
Jánosi Antal: Krumpli, 100 x 80 cm, olaj, farost. 1995
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
2026. január 20., 12:012026. január 20., 12:01
2026. január 21., 17:012026. január 21., 17:01
Jánosi Antal Csíkszeredában élő képzőművész 1995-ös festménye a Szárhegyi Művésztelepen készült, azokban a zűrzavaros 90-es években, amelyek az átrendeződésről, a keresésről, az átalakulásról szóltak leginkább. Mindez jól türkröződik a képzőművészetben, ahogyan a Gyergyószárhelyi Kulturális és Művészeti Központ tulajdonában levő Krumpli című festményen is, Jánosi Antal alkotásán.
A nyers megfogalmazású, mind színeiben, mind kifejezésmódjában darabos, durva, erőteljes kép mögött egy tavaszi, koranyári tapasztalat húzódik. Egy pincetakarítás során megfigyelt jelenség, ahogy a télről maradt, fonnyadt krumpli csírái a parányi pinceablakon beszűrődő fény felé törnek, a fény hatására változnak, átalakulnak. Jánosi egyik alaptémája a fény, és ezáltal az idő természete, az, ahogyan az anyag magán hordozza az átalakulás nyomait. Ebben az esetben a krumpli, a pityóka, mint kultúrnövény válik hordozójává a maga sajátos körülményeinek, az idő múlásának. Ebben a direkt közlésben, a pince sötétjében vörösen izzó, csíráiban új élet felé mutató, a kép kereteit feszítő látványban egyszerre jelenik meg a hétköznapok egyszerű tapasztalata, a világ zűrzavarának, átalakulásának felismerése és a jövő bizonytalansága.
Túros Eszter művészettörténész

A népi életképek egyik monumentális alkotása Gyárfás Jenő (1857–1925) A tél örömei című, 1883-ban készült festménye, amely érzékletesen teremti meg a disznóvágás téli hangulatát. A gasztronómia témája az erdélyi képzőművészeti alkotásokban.
A karamellás popcorn sokak kedvenc házi nassolnivalói közé tartozik: vajas, édes és enyhén sós egyszerre. A pattogatott kukoricát selymes karamell borítja, amely sütőben roppanósra sül, mégis kellemesen rágós marad. Egyszerű, de ellenállhatatlan.
Újabb ízletes ehető vadnövényekkel bővülhet a kosarunk, hiszen sorra bújnak ki az új tavaszi fajok a felmelegedésnek köszönhetően. Ezúttal a bajuszos hagymát fogjuk megismerni, és a salátaboglárka leveleit is elkezdhetjük begyűjteni.
A velős pirítós elkészítése nem bonyolult, a végeredmény mégis ízgazdag, ezért gyakran kerül az asztalra előételként vagy könnyű vacsoraként.
Az édesburgonya ma már nem egzotikum, hanem a tudatos konyha egyik kedvence: a Dél-Amerikából származó növény történetét, itthoni elérhetőségét és az izgalmasabb édes-sós felhasználási módjait járja körül a Krónika összeállítása.
A mosogatás egy olyan mindennapi konyhai tevékenységünk – sok más házimunkával együtt –, amely akkor válik igazán látványossá, ha elmarad. Bár „jelentéktelen” foglalatosság, mégis sok internetes edukációs tartalom foglalkozik ezzel a témával.
A kicsi, aranyló golyócskák kívül ropogósak, belül pedig izgalmas tölteléket rejtenek. Az arancini a szicíliai konyha remek előétele, utcai fogása, melynek nagy előnye, hogy hamar elkészíthető.
Az ételábrázolások klasszikus műfaja a csendélet, amelyre szép példákat találunk Fülöp Antal Andor (1908 – 1979) kolozsvári festő művészetében. Üde, világos kompozícióin gyümölcsök, virágok, személyes tárgyak, munkaeszközök láthatók.
A hó olvadásával lehetőségünk adódik, hogy vadon termő korai fűszernövényeket gyűjtsünk. Megismerkedünk az érdes vadhagymával, valamint az erdei gyömbérgyökérrel, melynek különleges aromáival sokféle ételt és italt fűszerezhetünk.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
szóljon hozzá!