
Jánosi Antal: Krumpli, 100 x 80 cm, olaj, farost. 1995
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
2026. január 20., 12:012026. január 20., 12:01
2026. január 21., 17:012026. január 21., 17:01
Jánosi Antal Csíkszeredában élő képzőművész 1995-ös festménye a Szárhegyi Művésztelepen készült, azokban a zűrzavaros 90-es években, amelyek az átrendeződésről, a keresésről, az átalakulásról szóltak leginkább. Mindez jól türkröződik a képzőművészetben, ahogyan a Gyergyószárhelyi Kulturális és Művészeti Központ tulajdonában levő Krumpli című festményen is, Jánosi Antal alkotásán.
A nyers megfogalmazású, mind színeiben, mind kifejezésmódjában darabos, durva, erőteljes kép mögött egy tavaszi, koranyári tapasztalat húzódik. Egy pincetakarítás során megfigyelt jelenség, ahogy a télről maradt, fonnyadt krumpli csírái a parányi pinceablakon beszűrődő fény felé törnek, a fény hatására változnak, átalakulnak. Jánosi egyik alaptémája a fény, és ezáltal az idő természete, az, ahogyan az anyag magán hordozza az átalakulás nyomait. Ebben az esetben a krumpli, a pityóka, mint kultúrnövény válik hordozójává a maga sajátos körülményeinek, az idő múlásának. Ebben a direkt közlésben, a pince sötétjében vörösen izzó, csíráiban új élet felé mutató, a kép kereteit feszítő látványban egyszerre jelenik meg a hétköznapok egyszerű tapasztalata, a világ zűrzavarának, átalakulásának felismerése és a jövő bizonytalansága.
Túros Eszter művészettörténész

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
A milánói sertésborda nemcsak egy fogás, hanem a kényeztető ízek fúziója: roppanós bunda, omlós hús és egy gazdag, olaszos ragu harmóniája. Laktató, stílusos és egyszerűen megunhatatlan klasszikus a tányérodon.
A magyar gasztronómia egyik leglaktatóbb levese, amely generációk óta meghatározó szereplője a családi asztaloknak – ez a csülkös bableves, amit ha friss kenyérrel vagy krumplis pogácsával eszünk, nem is kell utána második.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Vannak olyan ételek, amelyek gyerekkorunktól velünk vannak – a karfiolleves is ilyen, és ha nem emlékszel vagy nem találod a régi receptedet, mutatjuk, hogyan készítsd el.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
A májusi időszak sok ehető gombát tartogat számunkra, nemsokára megjelennek a sokak által kedvelt vadon termő csiperkék is. Addig is ismerkedjünk meg egy nagyon ízletes ehető taplófajjal, a pisztricgombával.
A fejes saláta tavasszal a piacok egyik legnépszerűbb zöldsége: nyersen, levesként vagy főzelékként is elkészíthető. Vitaminokban gazdag, könnyű és sokoldalú alapanyag, amely számos konyhában fontos szerepet kap.
szóljon hozzá!