
Jánosi Antal: Krumpli, 100 x 80 cm, olaj, farost. 1995
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
2026. január 20., 12:012026. január 20., 12:01
Jánosi Antal Csíkszeredában élő képzőművész 1995-ös festménye a Szárhegyi Művésztelepen készült, azokban a zűrzavaros 90-es években, amelyek az átrendeződésről, a keresésről, az átalakulásról szóltak leginkább. Mindez jól türkröződik a képzőművészetben, ahogyan a Gyergyószárhelyi Kulturális és Művészeti Központ tulajdonában levő Krumpli című festményen is, Jánosi Antal alkotásán.
A nyers megfogalmazású, mind színeiben, mind kifejezésmódjában darabos, durva, erőteljes kép mögött egy tavaszi, koranyári tapasztalat húzódik. Egy pincetakarítás során megfigyelt jelenség, ahogy a télről maradt, fonnyadt krumpli csírái a parányi pinceablakon beszűrődő fény felé törnek, a fény hatására változnak, átalakulnak. Jánosi egyik alaptémája a fény, és ezáltal az idő természete, az, ahogyan az anyag magán hordozza az átalakulás nyomait. Ebben az esetben a krumpli, a pityóka, mint kultúrnövény válik hordozójává a maga sajátos körülményeinek, az idő múlásának. Ebben a direkt közlésben, a pince sötétjében vörösen izzó, csíráiban új élet felé mutató, a kép kereteit feszítő látványban egyszerre jelenik meg a hétköznapok egyszerű tapasztalata, a világ zűrzavarának, átalakulásának felismerése és a jövő bizonytalansága.
Túros Eszter művészettörténész

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
A téli időszak az étkezés szempontjából egy nehéz időszak. Hiába vannak tele az üzletek „friss” zöldséggel, gyümölccsel, a mesterséges termesztési körülmények miatt ezekben a terményekben sokkal kevesebb a mikrotápanyag.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Egy tál zabkása, joghurt, gyümölcs, vajas kenyér kakaóval, netán tojás baconnel? Te szoktál reggelizni? És ha igen, mit? Mutasd meg a reggelidet, és nyerj!
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
szóljon hozzá!