Pódiumbeszélgetés Bodor Ádámmal, beszélgetőtársa Mészáros Sándor
Fotó: Borbély Fanni
Börtönről, az írói pályája lezárásáról, az erkölcs viszonylagosságáról, és arról is mesélt Bodor Ádám, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas író a Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy miért vonzza még mindig az iszlám világa.
2025. május 08., 20:552025. május 08., 20:55
A jubileumi Csíkszeredai Könyvvásár nyitónapján Bodor Ádám író volt az egyik díszvendég. A beszélgetőtárs, Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó igazgatója nem csupán kérdezett, hanem a közönséggel együtt figyelte azt az őszinteséget, amellyel Bodor a múltról, az irodalomról és saját pályájáról beszélt.
A beszélgetés során olyan kérdések is felmerültek, mint például, hogy miért fontos az erkölcs az irodalomban
Fotó: Borbély Fanni
Bodor tizenhat évesen került börtönbe, miután szembement a rendszerrel. Ez a tapasztalat – ahogy ő mondja – kiváltság volt. Nem tudja, „milyen volt” a börtön, de biztos benne: „nem adtam volna semmiért”. A nővére ugyan megkérdezte szabadulásakor, hogy szörnyű volt-e – ő csak annyit tudott, hogy valami fontos történik vele. Ez a felismerés korán elválasztotta őt a kortársaitól, és az íróvá válása is innen eredeztethető.
Jubiláló rendezvénynek ad helyszínt csütörtöktől vasárnapig a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna, ahol megnyitotta kapuit a tizedik Csíkszeredai Könyvvásár. Az esemény nemcsak a könyvekről, hanem közösségről, emlékezésről és jövőbe tekintésről is szól.
A beszélgetés során szó esett az irodalom és az erkölcs viszonyáról is. Bodor szerint az írók többsége nem tekinthető morális példaképnek – ahogy ő maga sem.
– vetette fel félig tréfásan, de érezhetően komolyan. Mint mondta, az író, labilis alkat, és ritka az olyan alkotó, aki hű társává válik a társadalomnak.
Bodor szerint a priusza közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy író legyen belőle
Fotó: Borbély Fanni
Öniróniája átszőtte az egész beszélgetést. „Lusta vagyok, nem mindig akarok írni” – vallotta meg, majd hozzátette: úgy érzi, lezárult az írói pályája. „Ez nem sok, de úgy érzem, hogy ennyi volt.” Egy kritikus szerint késői műveiben már ott van a fáradtság, az ismétlés, az unalom – de Bodor ezzel szemben inkább a megérkezés csendjét vállalja.
„A látszat ellenére értek seggberúgások” – fogalmazott keserűen, de tárgyilagosan. Egykor nehezen volt elképzelhető, hogy egy börtönviselt fiatal a rendszerrel szemben álló írásaival sikeres lehet, de a cenzúra gyengülése, az enyhülés hangulata megnyitott előtte egy kaput.
Egy kritikus Bodor kései műveit unottnak, fáradtnak, önismétlőnek nevezte, ezt azonban nem érezte bántásként az író
Fotó: Borbély Fanni
Az erkölcsi tartás példáját az apjától hozta, aki szintén börtönviselt ember volt, „hazaárulás” címén. Az apa vallásossága segítette át a megpróbáltatásokon – Bodor szerint őt inkább a cinizmusa és a szkepszise tartotta egyben. De a férfibarátságokat fontosabbnak tartja minden filozófiánál.
– mondta egyszerűen, és ebben minden benne volt.
És hogy mi érdekli még? Ősszel másodszorra utazik Üzbegisztánba. Vonzza a térség történelme, az iszlám kultúra belső művészete, különösen az enteriőrök világa, amely – szerinte – teljesen ismeretlen számunkra itt, Európában. „Nekünk nincs az a képzelőerőnk, mint az iszlámoknak.” A világörökség részeként tekint ezekre az elfeledett vagy félreértett formákra.
Mára már úgy érzi, befejezte az írói pályát, s habár nem tartja soknak az életművét, elégedett vele
Fotó: Borbély Fanni
Bodor Ádám szavaiban nincs nosztalgia, inkább egyfajta nyugalom. Nem keresi már az irodalmi tér új lehetőségeit. De amit elmondott – éppen ezért – súlyt kapott. A tapasztalat, a belső tartás, a csendes számvetés olyan hang, amely ritka manapság, és amelyre figyelni kell. Nem kiabál, nem kér elismerést. Csak egyszerűen jelen van – emberi mértékkel.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!