Hirdetés
Hirdetés

Traumából szöveg, szövegből szabadság

Fancsali Kinga, könyvbemutató

Kassay Anna és Fancsali Kinga

Fotó: Borbély Fanni

Traumákból, perifériára szorult sorsokból és női tapasztalatokból épül Fancsali Kinga Nem a haláltól című kötete. A lírai nyelv itt nem menekülés, hanem szembenézés – kegyetlen, tárgyilagos, mégis felszabadító.

Nagy Lilla

2025. július 02., 14:252025. július 02., 14:25

2025. november 12., 17:172025. november 12., 17:17

Fancsali Kinga szívén viseli az emberi sorsokat. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő költő dolgozott már szociális munkásként, aktivistaként is tevékenykedik. Ez az érzékenység és társadalmi elköteleződés erősen jelen van az André Ferenc szerkesztette, az Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége kiadásában megjelent Nem a haláltól című debütkötetében is. A története egyszerű: egy húszoldalas anyagból indult, ennek volt egy magja – a korábbi szövegek –, ezek leginkább a gyerekkor témáját dolgozták fel. Ebből lett később az első ciklus. Traumákból, mérgező családi dinamikákból indult ki, majd jött a második ciklus, amelyben az eltávolodás, a már kialakított saját narratíva dominál.

A ciklus fő kérdése: ki lehet-e lépni abból, amit otthonról hozunk?

Hirdetés

A versek egy egészként is olvashatók, de külön-külön is megállják a helyüket. Súlyos témák jelennek meg bennük: erőszak, kegyetlenség, elhallgatás. Kinga szerint ezek „majdnem trauma-versek”, de nyelvileg tudatosan tárgyilagosak, így elkerüli a pátoszt, a giccset. A kötet íve egyfajta felnövéstörténet, mégis több én jelenik meg benne. Ez nem véletlen: „nincs egy egységes narratíva, ha az ember traumát él át” – fogalmazott a csíkszeredai ANTderGROUND BAR-ban tartott könyvbemutatón, ahol Kassay Anna író, filmrendező beszélgetett vele.

Fancsali Kinga, könyvbemutató Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A szövegek nemcsak személyesek, hanem társadalmi szinten is ismerősek lehetnek – főleg nők számára. Ezek megtörténhetnek bárkivel. Kinga nem fél használni olyan szavakat sem, amelyek egy családon belül tabunak számítanak. Szabadon káromkodik, ha kell – és ez a nyelvi szabadság nem öncélú, hanem szerves része annak a világképnek, amit a kötet felvázol.

A személyes mellett a társadalmi és politikai líra is hangsúlyos. Kinga szerint ezeket a témákat csak személyes oldalról lehet igazán megközelíteni. A versek mögött ott van az a munka is, amelyet ukrajnai roma menekültekkel, hajléktalanokkal végzett. Az ő történeteik is visszhangoznak a szövegekben. De nem csak a nehéz sorsúak szerepelnek a kötetben – ennek is oka van. „Az aktivistamunkát nem csak az irgalom felől lehet megközelíteni” – mondta.

Fancsali Kinga, könyvbemutató Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A beszélgetés egyik legfontosabb pontja az volt, amikor felmerült: ki beszélhet kinek a nevében? „Hogy jövök én ahhoz, hogy ezeknek az embereknek a hangján szóljak? Hogy vehetném el a hangjukat?” – tette fel a kérdést Kinga. Úgy érzi, az irodalom nem mindig alkalmas médium ezeknek a témáknak az érzékenyítésére. Szerinte az irodalom hajlamos romantizálni. A film viszont más. Ott talán több eszköz van, hogy az arányok ne csússzanak el. Ugyanakkor ott is megjelenik a kérdés: ezek nem csak projektek?

A legerősebb szál a kötetben mégis a női létélmény.

Ez az, ami igazán megérinti, erről tud írni. Mit jelent nőként felnőni, nőként belépni az irodalmi világba? Szerinte sok a visszaélés, sokan kihasználják, zaklatják a fiatal lányokat, miközben a fiúkat gond nélkül kinevelik. Ezek nem hangos állítások – inkább halkan kimondott tapasztalatok, amelyeket sokan ismernek, mégis kevesen mernek nevükön nevezni.

Fancsali Kinga, könyvbemutató Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A Nem a haláltól nem egy könnyen emészthető kötet. De nem is akar az lenni. Nem szórakoztat, hanem kérdez. Néha fáj, néha dühít, néha felszabadít. És közben finoman, szinte észrevétlenül (új) nyelvet ad azoknak, akik eddig csak hallgattak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

Kedves csoporttagok! Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehet kapni savanyú káposztát? – ezt az ártatlannak tűnő kérdést tette fel a Név nélküli tag „nevű” egyén az egyik közösségi oldal valamely csoportjában.

Péter Beáta: Név nélküli tag
Péter Beáta: Név nélküli tag
2026. április 03., péntek

Péter Beáta: Név nélküli tag

Hirdetés
2026. április 01., szerda

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?

Tíz évvel Kertész Imre halála után a Sorstalanság nem csupán emlékként áll előttünk. Nem veszít erejéből. Újraolvasva kevésbé történet, inkább gondolkodási forma, amely az elbeszélés és megértés határait vizsgálja.

Újraolvasni a kimondhatatlant. Miért marad velünk a Sorstalanság?
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.

Fábián Tibor: Mesélők lettünk
Fábián Tibor: Mesélők lettünk
2026. március 24., kedd

Fábián Tibor: Mesélők lettünk

Hirdetés
2026. március 17., kedd

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje

Mit jelent ma a haza, az anyanyelv vagy a teremtés rendje? Egy könyvbemutatóhoz kapcsolódó beszélgetésen nemcsak fogalmakat értelmeztek újra, hanem azt is, hogyan lehet túlélni – szellemileg és emberileg – a 21. század zajában.

Szavak, amelyekben élünk – A Hazaszótár rendje
2026. március 13., péntek

Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal

Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.

Irodalmi est: derűt visznek a székely irodalommal
2026. március 10., kedd

Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit

Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.

Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
Hirdetés
2026. március 07., szombat

Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül

Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.

Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

Hogyan lesz egy kapuból szimbólum, egy kalácsból identitásjel, egy múzeumi tárgyból közösségi emlékezet? Pozsony Ferenc új kötete a székely kultúra reprezentációjának történetét és jelenkori jelentését tárja fel.

Mi teszi székellyé a székelyt?
Mi teszi székellyé a székelyt?
2026. március 06., péntek

Mi teszi székellyé a székelyt?

2026. március 03., kedd

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó

Földrengés, háború, eltűnések – sorsok a történelem romjai között. Március 5-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében Csíkszeredában mutatják be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, a szerzővel Borsodi L. László beszélget.

Amikor az örökké széttörik – Pokoltó
Hirdetés