iránt. Azt vallom, hogy a felfedezett tudás jusson is vissza a közemberekhez, a szerves kémiától az atomfizikáig. Abban, hogy az emberek mit gondolnak a vírusokról, a tömegmédiáról vagy egymásról, nagy szerepe van a tudománynak, amely tulajdonképpen közösségileg ellenőrzött tudás. Ez a tudás, ha megfelelő módon van bemutatva a tudományos közösségnek, biztosan le lesz tesztelve. A többi ismerettel nem ez a helyzet, ezért bukkannak fel mágusok és sarlatánok.
Nemcsak szakkönyveket írt, abszurd sírversei és novelláskötetei is vannak
Fotó: Pethő Melánia
Az írás évek óta jelen van Zoltán életében, de 2012 óta nemcsak szakkönyvei jelentek meg, hanem olyan írásai is, amelyek inkább a szépirodalomhoz kapcsolódnak – részben pszichológiai jelenségek köznapi történésekbe helyezett leírásai ezek az általában néhány oldalas írások.
– Találkozom egy csomó olyan helyzettel, amit aztán később kibontok egy történetben, és ha azon elgondolkodik az olvasó, akkor az már egy óriási eredmény. Szerintem jobb szemem van a pszichológiai jelenségekhez, mint másoknak, az élményeimből bizonyos fiktív elemek hozzáadásával történetek kerekedtek, vagy mások élményeiből, de vannak olyanok is, amelyeknek a története teljesen fikció. Nagyjából ez a három csapás van, és eddig három ilyen jellegű kötetem jelent meg. Szerintem az élet egy borzasztóan abszurd dolog – fűzi hozzá nevetve, de erről tanúskodnak a Facebookon elég rendszeresen megjelenő rövid sírversei is, amelyek egy része kötetben is megjelent.
Nekem asztalos kell, nem pedig ezermester!
Egyetemi oktatóként folyamatosan képezi magát, tudományos cikkeket olvas, pillanatnyilag a fekete humor és az intelligencia összefüggéseiről.
– Azok az emberek, akik ezt a fajta fanyar humort értik, azok még többek, mint akik a humort.
Nemrég olvastam a cikkedet a Brian élete című filmről, ami pont erről szól: úgy nyúlni hozzá tabutémához, hogy közben esel szét a röhögéstől. Nagyon egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ez a gondolkodásnak a szabadsága: mindenhez hozzá lehet nyúlni, mindenből lehet viccet csinálni. Ezek vagyunk mi. A dogmatizmusnak, a merevségnek és a rugalmatlanságnak a kifejezője az, hogy ha nem tudsz önmagadon nevetni.
Mindenből lehet viccet csinálni
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sok-sok tenni- és kutatnivaló mellett Zoli mindennap olvas és zenét hallgat. „Muddy Waterstől a Slayerig igen széles a skála, tegnap például Ramonest hallgattam” – vigyorodik el. 1981 óta hallgat rockzenét, amióta egyik gyerekkori játszótársa tornacipőjén meglátta az AC/DC feliratot, és rákérdezett, hogy az meg mi – másnap meghallgatta az első lemezt, egy év múlva pedig Budapesten megvette a Hobo Blues Band Oly sokáig voltunk lenn című albumát. A rockzene azóta is jelen van az életében, az elmúlt harminc évben gyakorlatilag minden olyan együttest megnézett legalább egyszer, amely érdekelte.
Azt még hozzáteszi, hogy a fellengzős, kirekesztős „intellektualizmust”, az ebből fakadó gőgöt nagyon károsnak tartja.
Nagyon széteső a társadalom, ékek verődnek a szubkultúrák közé, és ez azt hozza, hogy ha az ember jól megvan az elefántcsonttornyában, akkor nem akar tudomást venni a másik világáról. Rengeteg értékes embert látok a környezetemben. Mondjuk egy sajtkészítőt. Apropó, Brian élete, abban is benne van, hogy „Boldogok a sajtkészítők!” Nekifog, és kitalálja, elkészíti, és annak a dolognak a szakértője, mestere lesz – ez egy olyan óriási szellemi tőke, hogy az hihetetlen. S ezek a dolgok az utóbbi harminc évben szerintem nem voltak kellőképpen értékelve. Jómagam a szakmai „szakbarbárságnak” vagyok a híve: ha asztalosra van szükségem, akkor asztalos kell nekem, nem pedig ezermester. Abban hiszek, hogy egy víz-gázszerelő sokkal jobb a szakmájában, mint én, tehát hadd jöjjön ő hozzám megjavítani a vízcsapomat, én meg lecsorgatom neki azt, ami megilleti.
A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. február 14-én.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
„Nyuszis” szendvics – videó
Az ünnepi asztalra egy játékos kis előétel lehet ez az egyszerű szendvics.
„Nyuszis” szendvics – videó
Péter Beáta: Név nélküli tag
Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.
Péter Beáta: Név nélküli tag
Bejgli burgonyás tésztából
Sok család húsvéti, ünnepi asztaláról nem hiányozhat a bejgli, ez a mintegy százéves recept báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola gyűjteményéből származik. Nagyon finom a tésztája, és nem hasad ki – érdemes kipróbálni!
Bejgli burgonyás tésztából
Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
Kezdődhet a medvehagyma gyűjtése! Legyünk résen, ne tévesszük össze mérgező növényekkel, tanuljuk meg ezeket is felismerni. Egy finom vadon termő salátát is megismerhetünk, a bojtorjánsaláta már szép állományokat alkot ilyenkor.
Gyűjtsünk bojtorjánsalátát és medvehagymát
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Kék szívek lengtek a csíkszeredai Központi Park fáin április 2-án: csendes, mégis erőteljes közösségi gesztussal hívták fel a figyelmet az autizmusra. Üzenetek, jelenlét és megértés – egy délelőtt, ahol a különbözőség láthatóvá vált.
„Nem baj, hogy te más vagy, játszhatunk együtt”
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!